Nobel-díjasok

Fizikai Zsoresz Alferov orosz és két amerikai kutató, a német származású Herbert Kroemer és a texasi Jack Kilby az információs és távközlési technika területén kifejtett munkásságáért.
Kémiai Az amerikai Alan Heeger és Alan MacDiarmid, valamint a japán Sirakava Hidek az elektromosságot vezető polimer műanyagok felfedezéséért.
Orvosi A svéd A. Carlsson és két amerikai, P. Greengard és E .Kandel az idegrendszeri jeltovábbítással kapcsolatos felfedezésekért.
Utóirat Csoda az is, hogy még ki tudják fizetni a díjakat a csodás felfedezésekért, mert Nobel mérnök hagyatékának kamatjövedelme már rég nem nyújt erre fedezetet. Ha a Nobel-alapítvány nem tőzsdézne, öt éven belül kénytelen lenne elkezdeni felélni a tőkét. A svéd felügyelet azonban csak idén januárban engedélyezte, hogy a díjakat ne csak a vagyon kamatából, hanem közvetlenül az esetleges tőzsdei árfolyamnyereségből is finanszírozza. Tavaly az alapítvány befektetéseinek közel kétharmada részvényekben volt, egy évvel korábban viszont még nagyobb arányban szerepeltek a kötvények és az ingatlanok. A változás — és a jó kezelés — eredményeképpen az osztalékbevétel egy év alatt 28 százalékkal, 7,3 millió koronával, 33 millió koronára nőtt.

Kihaló fajok megmentése

A tudósok első alkalommal klónoztak egy veszélyeztetett állatfajt, egy másik faj petesejtjét felhasználva. Az ázsiai dzsungeltulok (Bibos gaurus) Indiában és Burmában őshonos, szarvasmarhaszerű állat, amelynek egyedszáma 36 ezerre fogyatkozott a vadászat és főként élőhelyének pusztítása miatt. A klónozáshoz egy elpusztult hím példány bőrsejtjét használták fel, amelynek genetikai anyagát egy saját génjeitől megtisztított szarvasmarha-petesejtbe juttatták be. A módosított petesejtet egy másik szarvasmarha méhébe ültették be. A várakozások szerint a Noé névre keresztelt magzat novemberben születik meg. (A kísérletek során 692 darab petesejtet használtak fel a kutatók!)

Magyarok a Marson

Két 15 éves magyar iskolás, a budapesti Bodó Zsófia és a hódmezővásárhelyi Gaál Bernadett dolgozatát tartották a legjobbnak a szakemberek a Planetary Society és a NASA által kiírt pályázaton (Red Rover Goes to Mars). A pályázatra 44 országból több mint tízezren jelentkeztek, s olyan pályaművet kellett beküldeniük, amely a Mars jövőbeni kutatásával kapcsolatos problémák egyikére koncentrál. A magyar diákok — akik saját korcsoportjukban (13—16 év) kettőt szereztek meg a lehetséges három helyből — 2001 januárjában egy hetet tölthetnek San Diegóban, ahol a NASA kutatóival dolgozhatnak együtt egy aktuális Mars-programban, s felvételeket is készíthetnek a Mars Global Surveyor űrszonda kamerájával a vörös bolygó felszínéről. A feladat: leszállóhely kiválasztása a 2003-ban induló marsjárók számára. Ez az első eset, hogy diákok aktívan is részt vehetnek egy működő űrszonda műszereinek közvetlen vezérlésében.

Tej és vér

Vérnyomáscsökkentő tejet hoztak forgalomba Finnországban. Az áfonyás tejről két, egymástól független klinikai teszt is megerősítette, hogy a napi normál étrendbe iktatva csökkenti a vérnyomást. Elegendő naponta másfél decit inni belőle hét héten át ahhoz, hogy jelentkezzen az eredmény. A tesztelés nem vészesen, hanem csak mérsékelten magas vérnyomású alanyokon folyt. Az áfonyaízű tej literje 15 finn márkába, több mint 600 magyar forintba kerül.