Ahogyan a számítógéppel, úgy a mobiltelefonnal is tudunk ma már az irodán kívülre, helytől függetlenül adatforgalmat bonyolítani, sőt az adatátviteli sebesség tekintetében is egyre kisebb kompromisszumokra kényszerülünk. De mégis miért jó ez nekünk?

Pontosabb szegmentáció

 Az elmúlt években körvonalazódtak a készülékgyártói stratégiák is: ezek egyre inkább szegmentált piacokat céloznak meg, s így erősítik a szolgáltatók által kínált adatfelhasználási lehetőségeket.

Ami a magánfelhasználókat illeti, a fotó- és videokamerák mobiltelefonba integrálása új korszakot nyitott a digitális képkezelésben, amelynek természetes következménye lett a felhasználók megosztási vágya. Az, hogy egy mobiltelefonnal készült fotót vagy videót pár gombnyomással egy központi szerverre küldjünk, és ahhoz a későbbiekben kategorizáltan, bármikor és bárhonnan hozzáférjünk, ma már szinte természetes. A megapixelek növekedésével a felhasználói adatforgalom is nő. Így van ez a zeneletöltés esetében is, ami a digitális zenepiac legalizását úgyszintén megoldja: egy mobiltelefonra letöltött, a havi számlával kifizetett zene - vagy akár videó - ma már olyan digitális jogvédelmet kap, hogy a másolás nem húz ki világszerte több milliárd dollárt a jogtulajdonosok zsebéből.

Az üzleti felhasználást tekintve a vevő oldaláról, a mobiltelefon egyre inkább kényelmes, mindig kéznél lévő platformmá alakul, amelyen elérhetők a vállalati e-mailek, a naptár, a cég belső vállalatirányítási rendszere, és emellett magáncéllal is használható fotózásra, navigálásra. Gyártói, szolgáltatói, fejlesztői oldalról azonban rengeteg lehetőség van még a technológiában.

#page#

Új hálózatok, új készülékek

 A mobiltelefonon-mobilhálózaton folyó kommunikáció - mint minden IP alapú rendszer - egyre nagyobb sávszélességet igényel, hiszen folyamatosan növekszik a felhasználói tábor, és gyarapodnak a felhasználási területek. A nagy sávszélesség ugyan ma már elérhető a GSM utódhálózatain, ám kapacitásban ez egyelőre korlátozottabb, mint például a Wi-Fi, netán a WiMax.

- A mobilhálózatok kiegészítőjeként vagy alternatívájaként megjelenő és egyes országokban nagy népszerűségnek örvendő WiMax azt a képzeletbeli lyukat tömi be, ami a Wi-Fi és a 3G között van. A vezeték nélküli adatátvitel esetében ugyanis minél nagyobb sávszélességű, vagyis minél gyorsabb egy hálózat, annál sűrűbben kell elhelyezni az antennákat, és a WiMax éppen a harmadik generációs mobilhálózatok és a Wi-Fi hálózatok közötti kompromisszumként jöhet szóba mint alternatíva, elsősorban új mobiloperátoroknál - mondta el kérdésünkre Nicolas Demassieux, a Motorola Inc. Európai Kommunikációs Kutatóintézetének igazgatója a cég párizsi Innovation Day konferenciáján

A ma létező vezeték nélküli adatátviteli technológiák mind egymással, mind a vezetékes technológiákkal szemben csak egy bizonyos pontig tekinthetők helyettesítő termékeknek, egy pont után viszont remekül kiegészítik egymást.

- Hét fő irányvonalat fogalmaztunk meg a Motorolánál, amelyek fejlesztései alapvetően meghatározzák a jövő mobilkommunikációját. Ezek: az internet (future internet), az alkalmazás-testreszabás, a nagy sávszélességű vezeték nélküli adatátvitel, a kiegészítő technológiák, a mobiltévé, az új hálózati szabványok és a GSM/UMTS szoftverbővítések. Igen fontos stratégiai lépésnek, illetve egyelőre fejlesztésnek tartjuk a PC-s tartalmak mobilizálását is, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználó valamely vezeték nélküli hálózaton keresztül adatokat kérjen le a mobiltelefonjára, illetve a későbbiekben azon tárolja is azokat. Az automatikus tárolásmenedzsment mint platform- és kommunikációsszabvány-mentes lehetőség hosszú távon mindenképp megkönnyíti az üzleti és magánfelhasználók dolgát egyaránt - vázolta föl a jövőt Nicolas Demassieux.

Készséges készülékek

A kommunikációs szabványok együttműködését a mobiltelefon-gyártók legújabb, ez év elején bemutatott termékei, készülékei is igazolják. A Nokia N95-ös multimédiás mobilja például már 5 megapixeles kamerával és beépített GPS-szel is rendelkezik, a legújabb kettényitható E90-es kommunikátort pedig a már-már "hagyományos" üzleti funkciók mellett rendkívül nagy felbontású belső kijelzővel, dupla kamerával is ellátták, ráadásul az N95-össel egyetemben mind Wi-Fi, mind nagysebességű HSDPA internettel felvértezték. A Sony Ericsson az eddigi termékvonalat erősítendő új Walkman és Cybershot mobiltelefonokat mutatott be az idén, s várhatóan még ez évben megjelenik az újabb, Sonytól örökölt branddel ellátott Bravia és az első HSDPA-s mobiltelefon.

A Skype még tavaly, az Apple pedig az év elején kavarta fel az állóvizet a mobilpiacon: mindkét óriáscég beszállt a mobilkészülékek piacára. A Skype elsősorban a saját szolgáltatására épülő, IP alapú "adatfont" mutatott be, az Apple pedig egy meglehetősen szenzitív, érintőképernyős technológiára épülő multimédiás készüléket dob a piacra, amely minden bizonnyal az összes Machintosh-felhasználót rabul ejti majd.

#page#