Az offshore cégeknek tényleg mindent szabad?

2018. augusztus 30. csütörtök - 19:01 / Kriston László
  •    

Az illegális, hatóságoknak be nem jelentett halászatot végző hajók 70 százalékát offshore adóparadicsomokban jegyezték be, hogy a tulajdonosokat ne érje utol a jog keze. De az erdőirtásban is sok offshore cég vesz részt, mert nem elszámoltatható.

Sokan emlékeznek a Panama Papers botrányra, amikor 2016. április 3-án a Mossack Fonseca ügyvédi iroda klienseinek offshore cégalapításairól szóló iratok nyilvánosságra kerültek. (Nem véletlenül hívják az illegális üzletelést a magyar nyelvben régóta panamázásnak, a név még a Panama-csatorna építése körüli korrupciós botrányokra utal.) Ahogy a világsajtó feldolgozta a neten közzétett anyagokat, újabb megerősítést nyert, hogy a cégek mindent megtesznek, hogy elkerüljék az adót és a nemzeti hatókörű hivatalok ellenőrzését.

Nyilvánossá tennék az offshore cégek tényleges tulajdonosait
Nyilvános haszonélvezői regiszter, a bejelentők hatékony védelme és a közvetítők szabályozása is elengedhetetlen az adócsalás elleni küzdelemben az EP szerint. A képviselők szerint szükséges, hogy legyenek szankciók az agresszív adótervezésben részt vevő közvetítők ellen is.

A Stockholm University munkatársai holland kutatókkal karöltve most azt vizsgálták meg, az offshore cégek mennyiben segítik elő a környezetrombolást. Sok multinacionális cégnek nemcsak az adóelkerülést teszi lehetővé az, hogy offshore cégeken keresztül áramoltatják profitjukat, hanem a nemzeti, sőt nemzetközi környezetvédelmi előírások kikerülését is.

Ugyan nem számít illegális tevékenységnek az offshore cégek üzemeltetése, de csökkenti a hatóságok, a civil szervezetek és média rálátását a pénzáramlások követésére, elemzésére és nyilvánosságra hozatalára. Ezeknek a pénzáramlásoknak -amik befektetésekként, beruházásokként realizálódnak- környezeti hatásai is vannak.

kornyezetszennyezes_sxc_online

Kép:sxc

A kényelem zászlói

A tanulmány szerzői szerint az adóparadicsomok léte nemcsak társadalompolitikai – mert erősíti a vagyoni egyenlőtlenségeket a leggazdagabb Top 1 százaléka és a többiek között – és gazdasági probléma – mert adóbevételtől fosztja meg a kormányokat, amik akár környezetvédelemre is fordíthatnák ezt a pénzt -, hanem óriási ökológiai gond is. A nemzetközi projektekre és külföldre invesztálásra offshore entitásokat alapító cégek könnyebben ki tudnak bújni a jogi szabályozások és megkötések alól.

Miért veszélyes offshore céggel üzletelni?
Milyen veszélyeket hordoz, ha offshore társasággal kötünk üzletet? Mit jelent az, hogy egy cég ellenőrzött külföldi társaságnak minősül? Megmutatjuk, hogyan biztosítsuk be magunkat a mulasztási bírság és a további adóügyi buktatók ellen.

E tekintetben a Nature Ecology and Evolution szaklapban megjelent tanulmány főbb megállapításai a következők:

  • 2000 és 2011 között a Braziliában folyó szójatermesztésbe és marhatenyésztésbe áramló külföldi közvetlen beruházás 68 százaléka offshore cégeken keresztül érkezett. A 27 milliárd dollárnyi beinjekciózott tőkéből 18,4 milliárd érkezett adóparadicsomokon keresztül. Leggyakrabban a Kajmán-szigeteket használták ezekre a manőverekre.
  • A szójatermesztés és a marhatenyésztés azért fontos, mert az állattenyésztéshez óriási takarmányültetvényekre van szükség, ami leginkább szóját jelent. Ezt a területet pedig erdőirtással nyesik ki az Amazonas-esőerdőből. A svéd és holland kutatók egyébként meglepődtek, hogy milyen sok adatot szolgáltatott az offshore cégekből beáramló tőkéről a Brazil Nemzeti Bank. Kilenc cég volt nagymenő ebben a pénzáramoltatásban, s volt olyan, amelyiknél a külföldről érkező invesztíció 90-100 százaléka adóparadicsomokon keresztül jött Brazíliába.
  • A Brazil Nemzeti Bank adatbősége egyébként a ritka eset, ami erősíti a szabályt: nincs rálátásuk a nemzeti szabályozószerveknek ezekre a folyamatokra. Ugyanakkor a svéd kutatók is úgy tartják, hogy jóval nagyobb volumenű lehet ez a fajta ügyeskedés.
  • Az óceánokban illegális, hatóságoknak be nem jelentett halászatot végző hajók 70 százaléka adóparadicsomokban van (vagy volt egy bizonyos időszakon át) bejegyezve.
  • A Föld tengereiben mozgó összes halászhajónak (a legális halászatban résztvevők is idetartoznak tehát) csak 4 százaléka offshore bejegyzésű.

A cégek gyakran olyan országot választanak, ahol lazák a környezetvédelmi előírások, s így ha nemzetközi vizeken környezeti kárt okoznak, tulajdonképpen majdnem büntetlenül megúszhatják a dolgot.

Trump nem bünteti a környezetszennyezőket
60 százalékkal kevesebb bírságot szedett be a Trump-kormány az első 6 hónapban, mint amennyit Clinton, Bush és Obama. Trump emberei nem tartatják be szigorúan a környezetvédelmi törvényeket, sőt tudatosan fel is lazítják azokat.

Ezt úgy hívják, hogy a kényelem zászlói (flags of convenience) alatt hajóznak. Ez az első olyan kutatás, mely az offshore pénzügyi manőverek ökológiai vonzatát feszegeti. A svéd és holland akadémikusok ezért fontosnak tartják, hogy az ENSZ kezdje el vizsgálni, hogy ezek az offshore pénzáramlások hogyan segítik elő a környezetszennyezést.

Tulajdonképpen többezer cég van, melyek veszítenének jóhírükből a vásárlók körében, ha több részlet látna napvilágot arról, hogy mi mindent csinálnak az offshore régiókban. E vállalatok közül sok azzal kampányol, hogy környezetbarát és zöldíti a tevékenységét, de közben továbbra is átáramoltatják a pénzeiket az offshore leányvállalataikon vagy holdingcégeiken, hogy megússzák az adófizetést – és ezzel a nemzetközi közösség környezetvédelmi céljait (például a párizsi klímaegyezményt) is aláássák. Ez főleg a brazil példára igaz, hiszen ott erdőirtás a következmény. Hiszen amint offshore területre jut egy bizonyos pénzösszeg, annak sorsát -azt, hogy mire használják és annak mekkora ökológiai impaktja van- már nem tudják követni a kívülállók.

Érdekes, hogy a svéd kutatók például amikor kikérték a brazil cégekről az adatokat (9 cég szerepelt a fókuszukban), név szerint tudták ezeket, de tanulmányukban már nem merték megnevezni egyiket sem.

(The Guardian, Sustainable Brands)

Offshore-paradicsomok világszerte

Világszerte 52 ország és terület funkcionál offshore adóparadicsomként. Az offshore adóelkerülés miatt évente közel 200 milliárd dollár adóbevételtől esnek el a világ nemzetállamai – és állítólag ez még óvatos becslés. Ez aláássa a kormányok azon képességét, hogy a társadalmat és a természeti környezetet segítő programokat indítsanak közpénzen. Összehasonlításképpen: Magyarország GDP-je 2017-ben 152 milliárd dollárt tett ki. Tehát egy hazánknál nagyobb gazdaság éves összterméke tűnik el évente az adóparadicsomokban.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor