A The New York Timesnak elege lett a kemikáliák engedélyezése körüli titkolózásból, és az információszabadságról szóló törvényt (FOIA) jogalapként használva kikért információkat az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) ténykedéseiről, miután a lap úgy értesült bennfentesektől, hogy túl nagy az összefonódás a vegyipar egykori fejesei és a hivatal között. Több ezer oldalt kapott a napilap.
Az már korán nyilvánvalóvá vált, hogy Donald Trump a fosszilis lobbi zsebében van (Al Gore is e vélekedésének adott hangot), most az is világos lett, hogy a mezőgazdaságban aktív vegyipari konszerneknek is kedvezni akar a Fehér Ház Trump irányítása alatt.
A természettudomány egzakt diszciplína, ott nem áll meg a lábán a fake news, az álhírek. Kevés a mozgástér Trump sasszézásának, hogy egyszer ezt mondja, máskor annak a tökéletes ellenkezőjét, de legtöbbször szalonképtelen hülyeségeket.
Klímaellenes politikája részeként a klímatudomány állami finanszírozását kezdte nyesegetni a Trump-adminisztráció, augusztusban pedig előállt egy újabb tudományellenes manőverrel: mérsékelné a mezőgazdaságban használt vegyszerek állami engedélyezésénél azoknak a vizsgálati eredményeknek a súlyát, melyek azt mutatták ki, hogyan hat az adott termék az emberi egészségre.
Trump megválasztása után néhány héttel a CropLife America, mely az agrokémiai ipar fő lobbiszervezete, petíciót nyújtott be az EPA-hoz azzal, hogy állítsák le az epidemiológiai vizsgálatok mérlegelését a termékengedélyezési folyamatban, hacsak a kutatásokat végző egyetemek nem fednek fel több infót a kísérleti alanyokról.
A California Specialty Crops Council vezetője azt panaszolta írásban az EPA-nak 2017 szeptemberében, hogy az EPA „nem megfelelően használja az epidemiológiai adatokat”. Milyen növényeket képvisel ez a kaliforniai szervezet? Répa, fokhagyma, körte, zöldpaprika. Kalifornia tulajdonképpen az Egyesült Államok éléskamrája. Itt termesztik a gyümölcsök és zöldségek nagy részét, mely az amerikai lakosságot táplálja. Kalifornia földjein a termésre több mint 90,71 millió kilogramm rovarirtót permeteznek évente.
A Környezetvédelmi Minisztériumként funkcionáló Környezetvédelmi Hivatal (EPA) 2000-ben kezdett tudományos kutatást a Berkeley-ben működő Kaliforniai Egyetem kutatóival együttműködésben a zöldség- és gyümölcsfarmokon dolgozó munkásaik gyerekeiről.
A vizsgálat továbbra is tart, de bizonyos konklúziói már nyilvánosságra kerültek: a kutatók összefüggésbe hozták a rovairtó szerek használatát az élelmiszernövényeken a mezőgazdasági munkások gyerekeinek körében megemelkedett légzési és fejlődési rendellenességekkel, valamint az alacsony IQ-jukkal.
A sugallt tanulság az, hogy még születésük előtt, már az anyaméhben károsodást szenvednek az embriók, ha az anya ki van téve a vegyszereknek valamilyen mértékben. Hogyan? Úgy, hogy bekerül a vérkeringésükbe, s ezzel az embrió szervezetébe is. Ma már „megszokott” dolog, hogy egy csecsemő vérében röviddel a születés után száznál is több vegyi anyagok találnak!
Mind a szövetségi kormány szintjén, mind a tagállami szabályozási szinten születtek javaslatok a rovarirtók és az égésgátló (flame retardant) anyagok használatának korlátozására, melyeket az EPA és az egyetem eme kutatásával támasztottak alá. (Az égésgátlókat műanyagokon, textileken, bútorokon is használják.)
Transzparencia, mint álindok
Amikor a '70-es években a dohányipar megpróbálta aláásni a termékei egészségügyi hatását vizsgáló epidemiológiai kutatások hitelességét, a „titkos tudomány” volt a cigimárkák jelszava. Magyarán, nem tudni, kiken végezték a kísérleteket, ezért nem hihető, nem hiteles.
Az epidemiológia lényege, hogy bizonyos fókuszcsoportokat vizsgál, és nagyobb létszámú csoportnál szignifikánsan jelentős tüneteket mutat ki. A szó eredetileg járványtant jelent, de nemcsak vírusok terjedésének elemzéséhez használják, hanem a gyerekkori elhízás, a klímaváltozás egészségre való hatása és sok minden más vizsgálatához. A lényeg az, hogy éveken át figyelik az alanyok egészségét, egészségi állapotuk változását, és próbálják megállapítani, mely tünetet milyen kitettség okozza bennük (pl. vegyszernek vagy koleszterinnek való kitettség). Az új kormányzati javaslat, mely az Átláthatóság Megerősítése a Tudományos Szabályozásban (STRS) nevet viseli, ugyanazt az alibit használja, amit az említett lobbiszervezetek: miszerint csak azok a kutatási eredmények vehetők figyelembe, melyek legalább a kísérleti alanyok egy részéről publikált konkrét adatokat a tudományos szaksajtóban, vagy megosztotta azokat a hivatallal.
Trump bandája ezzel nemcsak az élelmiszernövényeken használt gyom- és rovarirtók egészségre gyakorolt hatásáról szóló adatokat akarja visszaszorítani, hanem a légszennyezés (pl. szén-dioxid- és koromkibocsátás) korlátozása mögötti tudományos kutatásokat is. Két legyet ütnének egy csapásra.
Epidemiológia kontra állatkísérletek
Amikor egy vegyipari óriás rovarirtó szere engedélyezéséért pályázik, természetesen benyújt dokumentációt olyan klinikai tesztekről, melyek a szerek biztonságát vizsgálták, de a termék hosszú távú egészségügyi hatásáról sosincs szó! Az epidemiológiai kutatások gyakran ebben hiánypótlóak. A cikk elején említett kutatás, melyet a kaliforniai agrármunkások gyerekei körében végeztek, két évtizeden át tartott, s ez idő alatt 350 000 anyagmintát gyűjtöttek össze (vér, vizelet, anyatej, sőt háztartási por). Az is vita tárgya sokszor, hogy mi történik, ha a szer szétterjed a szél vagy az eső miatt, s vajon milyen körben marad még hatásos. Az EPA bő három évtizeden át állatkísérletekre alapozva mondta ki az áment az új vegyszerek felett, vagy tagadta meg az engedélyt a kereskedelmi forgalomba hozatalra.
Folytatjuk.
