Az utóbbi évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt a szilárd tüzelőanyagot felhasználók száma: ma a háztartások több mint egyharmada vagy kizárólag fával, vagy részben azzal fűt. Ráadásul olyan káros tüzelőanyaggal, mint a lignit, legalább százezer háztartás fűt, és a kommunális hulladékkal való fűtés is már-már mindennapossá válik a fűtési időszakban. „A tűzifa esetében megfelelő kazánnal a károsanyag-kibocsátás drasztikus mértékben csökkenthető, és elégetése során a szén-dioxidból is annyi szabadul fel, amennyit a fa élete során megkötött. A lignit és a hulladékok égetésére azonban a lakossági tüzelőberendezések alkalmatlanok, így az azokkal való fűtés - illetve a rossz minőségű, nedves tűzifa égetése mindenképpen kerülendő” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője. Ezek elégetése során ugyanis számos olyan légszennyező anyag kerül a levegőbe, amelynek súlyos egészségügyi kockázata van, mint például a szálló por, a szénmonoxid, a kéndioxid, vagy a nitrogén-oxidok. A korom ráadásul a tüzelőberendezést, valamint a kéményt is súlyosan károsítja, és a rossz minőségű tüzelőberendezésen keresztül a légszennyező anyagok a lakásba is szivároghatnak. A Földművelésügyi Minisztérium szerint évente 8-14 ezer ember korai halálát okozza a légszennyezés, pedig a helytelen tüzelés hátterében kevésbé a szegénység, sokkal inkább az ismerethiány áll.
Nagyon káros a lignittel való fűtés
Egészségünk megóvása érdekében különösen fontos a helyes tüzelőanyagok használata. „Sajnos rendkívül gyorsan terjed a lignittel való fűtés. A lignit nedvességtartalma és kéntartalma is nagyon magas, amely miatt egyrészt rossz hatékonyságú, másrészt égésekor kénsav, valamint kénessav képződik. Ez erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat, vagyis igen komoly egészségügyi kockázatot hordoz. A fűtési időszakban a levegőszennyeződés annyira elviselhetetlen, hogy egyes vidéki településeken nem lehet levegőre menni. Ez épületekben fokozottan jellemző. A szén, illetve a lignit használata helyett törekedni kell a száraz fával való fűtésre, méghozzá jó hatásfokú kazánokban” –folytatta a programvezető.
Habár a fa- vagy a vegyestüzelésre vonatkozóan még nincs jogszabályi szigorítás, megéri beruházni a korszerűsítésbe. A helyiségfűtő megoldások közül a leginkább elterjedt a vaskályha, amelynek hatásfoka csupán 50-60%, a hőt pedig gyorsan adja le, így folyamatos felügyeletet igényel. Ezzel szemben egy jól megépített cserépkályha akár a 80%-os hatásfokot is el tudja érni. Sőt, egy tömegkályha – amely súlya 2-4 tonna között mozog – jobb kialakításának köszönhetően az égés még tökéletesebben zajlik le, így hatásfoka, továbbá károsanyag-kibocsátása még a tömegkályhánál is kedvezőbb, ráadásul nagy tömege miatt a hőt még egyenletesebben és fokozatosan adja le, így csak minimális odafigyelést igényel.
Fontos lenne a korszerűsítés is
Központi fűtés esetén – amikor a hőellátást a kazán mellett hőleadó rendszer (legtöbb esetben radiátoros) biztosítja – hasonló eltérések tapasztalhatóak a hatásfok terén egy régi és egy új rendszer között. „Az új, korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90% felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát. A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozás oldalán történő korszerűsítéseket is végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjárás követő szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása” –mondta Gerd Vrieling, a Föld Órája egyik partnerének, a Robert Bosch Kft. termotechnika üzletágának regionális értékesítési igazgatója. „Alternatívaként már egyre több háztartás hőellátását biztosítja – legalább részben – hőszivattyú. A hőszivattyú egy fűtési szezon átlagát nézve egységnyi áramból akár négy egységnyi hő előállítására is képes, napelemes rendszerrel kombinálva pedig tovább csökkenthetünk mind a hőszivattyú, mind a napelem megtérülésén” – folytatta az igazgató.
„Az önkormányzatok szerepe rendkívül fontos a helyes fűtési rendszer terén, mivel egyrészt középületeik fűtési rendszerének modernizálásával jelentősen csökkenteni tudják a település kiadásait, másrészt pedig példát tudnak mutatni, ösztönözni tudják a lakosságot fűtési rendszereik modernizálására” – fogalmazott Vaszkó Csaba. A WWF Magyarország partnerei segítségével nagy értékű, energiagazdálkodást segítő csomaggal kívánja jutalmazni a Föld Órája napján indítani kívánt felmérésben legaktívabban résztvevő településeket. A kérdőív válaszaiból egy körkép készül a települési hőellátásról.