Miamit elnyelik a hullámok

2018. április 26. csütörtök - 19:01 / Kriston László
  •    

A város lyukacsos mészkőtalajra épült, végleges megoldás tehát nincs a problémára. A földből is fel fog törni a tengervíz, hiába szorítják ki a dagályt a felszínen. Lehetséges, hogy a város egyes részei lakhatatlanná válnak 2060 után.

A tengerszint emelkedése miatt világszerte gyakori jelenség az úgynevezett “napfényes árvíz”, vagyis áradás olyan napokon, amikor nem esik az eső. Mert a tengerszint olyan magas, hogy a dagály zivatar és hosszas esőzés nélkül is benyomul a szárazföldre.

Florida, ahova évtizedeken át nyugdíjba mentek az USA gazdag polgárai, időzített bombával néz szembe: meddig lesz képes elkerülni, hogy permanensen víz alá kerüljenek egyes részei? A probléma sokrétű, alapvetően három sajátosság határozza meg.

1. Tengerszintemelkedés

Miami elhelyezkedése, talajának magassága (pontosabban annak alacsony volta) és a tenger áramlatai miatt a városnál gyorsabban emelkedik a tengerszint, mint más országokban vagy akár az USA más partszakaszain.

2. Lyukacsos talaj

Florida déli része olyan talajra épült, ami porózus mészkő, mely tele van lyukakkal. Képzeljünk el egy várost, ami svájci sajthoz hasonló, lyukacsos talajon áll. Hiába fogják vissza az áradatot, a hullámokat a felszínen, a talajba is beszivárog a mélyben az óceán sós vize, és ahogy nő a tengerszint, úgy emelkedik a talajban is a víz. Igazából ez az, ami a legaggasztóbb. Nem lehet védekezni ellene. A sós víz behatol a talajvízbe, tönkreteszi a sós vizet elviselni képtelen növényzetet (például a pálmafákat).

Tájkép dagály után (Fotó: Flickr)

Tájkép dagály után
(Fotó: Flickr)

Hiába építenek a városi kanálisokra nagy kapukat, amik kint tartják a tenger hullámait, ha a talajból egyszer mégiscsak előtör a víz.

3. Melegebb éghajlat = erősebb hurrikánok

A hurrikánok a meleg óceánból szerzik energiájukat, s ahogy folytatódik a globális felmelegedés és egyre melegednek az óceánok, úgy lesznek vélhetően erősebb intenzitásúak a hurrikánok. Vagyis nagyobb csapadékmennyiséget hoznak és nagyobb áradásokat okoznak.

Királydagály

Az apályokat és dagályokat a Nap, a Hold, a Föld és az óceánok közötti kölcsönhatások determinálják.

Miami polgármestere úgy nyerte meg a választást, hogy kampánya fényképein kajakban virított, utalva a sürgető árvízproblémára és a megoldás keresésének fontosságára.

Egyik nyilvános szereplésén egy szuperdagály -úgynevezett királydagály- után fotóztatta magát a sajtó képviselői előtt egy száraz utcán, hogy népszerűsítse a város szivattyúhálózatát, mint leleményes problémamegoldást. Egy szakember az esemény után odaszólt neki: “Pokoli nagy mázlid volt. Ha esik, állt volna a víz az utcán.”

Válságmenedzser

Florida-szerte úgynevezett reziliencia felelősök (resilience officers) dolgoznak a városok vezetésében, hogy megtervezzék a klímaváltozáshoz való adaptálódást és felügyeljék az infrastrukturális módosítások kivitelezését.

Miami vezetése nemrég 400 millió dolláros kötvénykibocsátást hagyott jóvá, hogy ebből finanszírozzák a szükséges átépítéseket. De ez is csak nagyjából a fele annak az összegnek, amire valójában szükség volna.

Miamiban közlekedni sem mindig egyszerű (fotók: flickr)

Miamiban közlekedni sem mindig egyszerű
(fotók: flickr)

Valamit visz a víz

Árvíz idején Miamiban szinte harmadik világbeli mélységbe süllyed a lakosok komfortszintje. Amikor a víz elönti az utcát, az nemcsak tengervíz, hanem szennyvíz is, ami kiszabadult a vezetékekből. Ráadásul még a szemeteskukákat is felborítják a vízben gázoló autók által keltett hullámok, úgyhogy a háztartási hulladék ugyancsak ott lebeg a vízben a “szutyival” együtt.

A rémálom akkor válik teljessé, amikor a vízhálózatba is bejut az ár és amikor az ember éppen zuhanyozni vagy kezet mosni szeretne, a csapból koszos, szennyezett víz jön. A biztonságos ivóvízszolgáltatás gyakorlatilag ideiglenesen megszűnik.

Nem ritka látvány, hogy idős emberek térdig érő vízben próbálnak lépegetni az utcán. Azért vonultak vissza Amerika nyugdíjas-paradicsomába, hogy nyugalomban és kényelemben élhessék le életük utolsó éveit a Földön, erre telibe kapják a klímaváltozás kedvezőtlen mellékhatásait. Rendszeres időközönként.

Szivattyúk

Miamiban olyan szivattyúkat telepítenek, melyek megakadályozzák, hogy a csatornarendszerbe visszafolyjon az utcákat ellepő víztömeg. A közutakat megmagasítják, hogy amikor a járdákat elönti az ár, az autóközlekedés akkor is zavartalan maradhasson. Másutt a lápokat erősítik meg, hogy azok visszatartsák a viharok idején keletkező áradatot.

A szivattyúkra való hagyatkozás nem jó megoldás, hiszen energiaigényük óriási. A túlzott áramfogyasztás pedig megnöveli a város ökolábnyomát. (Rendben, az energia nem kis részben a Miam alatt lévő atomerőműből jön, nem széntüzelésű erőműből.)

Jelenleg 30 szivattyú működik Miamiban, a tervek szerint összesen kilencvenet helyeznek üzembe. Ezek víztisztító üzemekbe nyomatják az utcákra áradó vizet, vagyis végső soron tiszta viz kerül vissza a Biscayne-öbölbe, nem a szennyvízzel teli víztömeg. Akárhogy is legyen, ha túl nagy a szivattyúrendszer, üzemeltetése egy idő után már nem gazdaságos.

Új városi sportág a klímaváltozás korában: kajakozás a szomszédba és az abécébe (fotó: Flickr)

Új városi sportág a klímaváltozás korában: kajakozás a szomszédba és az abécébe
(fotó: Flickr)

Esélylatoglatás

Miami Beach gazdag kerület, de mi lesz a város többi részével? Meddig lehet szivattyúkkal védekezni? Tulajdonképpen nincs olyan szcenárió, melynek értelmében Miami egésze épségben megőrződhet az évszázad végére.

A legrosszabb szcenárió szerint a fél-sziget eme része eltűnik. De a legjobb verzió is az, hogy mai formájában Miami agglomerációja nem maradhat fenn. Lesznek úszó épületstruktúrák, amik rámpával kapcsolódnak a szárazföldhöz, néhány negyed megmarad szárazon, de több valószínűleg a víz alá kerül.

New Yorkban például olyan u-alakú védelmi rendszer kiépítését vették tervbe, mely jó időben pihenőhelyként, bicikliutak helyszíneként szolgál, hurrikán idején pedig felfogja az áradást.

Egy vihar idején keletkező hullámzás 180 centiméter magasságot is elérhet, az ilyen magas hullámok mindent elpusztítanak a szárazföldön, ami nincs magasított talajra építve. Dél-Florida annyiból védve van, hogy a korallzátonyok felfogják a tomboló hullámokat, enélkül a Florida Keys szigeteit 6 méteres hullámok csapnák pofon.

Floridában addig lehet emelni a közutakat, ami használhatóvá teszi őket 2050-ig vagy 2060-ig, de hogy azután mi lesz, senki sem tudja. Hiszen a tengerszintemelkedés nem áll meg (és ahogy azt szakértők tartják, Miamiban erősebb, mint másutt). A talajon keresztül betörő tengervíz problémájára senki sem tud megoldást.

A kivetítések szerint a következő 40 évben -nagyjából 2060-ig- a tengerszint emelkedésének mértéke valahol 33 és 87 centiméter között lesz. De a negyven éves távlaton túl senki sem jóslatokba bocsátkozni. Csak Harold Wanless geológus, aki szerint Dél-Florida 304 és 914 centiméter közötti tengerszintemelkedéssel számolhat az évszázad végére.

(Business Insider)