Nem bányásznak többé erdőirtással a világvállalatok

2018. július 04. szerda - 19:01 / Kriston László
  •    

Globális megállapodást kötött az ékszeripar, az elektronikai szektor és több más ágazattal együtt az autógyártók a felelős bányászásról. Megfékezik az erdőirtással járó bányászatot, odafigyelnek az emberi jogok tiszteletben tartására és a „konfliktusásványokat” is kizárják ellátási láncukból.

A Felelős Bányászatért Kezdeményezés (IRMA) által nyilvánosságra hozott Felelős Bányászatért Szabályzat közel 100 vállalat inputját és javaslatait tükrözi, mellyel egy közös értékrendet kívánnak elterjesztei a bányászatban érintett cégek körében. Ez persze nemcsak a bányaipari vállalatokat érinti.

A fémek és ásványok bányászatáról szóló globális megállapodást olyan óriáscégek írták alá, mint a Microsoft, a Tiffany & Co., az Anglo American vagy az ArcelorMittal. Ugyanúgy tisztítják meg és teszik átláthatóvá ellátási láncukat, mint ahogy a mezőgazdaságban, a fakitermelésben és a tengeri ételek piacán is megszokottá kezd válni a nyersanyagok forrásának visszakövethetősége.

Kobaltbánya Utahban Kép: NZZ

Kobaltbánya Utahban
Kép: NZZ

Többé az sem lesz elfogadható, hogy milíciák uralta bányákból kitermelt ásványokat a multik megvegyék, s ezzel háborús konfliktusokat támogassanak pénzzel. Az egyezmény mellett hitet valló cégek vállalják, hogy a következő szempontokat is figyelembe veszik bányászati tevékenységük vagy fém- és ásványbeszerzésük során: a bányászathoz használt vízmennyiség, a környező területek vízminősége (vagyis szennyeződik-e), a bányászat karbonvonzata, erdőirtás, biológiai sokszínűség megőrzése a védett természeti övezeteken kívül is, az ökoszisztémák állapotának romlása, emberi jogok tiszteletben tartása a kitermelés során, fair munkáltatói metódusok biztosítása.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A Nature című rangos tudományos szakfolyóiratban tavaly napvilágot látott egy tanulmány, mely szerint az Amazonas esőerdő brazíliai övezetében az erdőirtás 9 százalékáért a bányászat felel. (Nyilván a külszíni fejtés foglalja el a legtöbb helyet és jár a legnagyobb mértékű földmegmozgatással, nem a mélyben lévő tárnák kivájása.)

A megállapodás több legyet üt egy csapásra. Egyrészt nagy az igény a civil szervezetek felől, hogy átlátható legyen azon multik ellátási lánca, melyek ásványokat építenek be termékeikbe, másrészt a felvásárló cégek is jobban szeretnék látni, mely ásvány honnan ered, s több ismérvet mérlegelve eldönteni, hogy honnan szerzik be az alapanyagokat termékeikhez. Az egyezményt a társadalomban a bányászat árnyoldalairól szóló, egyre növekvő tudatosság hívta életre, s egyúttal az erős fogyasztói igény a felelősen, etikusan előállított termékekre.

(Sustainable Brands)