Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.

Ez rizikó-jóslat persze minket, az emberi fajt is magában foglalja. Az állatfajok és növényfajták tömeges pusztulása olyan dominóeffektust indíthat be, melynek mi isszuk meg a levét, figyelmeztetnek tudósok. Ha eléri a 5-6 Celsius-fokot a globális felmelegedés, minden életforma kihalhat a Földön a klímaváltozás miatt.

Nem mindegy, hogy az üvegházgázok magas koncentrációja miatt 1 vagy 6 Celsius-fokkal melegszik a Föld éghajlata. A kettő között a különbség élet és halál. Szó szerint. Klimatológusok a globális felmelegedés minden egyes Celsius-fokára kidolgozták, milyen jövővel kell számolnunk. Mutatjuk, mire számíthatunk, attól függően, hogy mennyi káros anyagot eregetünk a légkörbe.