Legutóbb Kína, Qatar és Abu Dhabi jelentkezett befektetőként: a Credit Suisse svájci bank 8,75 milliárdos tőkeemelésének jó része a Qatar Investment Authority-tól származik. A Blackstone befektetési alap azt jelezte, hogy a China Investment Corp. 9,9 százalékról 12,5 százalékra növelte részesedését a csoportban. Korábban a világ egyik legnagyobb vagyonalapjának vezetője, az Abu Dhabi Investment Authority vezetője közölte, hogy az ADIA folyamatosan vizsgálja a nyugati vállalatokban való részesedés vásárlásának lehetőségét. Az alapok azonban nemcsak bankok iránt érdeklődnek: az Abu Dhabi Mubadala Development Co például a félvezetőket gyártó Advanced Micro Devices cégbe szállt be.
Ágazati számítások szerint 10 ezer milliárd dollár felé tart a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke globális értéke, ahogy az ilyen típusú befektetési alapokat kezelő felzárkózó térségi kormányok folyamatosan halmozzák tartalékaikat és kereskedelmi többleteiket. A londoni pénzügyi szolgáltató szféra nemzetközi promóciós tevékenységét ellátó társaság, az International Financial Services London (IFSL) becslései szerint a szuverén vagyonalapok befektetői tőkeállománya tavaly 18 százalékkal 3300 milliárd dollárra (550 ezer milliárd forintra) emelkedett; ez a kétszerese a 2001-ben mért tőkevagyonnak.
A növekedés zöme az ázsiai felzárkózó gazdaságok hivatalos devizatartalékainak emelkedéséből, illetve más felzárkózó gazdaságok - többek között Oroszország - olajexport-bevételeiből eredt.
Az IFSL előrejelzése szerint a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke értéke 2010-re el fogja érni az ötezer milliárd, 2015-re pedig a 10 ezer milliárd dollárt.
A szuverén vagyonalapok olyan súlyú globális nagybankokat segítenek ki likviditással, mint a Citigroup, amelynek eddig 22 milliárd dollár tőkét nyújtottak - ezzel 12,7 százalékos részt szerezve e bankban -, vagy a Merrill Lynch, amely 12,2 milliárd dollár tőkeinjekciót kapott szuverén vagyonalapoktól, 23 százalékos részesedésért cserébe.
