Az unió is beszállt a beruházásba.

Több száz nagy folyóból vettek mintát tudósok és megdöbbentő képet kaptak azok szennyezettségükről: tele vannak antibiotikumokkal, ráadásul 111 folyóban az egészségre káros mennyiségben. Az antiobiotikumokat tehát megisszuk az ivóvízzel, szervezetünkben a kórokozók hozzászoknak e szerekhez és rezisztenciát alakítanak ki rájuk. Részben emiatt válik egyre több betegség kezelhetetlenné nemzetközi szinten.

Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

Romániában, Boszniában, Macedóniában már jelen vannak a vírusokat terjesztő szúnyogok. A felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik két fertőző szúnyogfajta élőhelye. 2050-re újabb félmilliárd ember lehet kitéve a csípéseiknek, melyekkel olyan betegségeket kaphatunk el, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. A szúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe és autógumiba is petéznek.

Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.