Fejlődési rendellenességeket okoz a gyerekekben a szennyezett levegő

2019. április 16. kedd - 19:01 / Kriston László
  •    

Az emberiség 90 százaléka nap mint nap rossz minőségű levegőt lélegzik be. Évente mintegy 700 000 öt évnél fiatalabb gyerek hal meg emiatt. A fejlődésben lévő szervezetnek nagyobb károkat okoznak a levegőben lévő szennyező anyagok, mint a felnőttek testének.

A szennyezett levegő közel 700 000 öt évnél fiatalabb gyerek életét oltja ki évente, állítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). 

  • Az emberiség 90 százaléka olyan helyeken él, ahol már az egészségre káros a levegő szennyezettsége.
  • A Földön élő 1,8 milliárd kiskorú 93 százaléka – köztük 630 millió öt évnél fiatalabb gyerek – ártalmas levegőjű környezetben lakik.
  • A fejlett országokban a gyerekek több mint 50 százaléka él szennyezett levegőben.
  • A fejlődő világban a gyerekek 98(!) százaléka szenved a rossz levegőtől.
Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Százezer főre jutó halálesetek (2016)
  • Afganisztán 406
  • Pakisztán 207
  • India 195
  • Nigéria 150
  • Kina 117
  • Szaúd-Arábia 95
  • Oroszország 62
  • Németország 22
  • Anglia 21
  • USA 21
  • Japán 13
  • Kanada 12

Fejlődésben lévő szervezet

A gyerekek számára több ok miatt is fokozottan káros a rossz minőségű levegő. Azért van rájuk különösen rossz hatással, mert testük és tüdejük még növekszik – a tüdő fejlődésének 80 százaléka a születés után történik –, és több időt töltenek szabadban, ahol beszívják a szennyezett levegőt.

Minden egyes lélegzettel több levegőt vesznek magukhoz a testméretükhöz képest, mint a felnőttek. Az szálló por apró részecskéi a tüdőből eljutnak az agyba is, ahol károsíthatják az agyhártyát, ami elvileg megvédi az agyat a szennyező anyagoktól.

A felnőttekhez képest egy gyereknél sokkal kisebb mennyiségű szennyező anyag is képes ártani. Mivel a gyerekek immunrendszere nem olyan erős, mint a sok próbát kiállt felnőtteké, könnyebben alakul ki náluk valamilyen légúti gyulladás.

A mágnesvasérc-részecskék is ártalmasak tudnak lenni. A legújabb tudományos szakirodalom szerint ezek idegrendszert károsító betegségeket okoznak. A városokban lakó emberek agyában már kimutatták ezt az anyagot.

Tűzgyújtás a kunyhókban

A davosi Világgazdasági Fórum jóslata szerint 2050-re az emberiség kétharmada fog városokban élni. A városok a gazdasági fejlődés motorjai, hiszen a globális GDP 80 százalékát a városokban lévő gazdasági szereplők termelik meg. Ugyanakkor a városok felelősek az üvegházgáz-kibocsátás 75 százalékáért.

A városokon kívül is nagyok a problémák. A vidéki kunyhókban gyakran nincs elválasztva a lakószoba a konyhától, a főzéshez szükséges tüzet például tehénürülékből készült pogácsákkal táplálják, s az égetéstől keletkező kormot belélegzik a lakók.

A globális népesség 40 százalékának nincs hozzáférése tiszta energiaforrásokhoz, életterében vagy ahhoz közel kell tüzet gyújtania és korommal teli levegőt belélegezni. Különösen a Szahara alatti Afrikában nem tud a népességnövekedéssel lépést tartani a tiszta energiák – például napelemes eszközök – terjedése.

Ugyan 2018-ra két évtized alatt sikerült a gyermekhalandóságot a korábbi szint felére visszaszorítani, az ENSZ azonban egy 2018-as jelentésében figyelmeztetett, hogy ezt az eredményt könnyen eltörölheti a légszennyezés miatt növekvő gyerekhalandóság.

A városi levegő nem szabaddá tesz, hanem stroke-ot okoz
Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket. Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.