A plazmatelevíziók ma már ötödik generációjuknál tartanak. A katódsugárcsöves készülékekkel ellentétben ezek nélkülözik az elektronágyút, így jóval könnyebbek és vékonyabbak hagyományos társaiknál. A hagyományos sík- vagy nem síkképcsöves készülékeknél az elektronágyú légüres térben lövi az elektronsugarakat a képernyő belső oldalára, ahol megvilágítja a pigmentszemcséket, amelyek a színes képet alkotják. A plazma teljesen más technológia. A képernyőfal mögött gázzal töltött cellák vannak. A gázt elektronikus úton hozzák plazmaállapotba, amely megvilágítja a különböző színű RGB (red, green, blue) cellákat.

Monitorként is használható

A katódsugárcsöves technológia határa képátmérőben kifejezve 36 colos – ennél nagyobbat lehetetlen készíteni –, plazmatelevíziókból viszont már 60 colos is kapható, és esetükben éppen ez, a méret a lényeg. De fokmérőjük igazából a képminőség, a valósághű színvisszaadás – a „fekete az fekete legyen” – és a fényerő, illetve hogy nappali világosságban is jól látható legyen a kép.

Az utóbbi egy-két év fejlesztéseinek köszönhetően a plazmatelevíziók képminősége már elérte a hagyományos tévéknek a képéét. Ugyanolyan szép, éles és tiszta, mint a katódsugárcsöves készülékeké. A fényerő és a kontraszt is minőségi ma már.

A plazmák előnye továbbá a vékony felépítés, valamint a képmérethez képest alacsony súly. Egy 36 colos síkképcsöves televízió körülbelül 90 kilogrammot nyom, míg egy kevesebb mint 10 centiméter mély, 42 col képátmérőjű, korszerű plazmatévé megközelítőleg 30 kilogramm súlyú.

A plazmakijelző önmagában számítógépes megjelenítőként, monitorként használható. Ha nem alaptartozék, megvásárolható hozzá a tévétuner (PAL/NTSC, txt, AV be/ki, SVideo, SVHS be), valamint egy sokféle bemeneti jel fogadására alkalmas kiegészítő kártya is; a tapasztalatok szerint a vevők élnek is ezzel a lehetőséggel. A tévétunernek egyébként a vevő számára aligha van jelentősége, a csekély felárat akkor fizeti ki érte, ha azt szeretné, hogy plazmakijelzője vegye a tévéadások jeleit, ne pedig például a videomagnója.

Gyártója válogatja, hogy mit ad plazmakészülékéhez. Már vannak olyan kombinált modellek, amelyekben a hangszórórendszer és a házimozi-erősítő is benne van. Jövőre a nagy cégek a tervek szerint beépített tévétuneres és hangszórós plazmakijelzőket dobnak piacra.

Bőséges választék

Az összes plazmakijelző szélesvásznú, ami 16:9-es képaránynak felel meg, mélységük átlagosan 10 centiméter körül van. Talapzaton állnak, de akár falra is szerelhetők a vevő kívánságának megfelelően.

A szélesvásznú plazma televíziók 1996–1997-ben jelentek meg Japánban, Európában ezt követően kezdték árusítani őket. Magyarországon azóta minden évben nagyjából háromszorosára nő az eladási darabszámuk. Négy-öt gyártó rendelkezik csak saját gyártóüzemmel a világon, de természetesen ennél több márka jelentkezett már saját plazmatelevízióval. Néhány közülük: az LG, a Samsung, a Panasonic, a Bang&Olufsen, a Philips, a Pioneer, a Mitsubishi.

A Bang&Olufsen BeoVision 5 plazmaképernyős televíziója például falra függeszthető, motoros állványra helyezhető, de egyszerűen a falnak is dönthető. Az ötféle színben kapható, 17 centiméter mély, 42 colos (106 centiméter) BeoVision5 négy darab aktív, Dolby Digital erősítő által táplált hangfalat (4x60 watt) rejt magában, van benne tévétuner, emellett egy mozdulattal a házimozi-rendszerhez köthető, és surround hangfalakkal is kiegészíthető. Jellemző rá a mozgáskompenzált progresszív képfelbontás, a digitális színátmenet-javítás és interpolációs rendszer (horizontális vonalak egyidejű megjelenítése).

A Panasonic 42 colos plazmatelevíziója képminőségével tűnik ki. Real Black Drive Systemje a valósághű fekete színekről gondoskodik, a 3 dimenziós progresszív pásztázás, az adaptív fényerőnövelés, valamint az aszimmetrikus cellafelépítésű kijelző 780 cd/négyzetméter fényerősséget és 3000:1 kontrasztarányt biztosít. A készülék emellett, más plazma tévékkel egyetemben, kompatibilis a HDTV szabvánnyal.

A Samsung 42 colos plazmakijelzője ultravékony, mindössze 8,4 centiméter mély, és 34 kilogrammos súlyával is az élmezőnyhöz tartozik. Széles látószögből nézhető (160 fokos rálátási szög), valamint 2 tuneres kép a képben funkciót tartalmaz.

A másik nagy koreai gyártó, az LG mondhatja magáénak a világ legnagyobb, 60 colos (150 centi) képátmérőjű plazmatelevízióját, amely 10 centiméteres(!) mélységével akár a falra is akasztható. Az extra méretű képernyő kellően fényes is – 800 cd/ négyzetméter –, és 160 fokos szögből is nézhető.

A Philips 14,5 centiméter mélységű, 106 centis plazmatelevíziója 60 wattos zenei teljesítménnyel büszkélkedhet, a progresszív pásztázás és a digitális zajcsökkentés, valamint a Digital Natural Motion technológia pedig tiszta képet kölcsönöz számára.

Mozgó árak

A készülékek ára az utóbbi években nem jelentősen, de csökkent; a 37 colos modellek körülbelül 1,4 millió, a 42-esek 1,6 millió, az 50-esek 3 millió forinttól vásárolhatók meg Magyarországon, a kombikészülékek árai azonban akár 5 millió forint fölé kúszhatnak. A 60 colos kijelző ajánlott fogyasztói áráról nincs információnk.