Kép: SXC

A háztartásokban különféle termékek és csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas az újrahasznosításra. A legnagyobb mennyiséget az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek csomagolóanyagai (papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolás), valamint az újságpapír teszik ki. A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti.

2015-ben több mint 2,6 millió tonna kommunális hulladék keletkezett, amiből 2,2 millió tonna származott a lakosságtól, ez 225 kilogramm hulladékot jelent lakosonként. A lakossági hulladéknak mindösszesen a 10 százalékát, kb. 203 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek szelektíven, derül ki a KSH kimutatásából.  Budapesten 2015-ben több mint 500 ezer tonna kommunális hulladékot, valamint több mint 66 ezer tonna anyagfajtánként szétválogatott, tehát szelektív hulladékot gyűjtött be az FKF. „A vegyesen begyűjtött hulladék azonban még így is 37,5 százalékban tartalmaz újrahasznosítható anyagokat” – derül ki az FKF 2016-os Válogassunk okosabban! kiadványából. Európában a hulladék mindössze 48 százalékát gyűjtik szelektíven. Magyarországon még rosszabb a helyzet, itthon ugyanis az emberek 80-90 százaléka vallja magáról, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot, viszont valójában csak 15 százalékuk szelektálja a szemetét.

A hétköznapi tevékenységünk során a könnyen szelektíven gyűjthető hulladéktípusok közé tartoznak: a papír-, a műanyag-, a fém- és az üveghulladékok. Ezek a mindennapi életünk során rendszeresen keletkeznek az otthonunkban vagy éppen a munkahelyünkön. Ugyanakkor ezeknek a hulladékoknak a nagy része teljes mértékben újrahasznosítható, ezért fontos, hogy figyeljünk oda, és lehetőség szerint szelektíven gyűjtsük őket.

• Egy magyar egy fát fogyaszt évente

  Magyarországon évente átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980 ezer tonna papírhulladék keletkezik. Ezzel a legnagyobb probléma nem a papírhulladék lebomlási ideje vagy környezetszennyező hatása, hanem az, hogy a papírt újból elő kell állítani.
  A papírhulladék 13,4 százalékban található meg az egy évben keletkező kommunális hulladékok között. A legnagyobb mértékben keletkező ilyesfajta hulladékok az újságpapír, a kartondobozok, a csomagolópapírok, az irodai papírhulladékok, a szórólapok és reklámkiadványok, a papírpohár, és az italoskarton.
• Fémhulladék 1,8 százalékban található meg a keletkező kommunális hulladékok között. Itthon körülbelül 800-900 millió darab alumíniumdobozt használunk el egy évben, aminek kevesebb, mint 50 százalékát hasznosítjuk újra – derül ki a Dobd be magad kampány adataiból.
• A műanyaghulladék 13 százalékban van jelen a kommunális hulladékok között. Magyarországon 80 millió darab műanyagpalack-hulladék keletkezik évente, ha ezeket egymás mellé tennénk, eljutnánk velük a Holdra, emellett Európában a PET palackok 48 százaléka kerül csak a szelektív kukákba.
• Az egy évben keletkező kommunális hulladék 3,5 százalékban tartalmaz üveghulladékot, ami a városi háztartási hulladék tömegének 8-10 százalékát teszi ki.