Megnyugodtak az adózók, mert a médiában azt lehetett hallani, hogy a vagyonosodási vizsgálatok megszűntek. Néhány szakértő szomorúan tekintett erre, mivel a vizsgálatok a jó kiválasztási módszer miatt hatékonyak voltak. És persze nem csak a megállapítások miatt volt eredményes, hanem az adózók adófizetésre ösztönzése miatt, mert tudjuk, ha nincs a buszon ellenőr, akkor minek vegyünk jegyet.
Ezt mi abban a formában tudjuk alátámasztani, hogy 2016. január 1-t követően – ekkor változott meg a szabályozás és a vagyonosodási vizsgálat legfontosabb lábát, a becslést büntető ügyhöz kötötte – a köztudatban vagyonosodási vizsgálatnak nevezett eljárás más NAV-os megközelítést kapott.
Mégis akkor mi lehet a 2016-os NAV évkönyvben szereplő számok mögött?
Az évkönyv az adószakmai ellenőrzési tevékenységet mutató számai között 587 darab „vagyongyarapodási vizsgálatot” szerepeltet. Ha megnézzük a táblázat kiegészítő megjegyzését akkor az is látszik, hogy az adatok a befejezett és a meghiúsult ellenőrzések számát is tartalmazza.
Ez azért nagyon fontos mert egy vagyonosodási vizsgálat akár több évig is elhúzódhat, tehát a 2016-os adatokba beletartozik a 2016-ot megelőzően megkezdett, de csak 2016-ban lezárt adóellenőrzés. Ezenkívül mind a II. fokú adóhatóság, mind a bíróság is utasíthatja új eljárásra az I. fokú adóhatóságot. Ennek a tükrében az 587 darab vizsgálat már nem is tűnik olyan soknak.
Tisztázni kell, hogy mi is az a vagyonosodási vizsgálat
Mindenek előtt azt is fontos tisztázni, hogy mit nevezünk vagyonosodási vagy vagyongyarapodási vizsgálatnak. Ugyan az ART (adózás rendjéről szóló törvény) néhány helyen említ vagyongyarapodás kifejezést, de önmagában mint vizsgálati irány ez nem létező fogalom.
Lényegében véve a vagyonosodási vizsgálat az SZJA (személyi jövedelemadó) és EHO bevallásunk utólagos ellenőrzésére irányuló eljárás, amely 3 lábon nyugszik. Ebből az egyik legfontosabb láb a „becslés” keretében felállított vagyonmérleg. Ez az amit a köznyelv vagyonosodási vizsgálatnak hív és 2016. január 1-től kizárólag bizonyos bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén lehet alkalmazni.
Az új típusú vagyonosodási vizsgálatok
A személyi jövedelemadó ellenőrzés másik két lába közül az „ügyletek” adózás alá vonása ami új értelmet kapott. Ebben az esetben nem alkalmaz becslést a hivatal, hanem nekünk kell bizonyítanunk egy látható ügylet adómentes voltát. Az első célpontnak tekinthető a bankszámlánkra utalt megjegyzésből vagy utaló kilétéből egyértelműen adózás alá eső bevételek. Például miért utalt Gipsz Jakab a privát számlánkra 100.000 forintot munkadíj címén és ezt miért nem tüntettük fel a bevallásunkban. Azt pedig ne felejtsük, hogy a hivatal természetesen bármikor lekérheti a bankszámláink teljes forgalmát.
Másik célpontként lehet megfogalmazni az ügylet átminősítését. Ez azt jelenti, hogy a hivatal előtt láthatóvá válik egy ügylet (pl.: ajándékozás, kölcsön stb…) és azt nem fogadja el a megjelölt jogcímként, hanem átminősíti és jövedelem szerzést állapít meg. Hogy furcsa-e? Eléggé, mégis találkoztunk ilyennel.
Harmadik és legfőbb célpont a cégből adózatlanul kivont összegek haszonhúzónál történő megadóztatása. Ez azt jelenti, ha egy társaság magas pénztár állománnyal szűnik meg vagy bizonyosan fiktív számlákkal (számlagyáron keresztül) lett a vagyon a cégből kivonva, akkor a tulajdonosnál, ügyvezetőnél vagy annál aki a pénzt felvette személyi jövedelemadó hiányt állapítanak meg. Ezt egyébként megelőzi egy céges ellenőrzés, amelyről általában azért nem szereznek tudomást a cégvezetők, mivel ekkor a társaság már felszámolás alatt van. A felszámoló pedig valószínűleg nem fog jogorvoslati lehetőségekkel élni.
És a harmadik jelen esetben legkevésbé fontos láb nemes egyszerűséggel az szja bevallásunk megfelelően van-e kitöltve az alátámasztó dokumentumok rendelkezésünkre állnak-e.
A vagyonosodási vizsgálatok jelene összegezve
Összegezve kijelenthetjük, hogy a klasszikus értelemben vett vagyonosodási vizsgálatokat jelenleg nem igazán indít a NAV (arra kizárólag bűncselekmény gyanúja esetén van lehetősége), ellenben cégekből adózatlanul kivont jövedelmek (érdek nélküli cégeladás, magas pénztár, fiktív számlák esetén) esetén egy teljesen új módszert alkalmazva ugyanazon adóellenőrzési irányultság esetén indít vizsgálatot és állapít meg adóhiányt illetve szankcionál bőkezűen az adóhatóság. Ezekre tehát továbbra is nagyon oda kell figyelni.
Illetve fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy ki tudja mikor változik meg a 2016. január 1-től hatályos szabályozás és mikor indíthat újból vagyonosodási vizsgálatot a NAV. Ezt most valószínűleg senki sem tudja megmondani, viszont ha nem figyelünk oda és ez mégis bekövetkezni a hosszú gyakorlatban 6 éves elévülési idővel számolva igazán fájdalmas is lehet.
Hogy miért legalább 6 év az elévülés? Mert annak az évnek az utolsó napjától számított 5 év, amikor az adót be kell vallani és meg kell fizetni. Tehát egy 2016-os jövedelem elévülése 2017. december 31-től számított 5 év.
Kocsis Zoltán Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda Kft. www.drvilmanyi.hu
