A jellemzően hátrányos helyzetű kistérségekben letelepedő vállalkozások nagyobb pályázati kerettel és pluszpontokkal számolhatnak a nemrégiben indult pályázati ciklusban. Ez akár lökésszerűen több vállalkozást eredményezhet ezekben a szabad vállalkozási zónákban. Most már tehát ezeken a településeken is elérhető több uniós kiírás, amelyek közül a legnépszerűbb a kisösszegű eszközbeszerzési pályázat a GINOP "Mikro, kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházás támogatása" című gazdaságfejlesztő pályázati kiírás, amelyre még mindig lehet pályázatot benyújtani – hívta fel a figyelmet a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda.
Mik is ezek a szabad vállalkozási zónák?
A kormány Magyarország 47 leghátrányosabb térséget szabad vállalkozási zónának jelölte és ezekhez a zónákhoz speciális gazdaságpolitikai szabályzókat rendelt hozzá, segítve az ipar, a vállalkozások letelepedését, a vállalkozások működését. A zónák több megyét érintenek, a zónák súlypontja Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye illetve Baranya és jellemzően a keleti országrész. A zónákat a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól definiálta és közel 903 települést tartalmazott.
Hogy mit is jelent a különleges gazdasági övezet, arról itt olvashat bővebben!
Népszerű Nógrád megye a közép-magyarországi vállalkozásoknak!
A pályázati kiírások megismerésével egyszerre népszerűvé váltak a Pest megyéhez közeli Nógrád megye szabad vállalkozási zónába sorolt települései. A közép-magyarországi vállalkozások – részben a közép-magyarországi pályázati lehetőségek beszűkülése miatt – gőzerővel keresik az eladó vagy bérbeadó ingatlanokat a szabad vállalkozási zónába sorolt nógrádi településeken , hogy a telephely-bejegyzést követően jogosultak legyenek a jelentős, akár 70 százalékos támogatási intenzitást jelentő pályázati kiírásokon indulni. Természetesen ezen vállalkozások a kedvező támogatás igénybevételével vállalják, a termelő (vagy akár szolgáltató) tevékenységük vidékre költöztetését és a telephelyükön munkaerő felvételét is. A tendencia azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetű települések számos új, vagy akár „kiköltöző” vállalkozásra számíthatnak, melyek hosszú távon fogják ezen települések gazdasági életét pozitívan befolyásolni.
Ugyanakkor a zónákba költözésnek vannak kockázatai is!
A július 9-én megnyíló kapacitásbővítő pályázat szabad vállalkozási zónákban megvalósítható beruházásaira már az első napon több mint 10 milliárd forint értékű pályázati igény érkezett be, az NGM információi szerint. Így már akkor jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy megduplázzák a szabad vállalkozási zónákra jutó, rendelkezésre álló keretösszeget. Glattfelder Béla NGM államtitkár nyilatkozata szerint a 20 milliárd forintos keretösszeget a nagy igények miatt további 20 milliárd forinttal növelik annak érdekében, hogy a szabad vállalkozási zónákban, ahol a kormány a legfontosabbnak tartja a gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést, ott az ipar fejlesztéséhez elegendő forrás álljon rendelkezésre.
Fejlesztési adókedvezmény
Az adózót a kedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás jelen értéken legalább 100 millió forintot ér. A társasági adó legfeljebb 80 százalékáig vehető igénybe a kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó kedvezménye
A szocho-kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe az üzembe helyezést követő 60. hónapig (5 év). Az új munkavállaló foglalkoztatásának első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 27 százaléka az igénybe vehető részkedvezmény, míg a foglalkoztatás harmadik évében már csak a 14,5 százaléka.
Szakképzési hozzájárulás kedvezménye
2013. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapját csökkenteni lehet a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállaló után, amennyiben a vállalkozás szociális hozzájárulási adókedvezményt is érvényesít. Az adókedvezmény új munkavállalónként legfeljebb 100 ezer forint adóalapig vehető igénybe a foglalkoztatás első két évében.