A kábellel összekötött személyi számítógépek kora lejárt, buherált hálózatok és átláthatatlan kábelkötegek segítségével már nem lehet az egyre inkább elektronizált üzleti világban érvényesülni. Ahhoz, hogy valóban biztonságos és versenyképes legyen a cég, gondoskodni kell arról, hogy az információk ne vesszenek el, és bármikor elérhetők legyenek. Ebben segítenek az adatközpontok.
Rácsok között
A szerver- vagy adatközpontok melletti első érv a nagyfokú biztonság. Az igazán professzionális adatközpontok könnyen felismerhetők: igencsak hasonlítanak ugyanis egy börtönre vagy laktanyára. A hasonlat nem véletlen: ahhoz, hogy az adatok ne juthassanak illetéktelen kezekbe, komoly biztonsági előírásokra van szükség. A bejáraton csak a megfelelő igazolvány és engedély birtokában juthatnak át az arra jogosultak, az illetéktelen behatolókat pedig mozgásérzékelők és kamerák segítségével tartják távol. A fizikai biztonság a behatolásvédelem mellett magában foglalja a megbízható elektromos, klimatikus és tűzoltórendszerek meglétét, de az épület elhelyezkedése és strukturális kialakítása is jelentős tényező.
A nagy óvatosság nem véletlen, hiszen az adatközpontok - nem olcsó - szolgáltatásait olyan cégek veszik igénybe, amelyek számára elsődleges, hogy szervereiket biztonságban tudják, ám a saját telephelyen a megfelelő kiépítés nem lehetséges, vagy nem gazdaságos. (Volt olyan vállalat, amely a szeptember-októberi zavargások után telepítette át szervereit belvárosi irodájából az egyik biztonságos adatközpontba.)
A komoly helyeken a legnagyobb, dedikált ügyfelek akár több száz vagy ezer négyzetméter lezárt területet is lefoglalhatnak. A közepesek ketreceket bérelnek, ami azt jelenti, hogy a különböző ügyfelek egy technikai területen osztoznak, szervereiket pedig ketrecek választják el egymástól. Egy-egy dedikált terem vagy ketrec gyakorlatilag az ügyfél saját felségterülete, oda az adatközpont dolgozója sem léphet be a tudta nélkül, akár saját beléptető- vagy on-line kamerarendszereket is felszerelhet oda.
Nonstop üzem
A biztonság mellett a rendelkezésre állás az adatközpontok másik fókusza. A rendelkezésre állást éves szinten százalékban mérik, ám a 99 százalékos készenlét is még mindig 3,65 nap kiesés engedélyezését jelenti!
Éppen ezért a komoly adatközpontok rendelkezésre állását a kilencesek száma alapján lehet megkülönböztetni. Az a cég, amely 99,999 százalékos rendelkezésre állást vállal kolokációs szolgáltatására, évi 5 perc 16 másodpercnyi kiesést enged meg magának, míg a hat kilencest kínáló cég csak 32 másodpercet évente! Az ezen túlmenő leállásnak komoly pénzügyi következményei vannak - kötbér formájában.
A szigorúság e téren nem véletlen, hiszen a modern hálózatok létfontosságúak a vállalkozások legtöbbjének, és nemcsak a legnagyobb vállalatok számára, hanem mindenhol, ahol az üzleti tevékenység során egyfajta gerincoszlopként használják az IT-rendszert.
Az infrastruktúra sérülése szinte azonnal jelentős bevételkieséseket okozhat: a nemzetközi piackutató Gartner becslései szerint az IT-leállás által okozott veszteségek elérhetik a 33,280 eurót óránként. A gyorsan fejlődő középvállalkozások európai piacán ez az üzleti veszteség összességében akár milliárd eurókra is rúghat.
Nem olcsó
A folyamatos biztonságnak és elérhetőségnek azonban ára van. Az adatközpontok működtetése nem olcsó, ha figyelembe vesszük, hogy a szervereket nemcsak őrizni és megóvni kell, hanem működtetni és hűteni is, ami horribilis energiaszámlákat jelent a kezelő cégnél. Ezeket a költségeket pedig végső soron a megrendelő fizeti. Mindez egy közepes vállalat esetében is legalább hat számjegyű összeg havonta, ami általában az IT-költségeket amúgy is "szükséges rosszként" értelmező pénzügyi döntéshozók komoly berzenkedését váltja ki.
Nemrég ezért újfajta megoldással álltak elő a szerverhostinggal foglalkozó cégek, mégpedig a virtuális hostinggal. A virtual hosting szolgáltatás funkcionálisan igen hasonlít a dedikált gépeken futó menedzselt hostingszolgáltatáshoz, ugyanúgy lehetővé teszi az operációs rendszer kiválasztását, és teljes hozzáférést ad az alkalmazások installálásához is. Ahelyett viszont, hogy az ügyfelek megvennék vagy több évre lízingelnék a szervereket, a virtual hosting rövid, akár néhány hónapos időtartamra is igénybe vehető, s ez kétségtelenül nagyobb rugalmasságot kínál a felhasználók számára. Továbbá, az ügyfeleknek nem kell aggódniuk a hardveres költségek és a szállítási határidők miatt sem: a virtuális gépek az adatközpontokban birtokában levő szerverekben vannak, így készen állnak arra, hogy kielégítsék a vállalatok adatszükségleteit.
Ezenfelül némi felárért egyes cégek azt is vállalják, hogy a virtuális szerverek adatait fizikailag több - a hálózathoz tartozó - adatközpontban is elmentik, így az adatok akkor is megmaradnak, sőt el is érhetők, ha az adatközpont egyik eleme fizikailag megsemmisül.
#page#
Fejlődőképes
Európában mintegy 500 ezer négyzetméternyi adatközpont üzemel, 40 százalékuk London körzetében. A további hot spotok közé tartozik még Párizs, Frankfurt és néhány más város is. A Dataplex szerint az olcsó, nagysebességű hálózati hozzáférés lehetővé teszi a külföldi ügyfelek becserkészését is, természetesen alacsonyabb költségekkel, de már a jelenlegiek nagy részét is annak tartják, mivel a nemzetközik háttérrel rendelkező ügyfelek többségénél az anyavállalatnál döntöttek a Dataplexbe költözés mellett.
Becslések szerint a Magyarországon üzemelő mintegy 70 ezer szerver negyede található kolokációs adatközpontban, ami nyugat-európai összehasonlításban - ahol 70 százalék az átlag - igen alacsonynak mondható. Tekintve ezt, valamint azt, hogy itthon nagyjából 15 ezer szervert értékesítenek évente, a piac hatalmas fejlődés előtt áll. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség a cégek vezetőségében, hogy az IT-kiadásokat ne faragják le, hiszen az elvesztett adat elvesztett pénzt is jelent, a folyamatosan akadozó elérés miatt pedig olyan versenyhátrányba kerülhet egy cég, amelyet csak óriási költségek és energiák árán képes bepótolni. Érdemes tehát elgondolkodni.
A nagy fogyasztás környezetvédelmi szempontból már kormányzati szinten is többfelé felkeltette a figyelmet, néhol egyenesen új törvényi szabályozásról beszélnek. Az energiaigény, a hűtés és a szabad tér egyensúlyának felborulása azt mutatja, hogy a jelenleg használt adatközpontok felett eljárt az idő. Az előrejelzés szerint egy-másfél éven belül mindenhol nagyobb beruházásokra lesz majd szükség az adatfeldolgozó-teljesítmény emelése és a felsorolt problémák által teremtett patthelyzet megoldására. Ha négy évvel ezelőtt egy szerver a maga rackjében 3 kilowattot fogyasztott, ez az érték mára 15-30 kilowattra emelkedett. Mindezt a hűtés tovább növeli, mivel miatta - a teljesítménytől függően - további 1,2-1,3-szoros szorzóval kell számolnunk.
A hőtermelés az oka annak, hogy az IT-szakemberek sokszor nem is használnak ki teljes mértékben egy-egy racket. A padlóhűtés a rackek alatt nem igazán működik, mivel ekkora hőmennyiséggel már nem bír el. Ez persze sokszor ki sem derül, mert a rendelkezésre álló szabad helyet megtöltik a drótok, kábelek és más, nem feltétlenül odaillő dolgok.
A szakemberek azonban pozitív tendenciákról is beszámoltak. A csipek, szerverek és még a szoftverek gyártói is napjainkban egyre inkább belevetik magukat a fogyasztás és a hőtermelés visszaszorítása érdekében folytatott kutatásokba. Ennek az az oka, hogy a probléma az egész IT-piac növekedésére hatással van - az újabb termékekbe és adatközpont-designokba meglepően komoly pénzeket ölnek a fejlesztők.
A nyomás kormányzati oldalról is erősödik: Steve Prentice, a Gartner alelnöke arról számolt be, hogy több országban is készülnek már azok a törvények, amelyek a túlfogyasztó cégeket különösen szigorú adókkal sújtanák.
