Általánosságban elmondható, hogy otthoni használatra (szövegszerkesztés, internetezés, játék, filmnézés) és általános irodai célokra (irodai programcsomag használata, internetezés, levelezés) hatékony és jó megoldást jelenthet a notebook. Tehát az "alapfelhasználói" szinten igénybe vett, elavult PC-jét bárki nyugodtan lecserélheti hordozható gépre. Így még mobilabb is lesz, hiszen azt bárhova magával viheti, ráadásul egy iroda(ház)ban bármely másik asztalnál lévő csatlakozóhoz illesztve is kapcsolódhat a levelezési vagy a vállalati szerverhez, és zavartalanul folytathatja munkáját.
Akiknek jó, s akiknek nemA kilencvenes évek elején a japán Toshiba cég lépett piacra az első olyan hordozható LCD-kijelzős számítógéppel, amelynek a kézbe, ölbe vétele már nem okozott erőfeszítést. Ez volt a laptop. Számos országban - így például az Egyesült Államokban vagy akár Magyarországon is - még mindig a "laptop" az elterjedtebb megnevezés.
1992-ben megjelent a szintén japán Sharp modellje, amely egy A4-es papírlap méretét már nem haladta meg. Ezt a számítógépet már "notebook"-nak, azaz szó szerinti fordításban "jegyzettömbnek" hívták, és hívják ma is a világ nagyobbik részén. Hazánkban jelenleg a hétköznapi nyelv laptopról beszél, de az üzleti világ notebookot vagy noteszgépet használ.
Egy fővárosi könyvelőiroda vezetője minden munkatársának vett egy hordozható gépet. "Nálunk nagyon fontosak a határidők, néha akár egész héten éjjel-nappal dolgozunk. Ennek ellenére persze haza kell mennünk, ám a családi vacsora után folytatni tudjuk a munkát. A gépeket magunkkal visszük, és egymással kommunikálva befejezzük a feladatot. Azt viszont nem kívánhattam kollégáimtól, hogy maguk vegyék meg a munkavégzéshez szükséges eszközt. Ráadásul 14 gép után már egész komoly kedvezményt sikerült kialkudnom a kereskedőtől. Persze majd hozzájuk viszem szervizbe, ami tudom, nem lesz azért olcsó mulatság" - avat be a részletekbe az ügyvezető.
A notebook-ok egyre több előnye az asztali gépekkel szemben nem mindenhol használható ki. Csak néhány példa: az asszisztensi munkakör, a call centeri állás vagy a kizárólagos irodai munka feleslegessé teszi a noteszgépek nyújtotta mobilitást. Természeten olyan cégeknél, ahol az adatok biztonsága kiemelten fontos - mint a pénzügy vagy a biztosítás területe -, a munkatársak jelentős része nem kap hordozható eszközt. Nem helyettesíti a komoly teljesítményt és nagy memóriát használó, például grafikai programokat futtató számítógépeket sem, így a grafikusoknak, tördelőknek és építészeknek egyelőre még várniuk kell a bikaerős notebook-ra.
Munka, mindenhol
"Nagyon jó választás volt notebookra átállni - mondja egy kis budapesti tanácsadó cég ügyvezetője. - A nyári szabadságom idején ugyanis az időeltolódás okozta kellemetlenséget félretéve remekül tudtam ellenőrizni az otthoniakat, és a felmerült problémák megoldásában is részt vettem. Ugyan a telefonszámla a tengerparti munka miatt nem lett kevés, de a napi levelezés sem volt gond, mellesleg az előre megbeszélt időpontban mindennap az azonnali üzenetküldő program és az internetes telefonprogram segítségével mindenkivel tudtam kommunikálni."
A mobilitás nyilvánvaló előnye a noteszgépeknek. Egyre több cég munkatársa viszi magával gépét segítségül a prezentációkra és a tárgyalásokra. Így nem kell már papírból dolgozni, ráadásul a hálózat segítségével internetezni és e-mailezni is lehet. Magyarországon gyarapszik a helyileg kiépített - akár ingyenes - vezeték nélküli internetes hálózat (hotspot): lehet netezni számos kávézóban, az önkormányzatok épületeiben, a köztereken, a szállodákban, de akár a repülőterek várójában is. Még erőteljesebben érvényesül ez a trend nemzetközi viszonylatban: egyes nyugat-európai nagyvárosok teljes központja lefedett. Budapest városvezetése is tervbe vette, hogy a belvárosi hálózat kiépítését és üzemeltetését átadja a vállalkozói szférának, cserébe a hirdetési lehetőségekért. Így akár hamarosan mindenhol használható lesz a gyors, vezeték nélküli internet. A gyártók pedig fel is készültek erre: számos gépbe építenek be már vezeték nélküli hálózathoz csatlakozni tudó kártyát.
A magyar piac is beindult
A notebook korábban céges státusszimbólumnak számított, de mára változott a helyzet: alacsonyabb beosztású munkatársnak vagy középvezetőnek is világszerte számos munkakörben jár a cégétől a hordozható gép. Míg az újdonságokra és divatra figyelő amerikaiak 1999-ben még csak minden ötödik, 2004-re már minden harmadik számítógép vásárlásakor vettek notebook-ot. Az IDC informatikai kutatóintézet előrejelzése szerint 2007-ben az arány meghaladja az 50 százalékot, miután a szegmens eladásai dupla akkora mértékben nőnek, mint az asztali gépeké. A notebookpiac dinamikus növekedése a technológia, a munkamódszerek és munkaidő-beosztás változásaira is visszavezethető.
"Magyarországon 2004-hez képest tavaly az asztali számítógépek (desktop computer) eladásai egy-két százalékkal nőttek, míg a mobilaké 50 százalékkal. A cégek vásárlásaiban is változott a beszerzés: a mikro- és kisvállalkozások tavaly 15-20 százalékkal növelték notebook -vásárlásaikat, a közepes és nagyvállalatok azonban ennél kisebb növekedést mutatnak - avat be a trendbe a Fujitsu-Siemes termékmenedzsere, Ónodi Csaba. - Ennek egyértelmű oka a noteszgépek árának lényeges esése." A szakember azon sem csodálkozna, ha karácsonykor a nagyobb kereskedőknél már 100-130 ezer forintért is lehetne hordozható számítógéphez jutni. Szerinte azonban a számítógép-piacon még mindig az asztali gépeké a nagyobb szelet - körülbelül 250-300 ezer darabbal -, míg a notebookoké - ezekből 160-180 ezret adtak el - ennek mintegy a fele.
Egy dolog azonban már most is látható: a gyártók egyre jobb és egyre olcsóbb termelésre álltak át, ami kiváltképp a hordozható gép legdrágább alkatrésze, a monitor árában látszik. Ahogyan a folyadékkristályos (LCD-) vagy a plazmatelevíziók ára is néhány év alatt a felére-negyedére esett vissza, úgy lett olcsóbb a gyártók számára szállított képernyő is. Az ár és teljesítmény okozta rossz arányt a gyártási technológia fejlődése alakította át: az LCD-kijelzők árának folyamatos esése olcsóbbá tette a gépeket is, ami nem meglepő, hiszen a gyártási költségek 40-60 százalékát a képernyő teszi ki, legalábbis a Forrester Research iparági szakértő adatai szerint. Ebbe az irányba illeszkedik az akkumulátorok teljesítményének és - nem elhanyagolható módon - súlyának csökkenése is. Így a prémium szegmensbe már 1-1,5 kilogrammos noteszgépek tartoznak, míg egy-két évvel korábban csak az akkumulátor nyomott 2-3 kilót. Igaz, ebben a kategóriában az árak még mindig nem alacsonyak: a csúcsgépek gyártótól függetlenül 600-800 ezer forintba kerülnek.
#page#
Ez a bejelentés a cég 2003 októbere és a 2006 augusztusa között eladott iBook G4 és a Powerbook G4 típusait érintette. Az Apple-t követően a legnagyobb amerikai gyártó, a Dell jelentette be, hogy több mint 4 millió akkumulátorát hívja vissza. Mindkét cégnek a japán Sony szállította ezt alkatrészt. A cég számításai szerint nagyjából 200 millió dollárjába fognak kerülni a meghibásodás okozta kényszerű cserék.
A vállalati szférában nem volt meghatározó trend az elmúlt egy évben a hordozható PC-k terjedése. Lőrincz Vilmos, a GKIeNet piackutató és tanácsadó cég ügyvezető igazgatóhelyettese a piacbővülés lehetőségét árnyalva - és a Fujitsu-Siemes termékmenedzserével összhangban - kijelenti: a nagy- és a középvállalatoknál szinte egyáltalán nem változott a helyzet. Lőrincz Vilmos szerint ennek az az oka, hogy az ilyen méretű cégek viszonylag kötött struktúrák szerint működnek, a hordozható számítógép használata legtöbbször a munkakörhöz kapcsolható. A munkakörök jelentős átalakulásáról még nem beszélhetünk, és továbbra is csak bizonyos munkakörökhöz - vezetők, kereskedők, üzletkötők - jár a laptop, az irodai alkalmazottaknak pedig asztali gépük van.
A kisvállalatok körében alacsonyabb, de növekvő a penetráció, és a növekedés várhatóan továbbra is fennmarad. A növekedést itt is csak részben magyarázhatjuk a mobilitás iránti igény prioritásával - mondja a GKIeNet második embere -, az esetek többségében inkább arról van szó, hogy az asztali és hordozható gépek ára közötti különbség egyre inkább csökken, így megszűnik az ár differenciáló szerepe, a preferenciák között második harmadik helyen álló mobilitás és kényelem pedig nagyobb szerephez jut.
Hosszabb, könnyebb
A noteszgépek legnagyobb hátránya, hogy lényeges alkatrészeik - például a képernyő és a grafikus vezérlő - nem cserélhetők. Meglehetősen sokba kerül, ha a vásárlást követően derül ki, hogy a processzor teljesítménye nem elegendő a munkához, vagy hogy nagyobb merevlemez kellene, és a sort lehetne még folytatni.
Kisebb összegű, néhány ezer forintnyi ráköltéssel azonban lehetséges a több memória, a kényelmesebb billentyűzet, egyszóval a notebook személyre szabása.
Ami külön figyelmet követel, a garancia. Általában egy év garancia jár a gépekhez, amely felárral egy-két évvel meghosszabbítható. Nemzetközi cég esetében pedig úgynevezett világgaranciát kaphatunk, ami annyit tesz, hogy a spanyolországi nyaraláskor vagy a New York-i kiküldetés során is biztosítva van a szervizelés.
A Fujitsu-Siemens, mint a piac egyik vezető szereplője, bízik a kedvező trend folytatódásában, hiszen az árak csökkenése miatt éppen a leginkább árérzékeny vásárlói réteg vesz egyre több notebookot. "A piac ugrásszerű növekedésének oka az árérzékenységben keresendő, nem pedig valamiféle új technológia piacra dobása miatt" - jegyzi meg Ónodi Csaba. A technikai fejlődéssel - habár nem alkottak gyökeresen újat - a korábbi laptopok teljesítményét ért kritikák okafogyottá váltak. Ma már a hasonló tudású PC-k teljesítménye nem haladja meg a noteszgépekét.
A "mobil technológiának" nevezett megoldás egyszerre jó teljesítményt, takarékosságot, kis méretet és alacsony tömeget jelent. Úgy működik, hogy a rendszer mindig figyeli, hogy milyen alkalmazásokat használunk, így a felesleges funkciókat "takarékra" állítja, illetve ha a gép pillanatnyilag használaton kívül van, akkor a fogyasztást drasztikusan visszaveszi. A magasabb szegmens akkumulátorai akár 6-8 órát is bírnak, ezért egy hétköznapi üzleti felhasználó irodájától távol már nagyobb teljesítményt igénylő alkalmazásokat, mint például nagyobb adatbázisokat futtató programokat (SQL, vállalatirányítási rendszerek) is tud használni.
A biztonság nem luxus
Világszerte több tízezer notebookot hagynak el évente a cégek munkatársai, ami nem kis veszteség, és nem csekély veszélyforrás. Egy kutatás szerint Londonban hat hónap alatt mintegy 60 ezer mobiltelefont és 4500 laptopot felejtettek taxikban, sőt az is megesett már, hogy valamelyik cég véletlenül egy olyan használt laptopot árverezett el az interneten, amely összes ügyfele adatát tartalmazta. Szerencsére ma már számtalan módon kivédhető a biztonság megtörése. Az ujjlenyomat-olvasó vagy kulcsként működő kártyaleolvasó a komolyabb gépeknél szériatartozék, de mindkettő néhány tízezer forintból megúszható utólag is, ami sokkal kisebb összeg, mint amennyibe az adatok elvesztése vagy akár a kárba veszett munka pótlása kerülhet.
Az adatvesztés azonban nem csak bűncselekmények vagy elvesztés esetén létező probléma. A gyártók ezért egyre strapabíróbb gépekkel lépnek piacra. A merevlemezt (háttértárolót) ezekben erős magnéziumházba építik bele, így akár az állandó rázkódás sem okoz kárt az adatokban, mindenezek ellenére a biztonsági mentés sosem elhanyagolható.
