Hagyományos
Kisebb környezetterhelés

A gyártóknál egységes trend a fajlagos fogyasztás csökkentése. Szériaautóknál nem ritkaság az 5-7 liter/100 kilométer érték. A Honda elektromotorral megtámogatott benzinmotoros autója, az Insight 2,7 literes fogyasztási világcsúcsot ért el tavaly, dízelben a Daihatsu Charade még jobb eredménnyel tartja a csúcsot, de a Volkswagen Lupo is megkerülte a Földet kevesebb, mint 3 literes átlagfogyasztással.
A gépkocsigyártás egészére kiterjed a környezettudatosabb gondolkodás. A Honda Zöld Gyár koncepciója például célul tűzte ki, hogy 2001-re az egy kocsira eső energiafelhasználás az 1990-es szinthez képest legalább 15 százalékkal csökkenjen, s másoknak is hasonlók a törekvései. A gyártók az egyéb környezeti terheléseket (víz-, levegőszennyezés) is csökkenteni kívánják, s céljuk a felhasznált anyagok újrahasznosításának növelése is.
Az IT-fejlesztések terén viszont igencsak hátul kullog az autóipar. Pedig itt vannak jócskán tartalékok, amelyek segíthetnek a környezet megóvásában.

Üzemanyagok
Bio és gáz

Fagáz: a fa égetésével keletkező metángáz elégetése során nyert hajtóanyag, kevéssé hatékony.
Motoralkohol (motalko): a benzinhez kevert növényi alkohol. Jelenleg csak a cukornádból készült használatos, Dél-Amerika több országában évtizedek óta. Kísérleti jelleggel burgonyából, cukorrépából, gabonafélékből is előállítják (így Magyarországon akár ideális üzemanyag-forrás lehetne), de a jelenlegi technológiával a gyártásához szükséges energiának csak az 1,1-1,2-szeresét adja vissza.
Biodízelolaj: leginkább napraforgóból, repcéből készül, teljes értékű üzemanyag, a gyártásához szükséges energiának a 3,7-4,2-szeresét adja. Egyelőre csak állami támogatással éri meg előállítani. Magyarországon két feldolgozóüzem is épült (Nagyigmánd, Tiszadob), de egyik sem működik. A szaktárca (FVM) segédletével létrejött a használatát elterjeszteni kívánó Magyar Biohajtóanyag Termelő és Szolgáltató Kft., de érdemi munkát még nem végzett. A megfogalmazott cél: 2010-re 170 ezer tonna biodízelolajat gyártani 300 ezer hektáron termett repcéből és napraforgóból. Az EU-országokban törvényekkel is szorgalmazzák gyártását, egyelőre mezőgazdasági célokra.
Természetes gáz: nagy készletek vannak belőle. A benzinnél kevésbé szennyező, kalóriaértéke viszont kevesebb, emiatt literben 20 százalékkal is több kellhet belőle. A jelenlegi árak mellett csak évi 25-30 ezer kilométer után kifizetődő. Elterjedését az EU-ban program segíti, s irányelv, hogy ára ne haladja meg a motorbenzin mindenkori árának a felét. Magyarországon többe kerül (körülbelül 150 forint), mint az általunk is megcélzott 50 százalék, kút sincs elég (száznál kevesebb, a szükséges 200-220 helyett).
Hidrogén: a természetben korlátlanul elérhető. Az oxidációjával előállított elektromos energia egy elektromotoron keresztül hajtja a kocsit. Nincs kipufogógáz, károsanyag-kibocsátás, a működés szinte zajtalan. Melléktermék: a víz. A GM/Opel, a Daimler/Chrysler (D/C), a BMW már a 90-es évek elején kidolgozta, az évtized közepétől pedig prototípusokban gyártotta a hidrogénnel hajtott járműveket. A szakemberek szerint a jövő gépkocsijának üzemanyaga.
Methanol: természetes állapotában hidrogént is tartalmaz, így az előbbi módon elektromos áram nyerhető belőle; a jelenlegi benzinkutak kis átalakítással alkalmassá tehetők a kiszolgálására. Ígéretes kísérletek folynak a GM/Opelnél, a D/C-nél, a Mazdánál, a Hondánál.
Syntroleum: természetes gázból derivált szintetikus folyékony üzemanyag. Ként nem tartalmaz, égése jóval tisztább a dízelolajénál. A jelenlegi motorok kisebb átalakítással használhatják. Hátránya: drága.

Meghajtások
Újmódi

Üzemanyagcella. Legalább kétszeres hatékonysággal működik, mint a belső égésű motor. Metanolból vagy (újabban) hagyományos üzemanyagból (BMW, D/C) előállított hidrogénből vagy hidrogénből oxigén hozzáadásával állít elő elektromos energiát. Néhány éve vannak ilyen meghajtású autók (D/C, Opel, Honda, Mazda, BMW). Széles körű alkalmazása először a városi buszoknál várható (a D/C azt tervezi, hogy Berlin tömegközlekedését 2002-től ilyen buszokkal oldja meg); személyautóknál 2002-2003-tól várható áttörés.
Benzinmotor-üzemanyagcella hibrid. Idén márciusban rukkolt elő a BMW ezzel a megoldással. Az autó fedélzeti energiaellátását egy hagyományos akkumulátor nagyságúra csökkentett üzemanyagcella oldja meg, így a benzinmotor által termelt energia kizárólag a kocsi mozgatására fordítható.
Elektromotor. A kocsi akkumulátorában tárolt elektromos energiát használja. Egyelőre a legjobb akkukkal sem lehet 150 kilométernél többet megtenni; a feltöltés 30 percet igényel. A megoldás viszonylag drága, az akkuk nehezek, és nagy helyet foglalnak el.
Benzinmotor-elektromotor hibrid. A hagyományos benzinmotoros gépkocsi veszteségenergiáját megfogják, akkumulátorba táplálják, ahonnan ismételten visszanyerhető. Az ötszemélyes Toyota Prius már tömeggyártásban mutatja előnyeit (5,1 literes átlagfogyasztás 100 kilométerre). Hamarosan megjelenik a D/C hibridautója is, a Mercedes A osztály alapjaira építve.