A gyorsuló időhöz alkalmazkodva, hónapról hónapra leltárba vesszük a világ modern s profán mágiáit, felfedezéseit, káprázatos alkotásait, legyen az oly hatalmas, mint egy űrbázis, vagy oly apró, mint egy chip. 3+1 választásunknak egy közös vonása bizton van: felfedezésük, megalkotásuk alapjaiban képes megváltoztatni az ember életét, s bár némely közülük veszélyeket is hordoz magában, alapvetően azért mindegyik az élet fordulatos fejlődését szolgálja.

1. …legfeljebb az állat módjára táplálkozó evőrobot, amely energiatermelésre is képes. Tehát nem kíván külön energiaforrást, mert azt maga állítja elő a kapott vagy később megszerzett táplálékokból. A Chew-chew (Rágó-rágó) névre hallgató evőrobot dél-floridai feltalálója szerint hamarosan képes lesz arra is, hogy teljesen egyedül táplálkozzék. Chew-chew – vagy hívjuk inkább Csu-csunak? – jelenleg leginkább egy elektromos vonathoz hasonlít három, egyenként mintegy egyméteres kocsival, amelyek a gasztrorobot szerveit rejtik. A gyomor szerepét egy, a táplálkozáskor jelen lévő mikrobákat tartalmazó elem tölti be. Egy kólibaktérium (Escherichia coli)-tenyészet bontja le a táplálékot, és alakítja a kémiai energiát elektromos energiává. Minden alkalommal, amikor egy nagy glukózmolekulát lebontanak, elektronok szabadulnak fel… s ekként jut a robot energiához.

Bár Csu-csu ideális tápláléka a hús lenne, egyelőre csak olyan cukordarabokat kap, amelyeket a mikrobák teljesen fel tudnak dolgozni, bármiféle salakanyag nélkül. Csu-csu első alkalmazási területe a tenger lehetne, ahol halakkal táplálkozó víz alatti robotként a tengeri felügyelet ellátását bíznák rá. Azért ez a közeg, mert egyelőre itt oldható meg a legkönnyebben a önálló táplálkozás.

2. …legfeljebb az emberi szövetek klónozása. A brit kormány ennek törvénybe iktatását kívánja javasolni a parlamentnek. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) pedig már engedélyezte! Nincs szó persze emberek klónozásáról – a skóciai Dolly nevű birka létrehozásához hasonló eljárás bevezetéséről –, az embriósejtekből génsebészeti úton szöveteket, izom-, ideg-, vér- vagy egyéb sejtet hozhatnak létre elhalt vagy sérült szövetek pótlására. Az eljárás azzal kecsegtet, hogy számos, eddig gyógyíthatatlan betegség gyógyítható lesz. Az így létrehozható szövetek esetében valószínűleg nem kell tartani az immunreakciós kilökődéstől sem.

Az engedélyezést természetesen óriási vita előzte s előzi meg. Az ellenzők az embriót emberi lénynek tekintik, szerintük erkölcstelen dolog kísérleteket végezni rajtuk. A kísérletek azonban számos betegség – köztük a Parkinson-kór, a szívbetegségek, a szklerózis multiplex, a cukorbetegség, az égési sérülések, a gerincvelő-sérülések – gyógyításában ígérnek csaknem beláthatatlan előnyöket.
A ma elfogadott szabályok szerint tizennégy napos korukig lehet majd kísérletezni embriókkal. Egy ilyen embrióból azonban elvben emberi személy lehetne…

3. …legfeljebb az ionhajtóműves Deep Space—1 üstökösszonda. A szondát 1998-ban bocsátották fel, túlélt mindent, és most a Braille üstökös felé tart, amellyel 2001-ban találkozik majd. Az ionmeghajtás bebizonyosodott alkalmassága a hosszú, esetleg évekig tartó utazásra új távlatokat nyithat az űrhajózásban. Döntő előnye a korábbi rakétás technológiával szemben, hogy adott súly mellett tízszer akkora tolóerőt képes produkálni, de hosszabb idő alatt. A Deep Space–1 jelenleg 1252 millió kilométerre jár a Földtől, mögötte brutális lángcsóva helyett csak egy kis kék sugár látható.

+1 …legfeljebb az élő mikrochipek. Egy amerikai kutatócsoport fejlesztés közben észrevette, hogy a processzoraikban baktériumok telepedtek meg. A parányi élőlények önmaguk megvédésére a környezetükben lévő különböző fémeket megkötötték, burkot „növesztve” maguk köré. A kristályburokban tartózkodó baktérium hihetetlen ellenálló képességgel rendelkezik, minden, a kiirtására tett és a modern tudomány eszközeit felvonultató kísérlet kudarcba fulladt.

Az életéért folytatott heroikus küzdelem közepette a baktérium félvezetővé vált. A kutatók ekkor ismerték fel a baktérium előnyös oldalát, s ez olyannyira megragadta őket, hogy azóta tenyésztik, és kísérleteznek vele. Egy biológiailag érzékeny vezető hasznos lehet, élő fotocellaként funkcionálhat, illetve kitűnő indikátorszerkezetek építhetők belőle, amelyek például egy gázszivárgást jelezhetnének időben, vagy nagyon pontosan mérhetnék a radioaktív sugárzást.
S ez még csak a szolid kezdet…

Összeállította: M. Gy.