Az „Ázsiai Évszázad” halála – szétesett a biztonsági struktúra

2019. augusztus 09. péntek - 14:09 / piacesprofit.hu
  •    

Ázsiában a történelmi sérelmek és a lezáratlan határviták sorra lobbannak föl a térség országai között. Washington katonai felsőbbrendűségére és diplomáciájának kiszámíthatóságára a térségben már senki sem venne mérget, miközben Peking egyre kevésbé fogadja el a másodhegedűs szerepét.

Az elmúlt évtizedekben a világ népességének 60 százalékát kitevő Ázsia páratlanul magas ütemű gazdasági növekedést tudott felmutatni és mára a globális gazdasági kibocsátás 40 százalékát koncentrálja. A Nyugatot lenyűgözte a Kelet teljesítménye, a térség már a közeljövőben elkerülhetetlenül átveszi a globális gazdasági és politikai hatalmat – írja a Privátbankár.hu.

Belobbant történelmi sérelmek

Napjainkra azonban Kína és Japán lassuló növekedéssel, valamint a népesség elöregedésével küzd. Ázsia többi gazdasági motorja, köztük India, Indonézia és Dél-Korea mind saját gazdasági és politikai problémáival viaskodik. Mára az egész régióban a növekvő jövedelmi egyenlőtlenség, a pénzügyi instabilitás és a környezetszennyezés akadályozza a fejlődést.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Ráadásul ezeknél jóval aggasztóbbak a kontinens biztonságpolitikai fejleményei, amint a történelmi sérelmek és a lezáratlan határviták sorra lobbannak föl a térség országai között. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben Ázsia katonai kiadásai 52 százalékkal ugrottak meg, 2018-ban elérve a 392 milliárd dolláros szintet. A régió felel már a világ összes katoni kiadásainak ötödéért és a részarány dinamikusan emelkedik.

Az egykori tea-árus vitája a krikett-játékossal

Napjainkban ahova nézünk Ázsiában, ott izzik, vagy éppen lobban fel a geopolitikai feszültség,

Már a mindennapokban is érződik Japán és Dél-Korea kereskedelmi háborúja
Japán azzal vádolja Dél-Koreát, hogy nem akadályozza meg katonai szempontból kényes technológiák továbbadását harmadik országokba, akár Észak-Koreába. A világháború örökségével kapcsolatos lépés drámaian visszavetette a két ország kereskedelmét és idegenforgalmát.

legyen az a forrongó Hongkong, Tajvan, avagy a Dél-kínai-tenger. Az USA és Kína komoly küzdelmet folytat a háttérben Myanmar, és Sri Lanka ellenőrzéséért. A világ legnépesebb régiójának sorsát ezeken túl két nukleáris hatalom pattanásig feszült szembenállása árnyékolja be megosztott Kasmír ügyében, amely országokat egyrészről egy volt tea-árus (a hindu-nacionalista indiai Narendra Modi) és egy egykori krikett-játékos (a pakisztáni Imran Khan) vezet.

Mi több, Washington két legfontosabb regionális szövetségese, Japán és Dél-Korea éppen egymás torkának ugrott, miközben Észak-Korea újra megkezdte rakéta- kísérleteit. Phenjan múlt kedden „új típusú fenyegetéseket” helyezett kilátásba, ha a nukleáris leszerelési tárgyalások nem haladnak előre.

Széteső struktúra

A felületetes szemlélő számára ezek az események és incidensek összefüggéstelenek. De mélyebbre ásva azt látjuk, hogy a régió biztonsági struktúrája valójában esik darabjaira. Washington katonai felsőbbrendűségére és diplomáciájának kiszámíthatóságára a térségben már senki sem venne mérget, miközben Peking egyre kevésbé fogadja el a másodhegedűs szerepét.

Nem véletlen, hogy a múlt hónapban Peking és Moszkva a térségben már stratégiai bombázók közös provokációjával tesztelte Washington és szövetségeseinek eltökéltségét és képességeit. Az oroszok és a kínaiak ősszel tervezik következő hadgyakorlatukat – a leolvadó arktikus térségben.