A jövőképesség első pontja: ne ess pánikba!

2017. május 18. csütörtök - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Az, hogy fogalmunk sincs róla, mit hoz a jövő, nem jelenti azt, hogy nem kell készülnünk rá. Kreativitás és nyitottság nélkül biztos, hogy el leszünk veszve, de a legjobb tanács az, ami a kultikus Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben olvasható: Ne ess pánikba!

A negyedik ipari forradalom küszöbén állunk. Volt már hasonló helyzet, az ötvenes évek elején az amerikai gazdaság szépen haladt, mindenki optimista volt, amíg ki nem derült, hogy az oroszok fellőtték a szputnyikot. Ez sokkolta Amerikát. A tény, hogy az övék a világ legnagyobb gazdasága, mégis megelőzték őket. Akkor változott meg, hogy Amerika sokkal inkább a kreativitás felé fordult – mondta a Future Work Festivalon tartott előadásában Zétényi Anna, a Monster ügyvezetője.

A kreativitás mindig segített a sikerben, de ma minden korábbinál fontosabb, mondta a szakértő. Emellett nagyon fontos az ötletek megosztása is. Ed Catmull a Pixar vezetője az ötletek megosztásában hisz egy olyan világban, ami tele van ismeretlennel. Nem titkolta az ötleteit, kapcsolatai és közösségei pedig megalapozták azok sikereit. Japánban egyébként úgy vélik, az ötletek nem a mieink, hanem csak mi fogtuk el azokat az éterből és a felelősségünk és kötelességünk, hogy megosszuk azokat a világgal – egészen más megközelítés, mint amit mi megszoktunk, és úgy tűnik, eredményes.

Így robbanthatják ki magyar cégek a negyedik ipari forradalmat
Magyarországon a negyedik ipari forradalom (vagy Ipar 4.0) még gyerekcipőben jár, azonban az ipar európai mércével is nagynak számító súlya a magyar gazdaságban lehetővé teszi, hogy a szektor megreformálása az átlagosnál nagyobb mértékű gazdasági fejlődést eredményezzen.

Számos innovatív vállalatnál látták be, hogy egy jó csoport többre képes, mint egy zseniális ember. A jó csoport kialakulásához, a kreativitás kiteljesedéséhez viszont bizalom kell. Bizalom azokban, akik körül vesznek és akik vezetnek. Bizalom abban, hogy nem ítélnek el, ha hibázunk és ott vannak, ha segítségre van szükségünk. Ugyanilyen fontos az őszinteség, csak ez biztosíthat teret a kreatív ötleteknek. Fontos a nyíltság, de a kritikus hozzáállás is. Ez utóbbi is fontos, mert kell a kritika ahhoz, hogy az ötleteket kicsiszoljuk, de ez is pozitív legyen. Előítéletmentesen világítsunk rá, hogy mi nem működik, hogy lehetne jobban megoldani. Ez a fajta munkamódszer mindenhol működőképes – hangsúlyozta a szakértő. Példája szerint volt olyan gyár is, ahol bárki, bármelyik munkás megállíthatja a futószalagot, ha úgy látja, gond van, vagy van ötlete, hogy hogyan lehetne jobban csinálni valamit. Vagyis az automatizált termelésbe is sikeresen vonták be a kreativitást.

Félni? Minek?

Nem tudjuk, mi jön, de nyitottan kell várnunk. Meg kell találnunk a környezetet és az eszközöket a nyitott, közös beszélgetéshez, a kreativitás kiteljesedéséhez, de meg kell tanulnunk kezelni a kudarcot is. Az önmagában nem rossz dolog, csak arra mutat rá, hogy valamin változtatnunk kell. Mégis fájdalmas, de látnunk kell, mennyi mindent tanulunk belőle. Félünk a véletlenektől is, mert az emberi agy mintázatokat keres és azokat tárolja, ezért nehezen tud mit kezdeni a kiszámíthatatlan dolgokkal. A kérdés, hogy ez a véletlen hasznos-e számunkra. Ezért meg kéne tanulni közel engedni magunkhoz és engedni, hogy nekünk dolgozzon. Senki nem tudja, mit hoz a jövő, ezért lépésenként kell elindulnunk, mint egy kötéltáncosnak, de nem is állhatunk meg – fogalmazta meg Zétényi Anna.

start felirat úton

Kép:Pixabay

Ugyanakkor ahogy Alan Kay, az Apple szakértője mondta, úgy tudjuk a legpontosabban megjósolni a jövőt, ha mi magunk találjuk fel. Ez aktív cselekvést jelent. Kezdeményezni kell, elszakadni az ismerős dolgoktól. A kudarctól való félelemben az ember hajlamos rá, hogy ugyanazt tegye, ami már korábban bevált. Ez viszont biztosan nem vezet új dolgokhoz, amik az új helyzetben sikeresek lesznek. El kell tudnunk merészkedni az ismeretlenbe. A lényeg, hogy tudunk megmaradni az ismeretlen területen anélkül, hogy pánikba esnénk.

Ez persze nem könnyű, hiszen hatalmas változások előtt állunk. Asimov A mezítelen nap című műve egy olyan világot ábrázol, ahol a 20.000 élő emberre sokmillió robot jut, így az emberek kizárólag elmélkedéssel, művészetekkel foglalkoznak. Ez ma már elképzelhetőnek tűnik. Nem öt-tíz év múlva, de valamikor – mondta Veres Rita, a Singularity University képviselője. A robotika áttörése az emberiség harmadik nagy forradalma. Az első a beszéd feltalálása volt, a második az írás, ami lehetővé tette az információk felhalmozását és átadását – tulajdonképen egy külső memóriatároló. A harmadik a mostani változás, aminek legnagyobb újdonsága, hogy sokkal gyorsabban történik, mint az előzők. Nem a gyerekeink, hanem a mi életünkben lesz valóság az, ami a születésünkkor még bőven sci-finek számított.

A munkavállalók irányítják a munkaerőpiacot a jövőben
Öt év alatt a munkaerőpiacon szükséges kulcskompetenciák harmada totálisan megváltozik – olyasmit kell tudni, amit a robotok nem vehetnek át. A cégeknek tehetségek kellenek a túléléshez, ők pedig a világ legváltozatosabb részeiről jöhetnek. De munkavállalóként is mást kell tudni, mint korábban.

Ugyanakkor – mondta az előadó – a technológia eddig mindig jó dolgokat hozott. Segítségével csökkent a gyerekhalandóság, olcsóbb lett a kommunikáció, többet keresünk – összességében sokkal jobb lett az életünk. Ami most más, hogy mindez sokkal gyorsabban történik.

Munka nélküli társadalom – jó is lehet, rossz is lehet

A változás a robotikában, hogy nem egy-egy feladatra toborozzuk a robotokat, hanem egy szándék alapján döntéseket hozhatnak. Ez az, ami félelmetes lehet. Pedig valójában mindannyian használjuk már ma is a mesterséges intelligenciát, elég, ha csak keresni kezdünk a Google-ban – hívta fel a figyelmet Veres Rita. Hatalmas lehetőségeket rejt a biotechnológia is. Gyógyítani fogunk ma még halálos betegségeket és ami még fontosabb, demokratizálják a gyógyításhoz való hozzáférést – tehát éppúgy vázolhatunk félelmetes, mint vonzó forgatókönyveket.

Az előadó az alábbiakat tartja elképzelhetőnek:

  • Nem kell dolgoznunk a jövőben. Ez jól hangzik, de foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy munka híján mi ad majd értelmet az életünknek. A mai társadalom középpontjában ugyanis egyértelműen a munka áll.
  • Hatalmas munkanélküliség és növekvő egyenlőtlenség köszönt ránk. A következő 20 évben az állások fele válik feleslegessé a robotika és automatizáció következtében. Bár eddig a hasonló átalakulásokat kezelni tudta a világ, a gyors változás miatt most okozhat komoly gondokat.
  • Sok munka megszűnik, de még több új lesz helyette, csak másféle állásokban kell gondolkodnunk. Valójában viszont senki nem tudja megmondani, hogy az eltűnő és megjelenő munkák kiegyenlítik-e egymást. (A jelenlegi előrejelzések szerint igen, de csak hosszú távon – ld. előző pont.)
  • Garantált alapjövedelemre lesz szükség, hogy a munka nélkül élő társadalmakban megmaradjon a vásárlóerő. Ennek hatásairól sincs egyelőre fogalmunk, de egyre több kísérlet folyik ezzel kapcsolatban. A koncepcióról itt olvashat bővebben.
  • A technológia képes a szűkös erőforrások felszabadítására, ami teljesen átalakítja az üzleti modelleket. Reális, hogy annyira lemegy a termékek ára, hogy valójában elveszíti jelentőségét a pénz.

Melyik fog bekövetkezni a fenti forgatókönyvek közül? Fogalmunk sincs, sőt, az is lehet, hogy több egyszerre. Amit most tehetünk, hogy figyelünk és gondolkodunk – hangsúlyozta a szakember. Az exponenciális technológiák mindenképpen jönnek, nincs olyan forgatókönyve a jövőnek, amiben nincsenek önvezető autók és mesterséges intelligencia. Mivel félelemből nem lehet jó döntést hozni, az első lépés, hogy nem félünk.

jövő arra - tábla

Kép:Flickr

Mit tegyünk helyette?

Fontos, hogy megtaláljuk, mi az, amit tényleg szenvedéllyel csinálunk – vallja Peter Diamandis, az XPrize alapítója, napjaink elismert gondolkodója. Véleménye szerint a szenvedélyünk akkor is iránymutatást ad, ha nem kell dolgozni a jövőben, de akkor is erőt ad, ha háromévente újra kell tanulnunk a szakmánkat a fejlődés miatt.

Biztosan jó befektetés az önképzés is, egyre inkább igaz: a tudomány mindenek fellett. A STEM (tudomány, technológia, mérnöki szakmák, matematika) területeken állandó a kapacitáshiány, az elmúlt öt év alatt világossá vált, ezeken a területeken lesz munka. Ezekben a készségekben fejlődni az egyik legjobb befektetés manapság.

Ugyanakkor az egyre inkább sci-fi szerű világban még fontosabb az emberi értékek felemelése. Az empátia, intuíció, kreativitás, együttműködés képessége éppúgy nélkülözhetetlen lesz, mint a kritikai gondolkodás. Ezek kellenek ugyanis ahhoz, hogy a csapatok erejében bízva képesek legyünk integrálni az újabb és újabb tudást.

Az exponenciális techológiákat leggyorsabban a bűnözők alkalmazzák, leglassabban pedig az állam és az egyház. Most viszont a Pápa TED előadást tart, ahol a technológia fontosságáról beszél, és a Vatikánban startup inkubátor jön létre, akkor egyértelmű, hogy ez az irány – tette hozzá Veres Rita.