Mezőgazdálkodás a toronyházakban

2017. október 14. szombat - 10:06 / Kriston László
  •    

Az agrárium nem lesz képes lépést tartani a Föld növekvő népességével. A talaj nélküli, hidroponikus termesztés a vertikális farmokban lehet a hatékony megoldások. Új módszerrel ötvözik a haltenyésztést és a növénytermesztést.

A mezőgazdasági rendszer rendkívül termékeny, de nem elég hatékony, túl nagy föld- és vízlábnyommal jár. Az élelmiszertermelés a vidékről városokba való telepítése csökkenti a szállítási költségeket, ráadásul friss zöldségeket juttat a legnagyobb létszámú célközönség számára, a városi lakosságnak. 2015-ben a világ lakosságának 9,9 százaléka már résztvett valamilyen módon városi agrárgazdálkodásban, mellyel a globális élelmiszertermelés 17 százalékát állították elő. Ugyanakkor még nem igazán alakult ki a nagyméretű urbánus gazdálkodás, a többség saját maga számára termeszti a kis városi kertjében vagy termőföld nélküli helységében.

A városi agrárium -legalábbis amit mostanában értenek e szó alatt- úgynevezett vertikális farmokat jelent, vagyis termőföld nélküli termesztést.

Vertikális farm nagyvárosi körülmények között. (fotó: Flickr/Delza)

Vertikális farm nagyvárosi körülmények között.
(fotó: Flickr/Delza)

Hidropónia: vertikális farmok

Az élelmiszernövényeket vattaszerű anyagba helyezik, s a tápanyagokat és a vizet csöveken juttatják el ide a termőföld kiküszöbölésével. Akik üzletszerűen foglalkoznak ezzel, raktárépületekben magas, sokemeletes állványzatokon termesztenek. Akik igazán profik, okosrendszereket is bevetnek a világítás és a locsolás gépi kontrolálására.

  • Kevesebb üvegházgázemisszió a szállítási távok csökkentése révén.
  • A szükséges áramot általában az épületek tetején lévő napkollektorokból nyerik.
  • Friss zöldségek és gyümölcsök egész évben.
  • A kontrolált beltéri környezetben lényegesen kisebb a fertőzés esélye és kiküszöbölhetők a kánikulák sorvasztó hatásai.
fotó: Flickr/AgriLifeToday

fotó: Flickr/AgriLifeToday

Akvapónia

Az ipari méretű haltenyésztés (akvapónia) és a hidroponikus termesztés ötvözése új módszer az agráriumban. A halak az eledelüket olyan tápanyagokká alakítják, amiket a növények fel tudnak szívni a vízből, amikben a halak élnek. Ezeknek a rendszereknek nagyjából 18 hónapra van szükségük, hogy olyan mikróbás ökoszisztémává érjen, ami eme alapelv szerint tud működni.

Ez a szisztéma fele annyi vizet használ, mint a hagyományos haltenyésztés. További hatékonyságot jelent, hogy míg a konvencionális növénytermesztésben 2,85 kilogrammnyi saláta termelhető ugyanennyi erőforrással, az akvapónia és hidropónia együttes rendszerében 5,94 kilogramm saláta termeszthető és 2,67 kilogramm hal tenyészthető.

Tudósok most azon vannak, hogy a takarmánytermesztést is e rendszerben valósítsák meg.

Forrás: futurism.com