Az első mobiltelefon-szolgáltatás a nyolcvanas években indult: ez volt a nálunk a kilencvenes évek elején 0660 hívószámon megismert, azóta megszűnt analóg 450 MHZ-es NMT (Nordic Mobile Telephony) technológia, amely akkor kizárólag hangátvitelre volt alkalmas, és mindössze néhány európai és skandináv ország hálózatában volt elérhető. Az első 900 Mhz-es GSM szolgáltatás 1992-ben jelent meg Finnországban; ez már a vonal- és csomagkapcsolt (GPRS) adatátvitelt, a multimédiás üzenetek kezelését és a külföldi országok hálózataival való együttműködést (roaming) is lehetővé tesz. 2003 elején a világon összesen 1,3 milliárd mobiltelefonnal rendelkező ügyfél közül 787 millió használt GSM rendszeren működő készüléket. Magyarországon pedig 10 év alatt 75 százalékos lett a penetráció.

Európa lassan reagál

Az első harmadik generációs szolgáltatást 2001 végén a japán NTT DoCoMo indította, s az európai szolgáltatók csak 2003-ban követték. Az UMTS, illetve CDMA hálózatok építési jogainak kiosztása (videotelefonálás, on-line filmnézés, nagysebességű kapcsolat) Európában jelenleg 25 országban történt meg, az elmúlt időben 10-12 szolgáltató jelezte, hogy hálózata részben működőképes. Mégis, 2003 novemberében mindössze négy-öt országban (Ausztria, Olaszország, Nagy Britannia, Svédország, illetve Dublin egyes részein) tudunk működő kereskedelmi szolgáltatásról.

Magyarországon először a Pannon GSM bonyolított le UMTS (univerzális mobil távközlési rendszer) alapú adathívást a Nokia segítségével, október elején. A Westel a Siemens Mobile, az Ericsson és a Nortel Networks közreműködésével építette ki október végére az első ideiglenes magyarországi UMTS teszthálózatot, amely jelenleg négy ponton – az operátor fővárosi telephelyein – érhető el az erre alkalmas készülékekkel és SIM kártyákkal. (A 3G-s szolgáltatáshoz is SIM kártyára van szükség, ám ennek programozása alapvetően különbözik a már ismertekétől.)

Határtalan lehetőségek

A hagyományos mobilhasználat mellett a harmadik generációs hálózatoknál erőteljes szerepet játszik a képre, hangra vagy videoátvitelre egyaránt támaszkodó kommunikáció. Jelenleg a 2, illetve 2,5G-s mobiltelefonokon már jó minőségben lehet színes álló- és 10-12 másodperces mozgóképeket cserélni, on-line játékokat játszani.

A szolgáltatások köre azonban a generációváltással sosem látott mértékben bővül, a jelenlegi maximálisnál közel negyvenszeres adatátviteli sebességgel (2,4 megabit/secundum) pedig szinte határtalannak tűnnek a rendszerben lévő lehetőségek. A készülékek egy időben több típusú adatforgalmat bonyolíthatnak le párhuzamosan, például zeneszámok letöltése közben akár telefonhívás is fogadható anélkül, hogy a letöltés megszakadna. A multimédiás szolgáltatások között elérhető lesz például az on-line útvonalajánlat és idegenvezetés, amely meghatározza az előfizető helyét, s információt, leírásokat, képeket, videókat ad a közelben található nevezetességekről. E helyfüggő multimédiás szolgáltatás legjobb példája az új finn elektronikus kommunikációs törvénytervezet: elfogadása esetén lehetővé válik, hogy a 15 éven aluli gyermekeket szüleik nyomon követhessék mobiltelefonjuk segítségével, hogy informálódhassanak hollétükről.

A siker még nem garantált

Az UMTS-sel a meglévő szolgáltatások ugyanúgy használhatók, mint a GSM esetében, az alapvető különbség leginkább az elérési sebességben mutatkozik meg; például a mai technológiával a multimédiás üzenetekbe (MMS) tűzdelt képek, hangok, videók továbbításának maximális sebessége 100 kilobájtos határig 1 perc 10 másodperc körül van, ez UMTS technológiával 2–12 másodpercre csökkenthető.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a harmadik generációs mobilhálózaton szolgáltatást nyújtó operátorok a kapacitásbeli növekedést érzik előnyösnek, elsősorban a hanghívásokhoz kötődően. Az új hálózaton folytatott beszélgetések, egyéb szolgáltatások árai várhatóan nem fognak nagymértékben eltérni a jelenlegiekétől, sőt van, ahol a 3G-n folytatott beszélgetések, adathívások ára csökkent is az előző generációéhoz képest; azonban így is csak az előfizetők egy részének érdeklődését keltették fel az új multimédiás szolgáltatások.

A készülékgyártók folyamatosan jelentik be 3G készülékeiket, de kérdéses, hogy a választék, illetve a készülékek árai milyen ütemben teszik lehetővé széleskörű elterjedésüket. Az évenként megrendezett Nokia Mobile Internet Conference rendezvényen Jukka Bergqvist, a Nokia Networks alelnöke elmondta, hogy a tőkebefektetők a 30 milliárd eurós telekommunikációs hálózati piac stabilizálódására várnak, az elmúlt két év több mint 40 százalékos zsugorodása után. Az alelnök szerint pozitív, hogy az operátorok a 3G-s mobilmegoldások felé kacsintgatnak, azonban korai lenne az öröm, mert a szolgáltatók rendkívül óvatosak, s csak akkor költenek erre, ha már teljes mértékben biztosak lehetnek befektetésük megtérülésében. Világszerte több operátor is csődbe vagy csődközelbe került a korai bevezetés miatt, hiszen az új hálózat kiépítése és a licencdíjak igen drágák.

Becslések szerint a szolgáltatók eddig összesen 110 milliárd eurót költöttek a 3G licencek megvásárlására, és további 105 milliárd euróra lenne szükség a széles körű kereskedelmi bevezetésre. A Financial Times szerint több nagy operátorcég – köztük a Matáv, illetve a Westel anyacége, a Deutsche Telekom – első embere találkozott Brüsszelben Erkki Liikanennel, az EU információs társadalomért felelős biztosával, és segítséget kért az új generációs hálózat meghonosítására, illetve a licencdíjak mérséklésére.

Hazai perspektívák

Hazánkban – épp az említett okok miatt – a szolgáltatók várnak még a bevezetéssel. Az ügyféligények alacsony szintje miatt azonban szinte biztos, hogy a GSM-hez hasonló, teljes lefedettséget egyetlen szolgáltató sem fog biztosítani; az új hálózat valószínűleg csak a legfrekventáltabb helyeken fog kiépülni. Ezt azonban a felhasználó aligha fogja észrevenni, ugyanis az új 3G-s készülékek többsége a ma elterjedt, 2, 2,5 G-s GSM rendszerekkel is együttműködik, és ezek között automatikusan vált.

A 2004. évi állami költségvetés az UMTS koncesszió értékesítéséből 15,8 milliárd forintos bevételt vár, amit a hálózat kiépítésére vállalkozó szolgáltatónak kell majd megfizetnie. A 3G-s szolgáltatáshoz kellő frekvenciatartomány 2005. január elsejére szabadul fel, így elviekben ekkor, gyakorlatilag 2005 második felére indulhat el a kereskedelmi szolgáltatás.

Kipróbáltuk az UMTS-t

A világon elsőként Magyarországon mutatta be tavaly a Westel az MMS-ek (multimédiás üzenetek) küldésére és fogadására alkalmas 2,5 generációs modellt, amely 2002 április közepétől áll a felhasználók rendelkezésére. Idén október 27-én pedig a tizedik születésnapja alkalmából az országban elsőként tartott videotelefonálással egybekötött UMTS (univerzális mobil távközlési rendszer) bemutatót a szolgáltató. A rendezvényt követően kapta lapunk a lehetőséget, hogy az új technológiát az elsők között kipróbálhassa, és bemutathassa olvasóinak. Szerkesztőségünk a legújabb, Siemens U15-ös típusszámú 3G-s mobiltelefonnal próbálhatta ki az UMTS adta előnyöket.

Először a videotelefonálást tesztelhettük élőben. A kapcsolat egy hagyományos GSM hívás sebességével jön létre, majd a kijelzőn nagyban megjelenő kép mutatja hívónk arcát, baloldalt alul pedig azt a képet látjuk, amelyiket éppen mi küldünk a vonal másik végén levőnek. Mivel a Siemens U15-ösben két kamera van, így azon felül, hogy a küldött mozgóképen zoomolhatunk kedvünkre, azt is megszabhatjuk, hogy a külső vagy a minket vevő, belső kamera képe továbbítódjék a hívónak. A kép megfelelően éles, folyamatos, és a hangminőség is kiváló.

A technikai részletekhez hozzátartozik, hogy az UMTS által biztosított sávszélességből a videotelefonálás mindössze ISDN-sebességnyit, azaz 64 kilobájt/secundumot használ, azaz a kihasználatlan kapacitásokat egyéb másra (hangok, videók letöltése) is hasznosíthatjuk.

Úgy látszik, hozzá kell szoknunk, hogy telefonálás előtt célszerű megfésülködnünk, s azt is érdemes megtanulnunk, hogy hogyan célszerű tartani a telefont, hogy előnyös szögből mutassuk magunkat. Természetesen az a lehetőségünk is megvan, hogy kikapcsoljuk a kamerát.