Ezért vonulnak ki az etikus befektetők a visszás cégekből

2018. március 24. szombat - 12:01 / Kriston László
  •    

A világ legnagyobb szuverén nemzeti vagyonalapja a világ összes részvényének 1,4 százalékát birtokolja, s 2016 óta egyre inkább a divesztíciós mozgalom zászlóvivőjeként tűnik fel. A környezetpusztítást esztelenül végző, emberi jogokat megsértő cégekben eladja részvényeit.

Az alap két legnagyobb részvénypakettje az Apple-ben és a Nestlében van. Mindkettő a legjobb A-osztályzatot kapta a CDP-től, mely a klímastratégiája és vízhasználata alapján osztályozza a világvállalatokat.

Globális súly

A norvég jegybank által menedzselt norvég szuverén nemzeti vagyonalap 9100 cégben részvényes. Vagyis a világ összes tőzsdén jegyzett cégében átlagosan 1,4 százalékot birtokol!

Nem csoda, hogy zöld politikája nagy hatással van a piacra és a többi befektetőre is. A norvég alap már nem vásárolja be magát szénipari vállalatokba, s egyre több szektor nagy szereplőjének szereplését vizsgálja felül.

Az alap működését szabályozó törvény eleve tiltja, hogy az alap olyan cégbe fektessen, amely például nukleáris fegyvereket vagy taposóaknákat gyárt, illetve megsérti az emberi jogokat.

Bővülő feketelista

Az alap 2016-ben vette fel a szén-dioxid kibocsátást a kizáró okok közé. Amennyiben egy vállalat nagy légszennyező és nem mutat jelét, hogy 2030-ig bármit tenni kívánna emissziója csökkentése érdekében, a norvég alap feketelistázza és megkezdi a divesztíciót.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/pakorn

Kép:FreeDigitalPhotos.net/pakorn

Ez azt jelenti, hogy lépésenként megválik a részvénypakettől. A divesztíciót azonban csak az utolsó részvény eladásánál jelentik be.
Az alap etikai bizottsága a következő iparágakban vizsgálja felül az eszközeit:

  • Energiaszektor
  • Acélipar
  • Cementgyártás
  • Tengeri szállítmányozás

Mindezt az alap etikai bizottságának elnöke árulta el a Reuters-nek. Korábban az alap képviselői sosem említették a 2030-at, mint stratégiai távlatot.
Az alapnál már megszületett egy javaslat, miszerint az olaj- és földgáz-cégek részvényeit kidobnák az alap részvényindexéből, aminek az az oka, hogy folytatódik az alap kivonulása a fosszilis óriáscégekből.

Korrupció és emberi jogok

Az alap a korrupciót is fel kívánja venni azon kritériumok közé, amely alapján megindítják a részvények eladasát. Ennek értelmében esedékes a brazil Petroleo Brasileiro olajpari óriásból való kivonulás. Az alap a cég 0,68 százalékát birtokolja, a részvénypakett értéke 436 millió dollárt ért az év végén. A vállalat januárban 2,95 milliárd dolláros bírságot kapott, amiért amerikai felpereseknek adtak igazat egy ellene korrupciós váddal indított perben.

Sorra kerül az ázsiai textilgyártók etikai felülvizsgálata is, s az alap ajánlásokat fog tenni egyes cégek kizárására. Azt nem tisztázta az alap, hogy a beszállítókról van szó, vagy az olcsón és siralmas munkabérű munkásokkal legyártott textilt használó nyugati divatcégekről, de mivel zömében a nagy divatmárkák szoktak tőzsdei cégek lenni, vélhetően őket érintik majd a divesztíciók.

A tengeri szállítmányozási szektorban is várhatóan megválnak majd egyes cégektől, főleg azoktól, melyeknél megszokott gyakorlat, hogy a partra futtatják régi hajóikat, ahol kézi erővel szedik szét ezeket a kemény körülmények között dolgozó munkások.

Az alap már az ezredfordulón megkezdte az e téren elmarasztalható cégek kiszűrését portfóliójából, összesen 73 vállalatból vonult ki. További 69 céget azért dobott, mert széntüzelésű erőművekre hagyatkoznak áramfogyasztásuk kielégítése végett.

(Reuters)