Rovarapokalipszis: az ő pusztulásuk a mi végzetünk

2019. február 20. szerda - 19:01 / Kriston László
  •    

Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.

Ha az ember hosszabb utat tesz autójával vidéken, jóval kevesebb bogarat talál a szélvédőn az út végén, mint évekkel korábban. Vagy éppen egyet sem. De ennek hátterét viszonylag kevés kutatás övezte, mert a bogarak nem olyan „szexik” vagy „karizmatikusak”, mint mondjuk a pandák, az elefántok vagy éppen a bálnák, amelyekről szívesebben olvasnak az emberek.

A Sydney-i Egyetem, a Queenslandi Egyetem és a Kínai Mezőgazdasági Tudományegyetem most megjelent közös tanulmánya az első, mely igazán globális méretben vizsgálja a rovarpopuláció csökkenésének problémáját. (A tanulmány egyik szerzője nemrég 700 kilométert tett meg Ausztráliában autóval, és egyszer sem kellett megtisztítania a szélvédőt.) Az eddigi vizsgálatok főleg a gerinces állatvilág biológiai sokszínűségére irányultak, ez a dolgozat azonban azt is vizsgálta, hogy milyen megsemmisítő hatással lehet az egymással kapcsolatban álló különféle ökoszisztémákra és a táplálékláncra a rovarpusztulás. Az említett egyetemek szakemberei korábban megjelent vizsgálati eredményeket összegeztek, vagyis úgynevezett metaelemzéssel álltak elő.

A fecskéket is pusztítják a rovarirtók
Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint. A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős.

Pusztulás

A tudósok megdöbbentő eredményekre jutottak:

  • Az elmúlt 25-30 esztendőben a rovarpopuláció évente 2,5 százalékkal csökkent.
  • Ezt azt jelenti, hogy 10 év múlva 25 százalékkal, 20 év múlva 50 százalékkal kevesebb rovar élhet a Földön. Száz év múlva pedig akár effektíve zéró.
  • A rovarfajok 40 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti.

Az „általános” és az ökoszisztémák fenntartásában valamilyen konkrét feladatot betöltő „specializált”  rovarok száma egyaránt csökkent, míg az „alkalmazkodó”  rovaroké nőtt. Ám ez utóbbiak gyarapodása közel sem ellentételezi a másik két típus drasztikus pusztulását.

A kiváltó okok közé tartozik az élőhely elvesztése, a városok növekedése, az intenzív agrárgazdálkodás, a rovarirtó szerek használata, a műtrágyák okozta szennyezés, a kórokozók és a klímaváltozás.

Utóbbi azért okolható, mert a rovarpusztulás a trópusokon is megfigyelhető, ahol pedig nem elterjedt az intenzív agrárgazdálkodás. Itt vélhetően a klímaváltozás a kiváltó ok. (A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálatok egyébként főleg Nyugat-Európára, az USA-ra, Ausztráliára, Kínára, Brazíliára és Dél-Afrikára vonatkoztak.)

fotó: Dan Mullen / flickr

Fotó: Dan Mullen / flickr

Katasztrofális következmények

A Biological Conservation szaklapban közzétett tanulmány a folyamat – nem is oly távoli – jövőben jelentkező kihatásait is taglalta:

  • A következő néhány évtizedben a rovarok 40 százaléka kipusztulhat.
  • Ha így folytatódik a kihalás, az katasztrofális hatással lehet az emberiség létére nézve is.
  • Ezzel egy olyan természeti egyensúly bomolhat meg, ami 400 millió éve alakult ki.

A tudósok különösen erős szavakat használtak a fajpusztulás leírására, ami tudományos értekezésnél ritka. De világossá akarták tenni, hogy óriási problémával állunk szemben.

Az európai méhfajták felét a kipusztulás fenyegeti
A globális élelmiszerellátás múlik rajtuk, hiszen az élelmiszernövények nagy része beporzást igényel. Nemcsak a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek miatt pusztulnak. A mézelő méhek elveszik a vad beporzó fajoktól az élelmet.

A rovarvilág olyan változatos, hogy ők teszik ki az állatfajok 70 százalékát. Az ízelt lábúak ugyan aprók, mégis sok tekintetben ők működtetik világunkat, illetve az ökoszisztémákat, melyeken biológiai létünk alapul. A probléma – sőt válság – súlyosságát jelzi, hogy egy 2017-ben Németországban napvilágot látott kutatás szerint az elmúlt 27 évben több mint 75 százalékkal esett vissza a rovarpopuláció olyan helyeken is, ahol nem folyik rovarirtókat nagy mennyiségben használó agrártevékenység, sőt semmilyen emberi gazdálkodás sem. Elvileg ezek az érintetlen területek lennének azok, melyek a biodiverzitás utolsó bástyái, s ilyen minőségükben az élővilág sokszínűségét hivatottak megőrizni.

Boruló tápláléklánc

Ha a rovarok kibuknak a képletből, akkor az ember által termesztett és vadon termő növényfajták megporzása is veszélybe kerül, akárcsak a termőtalaj tápanyagtartalma. (A rovarok tetemei éppúgy hozzájárulnak a humuszos talaj létrejöttéhez, mint mondjuk az avar vagy a talajon rothadó gyümölcsök.)

Egy amerikai becslés szerint a vadon élő rovarok 57 milliárd dollárnyi értékű szolgáltatást nyújtanak az amerikai gazdaságnak. A vadon élő növényfajok 80 százalékának léte a rovarok beporzásától függ, a madaraknak pedig 60 százaléka falatozik bogarakat, állítják az új ausztrál–kínai tanulmány szerzői.

Azoknak az állatfajoknak a léte tehát, melyek rovarokkal táplálkoznak, szintén veszélybe sodródik. Ha a rovarokat fogyasztó madarak táplálék nélkül maradnak –vagy jelentősen csökken a táplálékforrásuk –, egymás ellen fordulhatnak, vagyis a nagyobb madarak jobb híján kisebb madarakat kezdenek fogyasztani.

A tudósok szerint ez már valószínűleg globális jelenség, csak még nem sehol sem kutatták módszeresen, tudományos igénnyel. A szakemberek attól tartanak, hogy mindez „alulról eredő fajpusztulásba” torkollhat, vagyis a rovarok tömeges kimúlása miatt a nagytestűek némelyike is kipusztulhat. Puerto Ricóban például már kihalt a rovarok 98 százaléka.

Az intenzív farmgazdálkodás alighanem zsákutca: az organikus farmokon nagyobb a rovarok száma. Az elmúlt évtizedekben új rovarirtó anyagokat dobtak piacra és az ökoszisztémákba (fipronil, neonikotinoidok), s a vegyszerek használata sterilizálja a talajt, kiöli belőle a hernyókat, majd a rovarokat is.

(CNN, The Guardian)

Hatodik tömeges kihalás
Tudósok úgy tartják, hogy ami most zajlik, az nem más, mint a Föld történetének hatodik tömeges fajpusztulása, illetve annak kezdete. Az elmúlt négymillió évben öt ilyen folyamatra volt példa, melyeket meteoritok becsapódása, elhúzódó jégkorszakok vagy vulkánkitörések okozhattak.
A hatodik hullám első jelei már önmagukban vészjóslóak: az emberiség a vadon élő emlősök 83 százalékát kipusztította. Csak az elmúlt ötven évben átlagosan 60 százalékkal csökkent az emlősök, a madarak, a hüllők és a halak populációja.
A rovarok pusztulásának mértéke kétszerese a gerincesekének és nyolcszorosa az emlősök, a hüllők és a madarak pusztulásának. A Földön csak 5400 emlősfaj él, de rovarokból több mint egymillió faj létezik. A rovarok létszáma tizenhétszer nagyobb, mint az emberiség lélekszáma.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor