Itt az idő a beszéd helyett cselekvésre váltani

2015. június 21. vasárnap - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célok eléréséhez a vállalatok – legyenek kicsik vagy nagyok – nagyon jelentős mértékben járulhatnak hozzá, ha belátják saját felelősségüket. Ennek tudatosítása érdekében jött létre a Vállalkozás 2020 Manifesztum, amely kijelöli a legfontosabb prioritásokat. A dokumentum azt hangsúlyozza, eljött a konkrét és gyakorlati lépések ideje.

Itt az ideje a fenntartható fejlődés igazi vezetőjévé válni. Együtt egy sokkal befogadóbb és körkörösebb gazdaságot hozhatunk létre. (Hogy mi a körkörös gazdaság és miért akarnánk olyat, arról itt olvashat bővebben.) A sürgető változások miatt mindenkinek – cégeknek, kormányzatoknak, civil szervezeteknek és minden egyéb érintettnek egyedi és összehangolt lépéseket kell tennie, mert csak a gyakorlati együttműködés gyorsíthatja fel a változás ütemét – fogalmaz a frissen elfogadott és további csatlakozó szervezeteket váró Vállalkozás 2020 Manifesztum.

Kép:Pixabay

Bevon, hozzájárul, tisztel

A Vállalkozás 2020 Manifesztum (Enterprise 2020 Manifesto) a CSR-mozgalom válasza az Európai Bizottság Európa 2020 stratégiájában megfogalmazott okos, fenntartható és bevonó növekedés jelentette kihívásokra, a munkanélküliség, a klímaváltozás és az európai demográfiai átalakulások sürgető problémáira. Ebben fogalmazta meg az európai CSR-mozgalom 2020-ig szóló válaszait, akcióit. A mozgalmat a CSR Europe nevű szervezet fogja össze, amely több mint 40 nemzeti CSR-szervezetet, egyesületet (köztük a KÖVET Egyesület) és 10 000-nél több vállalatot tudhat maga mögött.

A Manifesztum arra szólítja fel az üzleti vállalkozásokat és a kormányokat, hogy fogjanak össze és indítsanak el közös akciókat a következő öt évben az alábbi 3 stratégiai prioritás megvalósulása érdekében:

1. A cégek igazgatóságaiban, menedzsmentjében és a teljes értékláncban váljon prioritássá a munkatársak alkalmazhatóságának támogatása (képzésekkel, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésével); ugyancsak fontos a bevonás, előtérbe helyezése, azaz, a munakerőpiac perifériáján lévők bevonása a gazdaság vérkeringésébe. (Egyre öregebb társadalomban élünk, ahol egyre emelkedik a nyugdíjkorhatár, mégis, az 55 év feletti munkavállalók alig-alig találnak munkát. Pedig a cégnek is értéket jelent a bevonásuk.)

2. Ösztönözzék a vállalatokat arra, hogy a helyi közösségekkel, városokkal és régiókkal szoros együttműködésben fejlesszenek ki és vezessenek be új, fenntartható termelési folyamatokat, járuljanak hozzá a fogyasztás racionalizálásához, illetve a közösségek megélhetéséhez.

3. Helyezzék az átláthatóságot és az emberi jogok tiszteletét működésük középpontjába.

Több mint 50 éves kormányzati és üzleti pályafutásom alatt ez a dokumentum az egyik legambiciózusabb kezdeményezés, amely azért született, hogy gyakorlatias, üzleti megoldásokat adjon az Európa jövőjével kapcsolatos problémákra – vélekedett Viscount Etienne Davignon, a CSR Europe elnöke.

Üzleti előny a sokszínűség
Bár egyre több cég látja, hogy a sokszínűség egyértelműen üzleti előnyt jelent, egyelőre kevesen foglalkoznak vele, hogy akár csak a generációk hatékony együttműködését fejlesszék a cégben – ez derül ki az MTD Tanácsadó Közösség friss kutatásából. Pedig nem bonyolult dolog az esélyegyenlőség, de annál eredményesebb. A kicsiknek kéne nagyot fejlődnie.

A manifesztumban megfogalmazott prioritások megvalósításában elért eredményeket a CSR Europe a következő öt évben egy online platformon fogja regisztrálni, melynek címe: „Business Impact Maps”, amelyen több száz európai kezdeményezést, akciót mutatnak majd be.

A CSR Europe felszólítja az európai kormányokat és üzleti vállalkozásokat, legyenek bár kicsik vagy nagyok, vegyenek részt ebben a nagyszabású vállalkozásban, és tegyék hozzá a maguk részét a vállalásokhoz.

Nem önfeláldozás

A vállalkozások szerepe ugyanis elengedhetetlenül fontos abban, hogy valódi változások induljanak el a világunkban. A látható, hatásos változás a globális rendszerek és az egyének közötti szinten, a kis közösségekben, a még látható és átlátható szervezetekben megy végbe – mondta korábban Radácsi László, a BGF tudományos főmunkatársa a Piac&Profit konferenciáján. Ezek lehetnek lakóközösségek, civil szervezetek, szakmai közösségek, de lehetnek vállalkozások is. A globális problémák megoldása felé mutató lépések megoldása közül sokkal többért felelős az üzleti szféra, mint amennyit a közvélemény neki tulajdonít. Az elmúlt évtizedekben a cégek és az ő civilekkel való együttműködése sokkal többet tett a változásért, mint amit a globális közösségek együtt meg tudtak tenni. (Itt olvashat erről bővebben.)

Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy olyan alapokat tudjunk megteremteni, hogy az üzleti etika ne azon múljon, hogy a vezető személyesen mennyire jó ember – vélte Radácsi László CSR-szakértő, BGF tudományos főmunkatársa az Üzleti Etikus Cégek Fóruma rendezvényen. Egy olyan rendszert kell kialakítani, ahol nem is racionális etikátlannak lenni. Az lenne a lényeg, hogy ne az embereken, hanem a rendszereken múljon az etikusság – mondta a szakember.

Az etikus működésnek egy kapitalista rendszerben kapitalista alapon kell megérnie. Vagyis a felelős cégeknek meg kell találnia azokat a fogyasztókat, akik szeretnék ezt választani. Ezen alapul a CSV (Creating Shared Values). A CSV nem program, hanem üzleti megközelítés. Menedzsmentstratégia, amely mérhető üzleti értéket teremt az olyan szociális problémák azonosításával és kezelésével, amelyek kapcsolódnak a cég tevékenységéhez. Lehetővé teszi, hogy a társadalom a piaci versenyt használja fel a problémák megoldáshoz. Itt olvashat róla részletesebben.