Klímaváltozás: felejtsük el a gulyáslevest és a pörköltet

2018. október 12. péntek - 19:10 / PP/MTI
  •    

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a világ jelenlegi élelmezési rendszerének számos negatív hatása van: nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, felemészti az ivóvízkészleteket, és szennyezi a környezetet a túlzott nitrogén- és foszforhasználattal – írja a BBC hírportálja. Mivel 2010 és 2050 között várhatóan növekedni fog a bolygó lakossága és az emberek jövedelme, ezért ezek a negatív hatások 50–90 százalékkal is nagyobbak lehetnek, ami már túlmutatna a bolygó „teherbíró képességén”, hacsak az emberiség nem teszi meg a szükséges intézkedéseket – írták a tudósok. (Pedig már alig maradt időnk a bolygó megmentésére!)

Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy ennek veszélyét nem lehet csupán egyetlen változtatással elhárítani, a három kulcslépést együtt kell megtenni. A tanulmány vezető szerzője, Marco Springmann szerint az egyik ilyen kulcslépés a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, a mediterránhoz hasonló étrend elsajátítása lenne.

Kevesebb hús, több zöldség, gyümölcs - kép: Pixabay

Kevesebb hús, több zöldség, gyümölcs – Kép: Pixabay

„Van, aki mediterránnak hívja, mi flexitáriánusnak. A húsok közül csak a halat fogyasztó, a tojást és tejterméket megengedő vegetáriánus és a szigorúan növényi vegán diéták helyett mi a konzervatívabb, húst is tartalmazó étrendet választottuk, de ebben is csak hetente egyszer szerepel vörös hús” – mondta a tudós.

Amennyiben az emberiség erre az étrendre térne át, azzal több mint felére csökkenne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. A kutatók szerint a mezőgazdasági termelést is át kellene alakítani. Ebbe beletartozna az emberi egészség számára fontos növények termesztése, valamint a hatékonyabb víz- és trágyafelhasználás.

A tanulmány szerint az élelmiszerhulladék felére csökkentésével további 16 százalékkal lehetne visszaszorítani a mezőgazdaság környezetre ártalmas hatásait. „Egy tízmilliárdos népesség etetése nem lehetetlen dolog, amennyiben megváltoztatjuk az étkezési és élelmiszer-termelési szokásainkat” – mondta Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

Klímaváltozás: pollenszezon januárban, malária az Alföldön
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – derült ki a Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent írásból. A hőhullámok öt év alatt közvetlenül több mint 3800 ember halálához járultak hozzá Magyarországon.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor