A 2004-ben létrehozott DNI az amerikai elnöki hivatal, a nemzetbiztonsági és a belbiztonsági tanács egyik fő tanácsadó szerve. A baj egyelőre a legégetőbb a nyugati szövetségi államokban, amelyeket szárazság tesz próbára, ám a középnyugati és keleti parton fekvő államokat is komoly veszély fenyegeti. Ott az ok a régi vízvezetékekben keresendő, amelyek ólombélése komoly egészségügyi kockázatot jelent. A michigani Flint városban már kiderült, hogy a víz a rossz és elhanyagolt vezetékek miatt fertőzött és ihatatlan, és politikusok szerint ez előrejelzi, hogy mivel kell szembenéznie az egész országnak. A vízhiány egyébként a Szilícium-völgyet és Hollywoodot sem kímélte, ott is vízkorlátozásokra került sor.
Jared Huffman kaliforniai demokrata párti képviselő a The Hill című, a szövetségi kongresszus ügyeivel foglalkozó lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: dollármilliárdok kellenének a helyzet javítására. Szerinte a vízválsággal ugyan egyelőre nem az egész ország néz szembe, de "nemsokára erről szól majd a közbeszéd".
A The Hill által megszólaltatott szakértők szerint a legnagyobb gond az Egyesült Államok elavult infrastruktúrája. Az ország túlnyomó részében régen lecserélésre szorulnak a csövek, hiszen még használnak az 1880-as években, tehát jóval több mint száz évvel ezelőtt épített vízvezetékeket is, s a második világháború után épített csövek élettartamát is maximum hetvenöt évben jelölték meg. "Ez az egész országban óriási probléma, az ivóvíz-infrastruktúra nagy része ma már százévesnél is öregebb" - nyilatkozott Erik Olson, a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsának egészségügyi és környezetvédelmi igazgatója. Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) becslései szerint a vízvezetékek és a víztisztító telepek kicseréléséhez, illetve megjavításához mintegy 384 milliárd dollárra lenne szükség.