A nemzeti szuverén vagyonalapok hosszú távban gondolkodnak, értékmegőrzésben utaznak, nem pillanatnyi árfolyamkülönbségekre kihegyezett spekulációban, hiszen nyugdíjmegtakarításokkal és nemzetállamok tőkéjével játszanak. Macron, az egykori befektetési bankár, összefogná őket, hogy minél több alapnál terjedjen a felelős kapitalizmus gondolatvilága.

A világ legnagyobb szuverén nemzeti vagyonalapja a világ összes részvényének 1,4 százalékát birtokolja, s 2016 óta egyre inkább a divesztíciós mozgalom zászlóvivőjeként tűnik fel. A környezetpusztítást esztelenül végző, emberi jogokat megsértő cégekben eladja részvényeit.

Norvégia szuverén nemzeti vagyonalapja, mely 1000 milliárd dolláros tőkéjével a legnagyobb ebben a kategóriában, évek óta próbálja zöldülésre rábírni a fosszilis energiahordozókból élő vállalatokat. Most hazai terepen is érvényesíti e taktikát.

A pénzügyi válság sem tudta elvenni a kedvét a felzárkózó országok hatalmas összegekkel rendelkező állami vagyonalapjainak attól, hogy keressék a jó befektetési lehetőségeket nyugati pénzintézetekben és vállalatokban. Ez az érdeklődés igen jól jön a jelenlegi helyzetben, amikor a bankok és a vállalatok likviditási gondokkal küzdenek.