Dr. Jacqueline Cramer professzor, Amszterdam körzet körforgásos gazdaság nagykövete, Hollandia volt környezetvédelmi minisztere Budapesten járt és tartott előadást cégvezetőknek az Action 2020 Fórumán a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntarthatóságért (BCSDH) vendégeként.

Cramer szerint a körforgásos gazdaság életre hívását elsősorban az kényszeríti ki, hogy rohamosan gyarapodik a nagyvárosok népessége. Míg 1950-ben az emberiség 30 százaléka lakott városokban, 2050-re ez az arány eléri a 66 százalékot. Hogyan fog ez a sok milliárd ember a létéhez szükséges erőforrásokhoz hozzájutni ilyen koncentrált élőhelyeken? Hogyan jutathatunk a városokba vizet, áramot, élelmiszert, termékeket, s onnan kivonni a hulladékot - mindezt úgy, hogy közben ne növekedjen, sőt akár csökkenjen az ökológiai lábnyomunk?

Zárt ciklusok

A gazdaságban zárt köröket, ciklusokat (closed loops) kell teremteni, vagyis gondoskodni arról, hogy a felhasznált nyersanyagok nem hulladékként és szennyező anyagként kerüljenek vissza az ökoszisztémákba. A természetközeli életvitel, a régi növénytermesztő és állattenyésztő gazdálkodás alapvetően ismerte ezt, a gazdák komposztáltak, s az iparosodott országok árutermelése nem létezett még, így plasztik és sok más szennyező anyag sem. Ebben a rendszerben nem a "bölcsőtől a sírig" tartó folyamatokkal van dolgunk, hanem a "bölcsőtől a bölcsőig", mert minden anyagfolyam újrahasznosításra kerül, kvázi újjászületik, hangsúlyozta Cramer.

A zárt végű anyagciklusok lehetővé teszik, hogy felülkerekedjünk a nyersanyaghiányokon (az elektromos eszközökhöz szükséges fémeket nagyobb arányban kell újrahasznosítani), hogy kevesebb újonnan kitermelt nyersanyagot használjunk fel és kisebb környezet tehertétellel járjon a fogyasztásunk.

Jacqueline Cramer előadást tart a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért rendezvényén.
(fotó: BCSDH)

A körforgásos gazdaság azonban nem áll meg a háztartási hulladék -energiatermelés céljából történő- elégetésénél vagy a megunt ruhák begyűjtésénél. A szemetes kukában landoló ruhák kétharmada már nem használható. Ha ezekből kivonják a rostokat, azok újrahasznosíthatók.

Erőforráshatékonyság

• Refuse: visszautasítani az erőforrások felhasználását. Ez lehetetlen. Ahhoz, hogy létrehozzunk valamit vagy pusztán fenntartsunk a testi létünket, valamilyen erőforrást ki kell vennünk a természetből és fel kell használnunk.
• Reduce: csökkenteni a nyersanyagfelhasználást.
• Re-use: újra felhasználni egy terméket.
• Repair: megszerelni, megjavítani az elromlott eszközt.
• Refurbish: újraéleszteni egy terméket.
• Repurpose: újrahasználni a terméket, de eltérő funkcionalitással (pl. a matracok belsejét szigetelő anyagként használják épületekben).
• Recover: elégetni a hulladékot, hogy energiát termeljünk vele.

Hozzátehetjük még: redesign. Amikor úgy tervezik a legújabb termékeket, hogy hatékonyabb bennük az anyagfelhasználás (tehát kevesebb anyagot építenek bele) és belső szerkezetének kialakításakor figyelembe veszik a különböző anyagtípusok könnyű szétszedhetőségét, megkönnyítve szétválaszthatóságukat. Hiszen azokban a hulladékkezelő üzemekben, ahol a szelektív gyűjtésből érkező anyagokat kezelik, nem mindegy, hogy egy tévékészülék könnyen szétszedhető darabjaira vagy sem.

Könnyű szétszedhetőség, mint szempont
(fotó: Accenture)

Cramer úgy látja, a megvalósításnak mindig helyi szinten és regionálisan kell megtörténnie. Ha a globális vagy uniós szintű kezdeményezésekre várunk, az túl sok időt vesz igénybe. Ő maga is volt már része olyan felbuzdulási hullámoknak, amikor a nagyvállalatok vezérigazgatói elkötelezték magukat a zöldülés mellett, a felsővezetés workshopokra járt, de aztán nem történt semmi.

Cramer fontosnak tartja, hogy az emberek fejében is megváltozzon valami: nemcsak az óvatosabb, visszafogottabb fogyasztásra kell átállniuk, hanem a birtoklásban való tobzódást is felhagyhatnának.

A megosztás-alapú gazdaságban nagyobb arányban fogunk igénybe venni bérleti alapon tárgyakat (például ütve fúrót vagy ekét, olyan dolgokat, amiket ritkán használnánk, ezért felesleg birtokolnunk). Hollandiában magánszemélyek között ezt teszi lehetővé a peerby, a cégek eszközmegosztását pedig a Floow2.

A bérlési és lízingelési modell céges szinten is kezd érvényre jutni, nemcsak kézzel fogható eszközökben. Az amszterdami Schiphol repülőtér úgy szerződött a Philpip-szel, hogy nem lámpákat vesz, hanem a fényt (lumen) lízingeli.

Holland példa

Hollandia azért jár élen a körforgásos gazdaság kivitelezésében, mert az 1980-as években olyannyira súlyos problémává vált a talajszennyezés (túl sok szeméttelep működött ebben az alapvetően nem túl nagy kiterjedésű, Magyarországnál kisebb államban), hogy a hatóságok felismerték, muszáj tenniük valamit a hulladékújrahasznosítás arányának javítása érdekében.

Beton

Cramer a beton egyezmény egyik kidolgozójaként azért is sokat tesz, hogy 2030-ra az építőiparban javítsa az újrahasznosítási arányt. Jelen pillanatban a cement nem újrahasznosítható, mert nincs rá hatékony technológia rá, hogy kivonják a betonból, előállítása viszont energiaintenzív és nagy mértékű légszennyezéssel jár. Itt tehát még technológiai áttörésre van szükség, de az említett egyezmény már kitűzte, hogy 2030-ra 49 százalékkal kívánják csökkenteni a cementgyártás szén-dioxidemisszióját és 100 százalékban újrahasznosíthatóvá teszik a lebontott épületekből és utakból hátramaradt betont. Nyugat-Amszterdamban például 470 ház lebontásánál sikerült elérni, hogy az építőanyagokat 95 százalékban újrahasznosítsák.

Szálak, rostok.
(fotó: Nike/Accenture)

Biofinomító üzem

Cramer egy ideje már kampányol azzal cégeknél, hogy egyesítsék hulladékáramlásukat és közös üzemekben hasznosítsák újra azokat. Rendszerint azzal szerelték le őt a cégvezetők, hogy ez nem tartozik az üzleti profiljukba, nem az alaptevékenységük része. De amikor azzal érvelt, hogy így nem kell fizetniük a hulladék elszállításáért és elhelyezéséért, hanem még pénzt is kereshetnek az újrahasznosításon, akkor már nyitott fülekre talált. A professzorasszony 5 közepes méretű céget keresett meg azzal, hogy egy biofinomítóban (biorefinery) dolgozzák újra szerves hulladékaikat.

Hollandia 98 százalékos arányt ért el az üveg újrahasznosításban, de jól áll a papírújrahasznosításban is.