Örvendetes hír, hogy egyre több honfitársunkból bújna ki a vállalkozó: míg a korábbi években a lakosság alig negyede mondta azt, hogy szeretne saját vállalkozást indítani, addig idén már a magyarok közel fele (48%) érez magában kedvet egy önálló cég indításához, vagy ahhoz, hogy betársuljon egy már meglévő vállalkozásba. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a többség optimista, bízik abban, hogy vállalkozása a közeljövőben megvalósulhat (54%), és minden negyedik válaszadó pedig már tényleges ötlettel is rendelkezik.
Hogy miért nem szaporodnak mégis gombamód a sikeres magyar cégek? A válasz egyszerű: szembesülünk azzal a ténnyel, hogy nincs, vagy csak kevés pénzünk van erre. A vállalkozás beindítását leginkább gátló tényezőként a válaszadók 78%-a jelölte meg az anyagi korlátokat az előbb idézett felmérésben, amelybe a beindításához szükséges tőke és anyagi tartalék hiánya, a kiszámíthatatlanság és az anyagi biztonság kockáztatása egyaránt beletartoznak. Ezen azonban lehet segíteni.
Ha van pénzünk, csak nem végtelen, gondoljuk végig, mire lesz elég. Nem minden vállalkozás egyformán pénzigényes, a különféle ágazatok különféle tőkeigényűek, egy lángossütő beindítása nyilván olcsóbb, mint egy kisebb üzem kialakítása. Az sem mellékes, hogy ötletünk mennyi fejlesztést, tesztelést igényel.
A vállalkozás beindításának költségei:
- Adminisztrációs költségek, engedélyek, cégalapítás, stb.
- Ügyvédi, könyvelői, stb. költségek
- Licenszek, védjegyek, vagy franchise jogok megvásárlása
- Fejlesztési és tesztidőszak finanszírozása
- Iroda, vagy üzemterület megvásárlása, vagy bérlése
- Szükséges gépek, eszközök, vagy szoftverek beszerzése
- Munkaerő kiválasztása, felvétele
- Nyersanyagok és üzemeltetési költségek (marketing, rezsi, munkabérek, stb.)
Alaposan gondoljuk végig, milyen cégformára lesz szükségünk az első időszakban és milyen adózási lehetőségek állnak rendelkezésre. Egy Bt-t egyszerűbb és olcsóbb megalapítani, ráérünk a részvénytársasággal, ha már bankot robbantottunk! A magyarországi adózási formák között is találhatunk olyat, ami éppen a kezdeti időszakban segíthet, mert minimális anyagi költséggel jár. Ha a forgalmunk éves szinten nem fogja elérni a hatmillió forintot és nem akarunk alkalmazottakat, akkor beléphetünk a Kisvállalkozók Tételes Adózása (KATA) hatálya alá, egy nagyságrenddel feljebb pedig ott vár minket a KIVA, azaz a kisvállalati adó, amely szintén minimális adminisztrációs költséggel jár. (A konstrukcióról itt olvashat részletesebben!) Ezeknek az adózási formáknak az előnyei, hogy tervezhetőek az adótartamok és a befizetendő járulékok, így nem ér minket meglepetés a hó végén.
Ügyvéd, könyvelő
Fontos tudnunk, hogy ezeket a költségeket nem lehet megúszni: előbb-utóbb szükségünk lesz ezekre a szakemberekre, már csak azért is, mert egy jó ügyvéd, vagy könyvelő többet spórolhat nekünk, mint amennyibe kerül. Fontos azonban, hogy alaposan válasszuk ki azt a szakembert, aki megbízunk a feladattal és olyan szerződést kössünk, ami anyagilag számunkra a legkedvezőbb. Ha például csak évente egyszer van szükségünk könyvelőre, akkor felesleges egész évre lekötni a kapacitásait, vagy éppen felvenni egy saját könyvelőt a cégbe. Állapodjunk meg egy külső szakértővel úgy, amennyi idejét igénybe vesszük.
Amennyiben ilyen költségek merülnek fel a vállalkozás kezdetén, nem sokat tehetünk. Viszont érdemes tájékozódnunk, mert a szoftverlicenszek esetén például a fizetős programokat gyakran kiválthatjuk ingyenes alkalmazásokkal, a franchise jogoknál is kiharcolhatunk jó feltételeket. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy bizonyos termékekre, díjakra, adókedvezményt is igénybe vehetünk!
Fejlesztési és tesztidőszak finanszírozása
Ha például okostelefon alkalmazás fejlesztésébe fognánk, érdemes végiggondolnunk, hogy mennyi ideig tart majd az applikáció fejlesztése. Itt jól fontoljuk meg, hogy kiket érdemes már a folyamat elején bevonnunk, akiknek viszont az idejét meg is kell fizetnünk. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne a termék jövendőbeli sikerének rovására spóroljunk: egy jó marketinges kolléga például már a fejlesztés elején rámutathat azokra a pontokra, amelyek a termék sikerét határozhatják meg és például egy fejlesztőmérnöknek nem biztos, hogy eszébe ötlenének. Azt sem szabad elfelednünk, hogy léteznek olyan programok és lehetőségek Magyarországon, amelyek helyszínt és forrást is biztosítanak a kis fejlesztőcégeknek.
Iroda és üzemterület
Nem olcsó mulatság egy iroda bérlése, pláne megvásárlása, ezért itt fogjuk meg amennyit csak lehet. Ha üzemterületre, vagy eladótérre van szükségünk, akkor számoljunk utána, hogy a terület, vagy létesítmény megvásárlása, vagy bérlése éri-e meg nekünk jobban, irodára viszont, - legalábbis a kezdeteknél – nem biztos, hogy megéri költenünk. A közösségi irodaterületek ugyanis minden igényünket kielégíthetik a kezdetekben.
Ami a tevékenységünkhöz kell, azt nem kerülhetjük meg. Viszont nem mindegy, hogy milyen áron szerezzük be. A szükséges felszereléseket némi szerencsével az eredeti ár töredékéért megszerezhetjük például bedőlt vállalkozások felszámolása alatt, ha egy-egy szerszámra, vagy gépre csak havonta egyszer van szükségünk, akkor felesleges sajátot venni, alkalomszerűen bérelhetjük is. A szoftverek esetén is érdemes körülszaglásznunk, hogy ingyenes verzióban elérhetőek-e, és ha igen megfelelnek-e arra a célra, amelyre nekünk kellenek.
Munkaerőköltségek
Kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy már induláskor minden feladatra alkalmazzon embert, ezért amit csak lehet, intézzünk mi magunk. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyeknél nem lehet elkerülni az alkalmazottak felvételét. Ebben az esetben viszont érdemes megfontolni a különféle atipikus (részmunkaidős, stb.) alkalmazási formákat, amelyek nem csak kisebb költséggel járnak, de bizonyos esetekben támogatásokat is igénybe vehetünk rájuk.
Nyersanyagok és üzemeltetési költségek
A nyersanyagok beszerzésénél valószínűleg csak kis utánajárásra van szükségünk, hogy minél olcsóbban megvehessük, amire szükségünk van. Persze nem mindig az olcsóbb a jobb, - például a vendéglátásában az alapanyagok minőségén elbukhat az üzletünk, -, de vannak olyan esetek, amikor ugyanazt lényegesen olcsóbban is be tudjuk szerezni. Nézzünk tehát alaposan körül a beszállítók piacán, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A rezsiköltségeken is spórolhatunk, nem is keveset. Viszonylag kevés magyar vállalkozás él azzal a lehetőséggel, hogy a szabadpiacon szerezze be a működéséhez szükséges energiát, pedig a szolgáltatók versenyeztetésével akár a költségek negyedét is megtakaríthatjuk.
Láthattuk tehát, hogy szinte nincs olyan kiadás, amin ne lehetne „fogni”. Azonban sokszor ez sem elég, egyszerűen több pénzre van szükségünk az induláshoz. Cikkünk következő részében bemutatjuk, hogy egy induló vállalkozás honnan és milyen feltételekkel szerezhet be ma Magyarországon tőkét.