"Nem minden zöld, ami megújuló. Nagyjából 120-130 technológia létezik, ennek fele azonban nem fenntartható energetikai és környezeti szempontból," mondta Dinya László, a Szegedi Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola Gyöngyösi Campusának tanára a Piac & Profit Energiahatékonyságban a megtakarítás című konferenciáján. Ha például az elektromos autó akkujába széntüzelésű erőműből származó energiát töltenek, akkor az aligha zöld megoldás a közlekedésben.
Vannak olyan eljárások, amik több szennyezéssel járnak, mint amennyi üvegházgázkibocsátás megtakarítható velük (a szennyezőbb szénerőmű igénybe vételének kiküszöbölése révén), és vannak olyan erőművek, amelyeknél több energia kell a működtetésükhöz, mint amennyit képesek megtermelni. Egyik sem járható út.
Biomassza kontra nap- és szélenergia
A napenergia fontos eszköz, de egy-egy szolárfarm nem képes nagy számban munkahelyeket teremteni, mert a felépítése, installálása után évekig szinte önműködő, minimális emberi inputot igényel. A biomasszás energiatermelés viszont munkaerőintenzív.
Korábban a biomassza-alapú megoldásokat preferálta a kormányzat, ma már világszerte a nap- és szélenergia hangsúlyosabb, bár ezek "korlátolt" erőforrásokra alapulnak. A bioenergetika fejlődési irányelveit és a bajok diagnózisát utoljára 2010-ben állította fel a Magyar Tudományos Akadémia egy átfogó jelentésben. Magyarország nem lehet bioenergianagyhatalom a méreténél fogva, de az energiamixben jelentősen részesedhet. "Az ország fele szántó, maximum 20 százaléka lehet biomassza. Ha mást nem telepítenek oda, akkor", vélekedett Dinya.
Fontos probléma az energiaszegénység. A World Energy Council évről-évre rangsorolja országokat a tekintetben, hogy rendelkeznek-e "mindenki számára hozzáférhető és megengedhető árú energiaellátó rendszerrel". Magyarország a 125 államot összesítő toplistán a 27. helyen áll. A vidéki falvakban tízezer forintokból tengődő embereknek nincs pénze fűtésre és mindent eltüzelnek, amit csak látnak.
"Fogalmak keverednek a közbeszédben, elképesztően bulvárszintű a tájékozottság" jellemzi a lakosság és sok esetben a politikai döntéshozókat is. Dinya egyik kedvenc mondása, hogy "aki bonyolult kérdésre egyszerű választ vár, az a laikus. Aki bonyolult kérdésre egyszerű választ ad, az a politikus."
2040-ig várhatóan mintegy 1000 magyar falu fog elnéptelenedni. Dinya szerint a vidéki térségfejlesztésben erről egy szó sem esik, pedig sejthető: az oligarchák már várják, hogy kiürüljenek a falvak, ledózerolhassák azokat temetővel együtt, hogy egyben legyen a tízezer hektárjuk.
Gyakran megesik, hogy a kormányzati figurák nagy csinnadrattával megnyitnak egy -részben pályázati pénzből épített- biomasszás erőművet, aztán néhány év múlva csendben bezár, mert az egész koncepciója életképtelen, működtetése nem gazdaságos. Ilyen sorsot jövendöl a Mátrai Erőműnek is. "Egy fillért nem adnék olyan projektekre, amik nem piacképesek", mondta Dinya, aki szerint a fenntartható(bb) hazai energetika felé "hosszú még az út, nem is lesz díszmenet."
Dinya Lászlóval készült interjúnkat a Piac & Profit következő számában olvashatják!