Van még bőven uniós forrás

2019. május 02. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A kisvállalkozások nagy részének érdekesek lehetnek a még nyitott uniós pályázati lehetőségek – mondta Siető Andrea, a Goodwill Consulting tanácsadó cég vezető fejlesztési tanácsadója.

Siető Andrea - Kép: Goodwill Consulting

Siető Andrea – Kép: Goodwill Consulting

Mennyire kell tartani attól, hogy elfogynak az uniós pénz? A kormány arról beszél, hogy a legtöbb forrást már odaítélték a kedvezményezetteknek.

– Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020-as forráskerete valamivel több, mint 2 720 milliárd forint. Jelen pillanatban a hatályos támogatási szerződések és támogató okiratok összértéke 8 917 milliárd forint, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében hatályos támogatási szerződések és támogató okiratok összértéke 2 446 milliárd forint. Van még tehát le nem kötött fejlesztési forrás, valamint a ciklus vége felé egyre inkább körvonalazódik az ún. „visszahulló” (azaz korábban leszerződött, de bármilyen okból kifolyólag az eredeti kedvezményezett által felhasználásra nem került) források mértéke is.

A még rendelkezésre álló pályázati lehetőségekre kinek érdemes odafigyelnie?

– A jelenleg nyitva álló, illetve társadalmi egyeztetés alatt álló pályázati lehetőségek 5 tématerületet érintenek, ezek a vállalati kutatás-fejlesztés-innováció, az innovatív és exportképes termékfejlesztés támogatása; az infokommunikációs ágazat termékeinek piacosítása, a vállalati IKT fejlesztések támogatása; a fiatalok vállalkozóvá válásának, illetve a pályakezdők elhelyezkedésének támogatása; a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek piaci foglalkoztathatóságának javítását célzó munkáltatói (társadalmi célú vállalkozási, tranzitfoglalkoztatási) programok támogatása; az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználás növelésének támogatása. Ez az 5 tématerület a kkv-szektor nagy részének lehet érdekes. A mezőgazdasági termelők számára szintén elérhető források vannak még a kiemelkedően fontos öntözésfejlesztést, vízgazdálkodást támogató felhívásban, valamint a vidéki térségekben működő szervezetek számára a helyi LEADER felhívásokban.

Új szabályok jöhetnek az uniós pályázatoknál
Megkezdődött a felkészülés az új hétéves uniós költségvetési periódusra. Az új szabályok eredményeként csökkenhetnek az uniós források felhasználásával kapcsolatos adminisztratív terhek.

A 2020 utáni EU-költségvetés véglegesítésétől még távol vagyunk, ám azt már most tudni lehet, hogy az unió igyekszik a kedvezményes hitellehetőségek, kedvező garanciák felé tolni a rendszert. Ez mennyire felel meg a magyar vállalkozások igényeinek, lehetőségeinek?

– A hivatalos formában közzétett tervezetek alapján Magyarország a következő, 2021-2027-es programozási időszakban is jelentős (folyó áron 20,247 millió euró összegű) fejlesztési forráskerettel gazdálkodhat. Az Európai Bizottság által közzétett tervezet szerint azonban egyelőre a tagállamok szuverén döntése lesz az, hogy Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap (vagyis a „nemzeti borítékként” emlegetett, az országok számára biztosított felzárkóztatási támogatások) forrásaiból mekkora összeget csoportosítanak a visszatérítendő, úgynevezett pénzügyi eszközökre. Támogatáspolitikai szempontból természetesen megvan az „üzleti logikát” követő kombinált támogatási formák és pénzügyi eszközök alkalmazásának a létjogosultsága.

K+F pályázatok: a bizonytalanság már a múlté
Az innovációs tevékenységet támogató forrásból van bőven, ám a feltételek is szigorodtak: a döntéshozók igyekeznek elérni, hogy valóban a fejlesztésre menjen a megítélt támogatás vagy kedvezményes hitel.

Ezt a magyar kkv-k is így gondolják?

– Tapasztalataink szerint már a hazai vállalati szektor is nyitottabb a kombinált támogatási formák és pénzügyi eszközök irányában abban az esetben, ha ezek a konstrukciók a piacon szokásos kamat, biztosítéki és adminisztratív feltételektől kedvezőbben elérhetők.

A támogatásokkal kapcsolatban – legyen szó vissza nem térítendő forrásról vagy pénzügyi eszközökről – milyen sajátságos magyar problémák merültek fel, és hogyan lehet(ne) ezeken túllendülni?

– Miközben folyamatos a törekvés a teljes pályázati rendszer egyszerűsítése iránt, mindez a gyakorlatban egyre növekvő pályázat elbírálási időkben, egyre sokrétűbb pályázói dokumentációs megfelelésekben, illetve bonyolult elektronikus pályázati rendszerek formájában jelenik meg. Gyakori probléma, hogy az adott beruházási, fejlesztési projekt a pályázat elbírálásakor már nem aktuális a megvalósító projektgazdák számára, ugyanis a benyújtástól a döntésig eltelt nem kevés idő alatt (gyakran 1 év) megváltoznak a piaci viszonyok, igények, a vállalati fejlesztési stratégia. A projektek természetesen módosíthatók az adott kereteken belül, egy ilyen változtatás azonban megint csak a kezelő szervezetek kapacitásait terheli tovább. Az elektronikus pályázatkezelő rendszerek folyamatos fejlesztés alatt állnak, ám egyelőre ez sem megoldás, hiszen továbbra is sok hibával működnek, és gyakoriak a rendszerleállások. Ez szintén a gördülékeny és hatékony ügyintézést, projektmegvalósítást hátráltatja.

Nem árt felkészülni
Félő, hogy elcsúszik a 2020 utáni uniós költségvetés elfogadása: a hétéves keretről szóló javaslatot tavaly ismertető Európai Bizottság ugyan szerette volna elérni, hogy már idén tavasszal pont kerüljön a tárgyalások végére, a késés biztosra vehető. Sőt, jelenleg az sem tűnik valószínűnek, hogy az újabb céldátumra, 2019 őszre a tagországok elfogadják a tervezetet. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy a Brexitről szóló tárgyalások és az EP-választás előkészítése hátráltatja az egyeztetést. A tavaly májusban ismertetett bizottsági keret alapelveiről sincs még egyetértés. Magyarország különösen azt nehezményezi, hogy a hagyományos támogatási alapok (az agrárkifizetések és a felzárkóztatási alapok) összege csökkenne. Sőt, a bizottsági javaslat alapján a strukturális és kohéziós támogatások nem kevesebb, mint 24 százalékkal esnének vissza hazánk esetében. A késlekedés azzal járhat, hogy 2021-ben sem indulhatnak el az uniós pályázatok, ezért nem mellékes, mennyire készülnek fel a vállalkozások a támogatott hitelek (NHP, uniós garanciával elérhető kkv-hitelek) felvételére.

 

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor