Tovább fejleszti a hulladékudvar-hálózatot a MOHU.

Ahogy az üzleti szektor igyekszik egyre több fogyasztót rávezetni a körforgásos gazdaságban való részvételre, motiváció gyanánt gyakoribbá válnak az ajándékok és a kedvezmények. Elértük a fordulópontot: a Coca-Cola értékesebb ajándékot ad az italospalackot visszaszolgáltató vásárlóknak, mint amennyibe a megvásárolt termék került.

A lineáris gazdaságról, az eldobó társadalomról, amelyben mindent kihajítunk, körforgásos gazdaságra kell átállnunk, különben nem leszünk képesek csökkenteni környezetszennyezésünket.

Lehetséges-e szemét nélkül működtetni egy háztartást? Lehet-e úgy vásárolni, hogy a szatyrainkba ne kerüljenek műanyag csomagolóeszközök? Meg lehet-e szabadulni mindattól, amire igazából nincs szükségünk? A válasz: határozott igen!

Felelősségteljes gondolkodás és környezettudatos szervezés jellemez egyre több hazai fesztivált. De vajon merre tovább a szelektív hulladékgyűjtésen túl? Vehetünk-e példát tőlük, ha a céges rendezvényt zöldítenénk?

Jelentős különbségek vannak a magyar városok lakosságának szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.

Pár évente még azok is lecserélik telefonjukat, számítógépüket, akiktől távol áll, hogy sátort verjenek valamelyik Apple szaküzlet előtt, így elsők közt megszervezve a népszerű márka legújabb telefonját. Azonban nem mindegy, mit csinálunk elavult vagy megunt elektronikai eszközeinkkel, hiszen azokban rengeteg le nem bomló, a környezetre rendkívül káros anyag van.

Magyarországon 2015-ben 2,2 millió tonna lakossági hulladék keletkezett, aminek mindössze a 10 százalékát gyűjtötték szelektíven. Bár sokan állítják, hogy figyelnek erre, valójában elég rosszul állunk. A szelektíven gyűjthető hulladék legnagyobb részét az élelmiszer és fogyasztási cikkek csomagolóanyagai teszik ki.

El kell érni 2020-ra, hogy Magyarországon a lakossági hulladék legfeljebb 10 százaléka kerüljön lerakókba - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) négy nagy áruházlánc és két hulladékkezelő vállalkozás összefogásával indította el idei első kampányát. A „Belső értékek – A megkopott külső értékes belsőt takar” címet viselő akció keretében az elektromos és elektronikai hulladék (röviden: e+e-hulladék) gyűjtésének fontosságára és lehetőségeire hívják fel közösen a figyelmet a január 11. és február 9. közötti hétvégéken. Az akció célja, hogy a szereplők gazdasági érdekeiket félretéve, együtt álljanak ki egy közös ügy, a környezetvédelem mellett.

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható.

Az úgynevezett upcycling lényege, hogy a fogyasztók összegyűjtik és a cég pénzén visszaküldik az áru csomagolását, és az majd újra terméket gyárt belőle. Az üzleti modellből milliárdokat csinált a kitaláló, Tom Szaky - írja a Zöld8. Most, elsőként Magyarországon, egy csokipapírt lehet visszaküldeni.

Megkezdte a termékdíj-köteles anyagokból keletkezett hulladékok gyűjtéséről és hasznosításáról szóló közbeszerzési eljárások meghirdetését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A hulladék akkumulátorok kezelésére a múlt hét óta, a gumiabroncsok gyűjtésére, hasznosítására pedig április 5-től pályázhatnak a cégek - jelentette be Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

Jövőre személyenként havi 150 forinttal drágul a szemét elszállítása, mert az EU elvárása, hogy minél kevesebb háztartási hulladék kerüljön lerakóba, és egyre nagyobb arányban hasznosuljon.

Beszélő szeméttárolókat állítanak ki az utcákra Londonban és Liverpoolban, hogy nagyobb kedvvel használják az emberek a hulladékgyűjtőket és kevesebbet szemeteljenek.