Piac&Profit: Miért érdemes megfontolnia egy magyar cégnek, hogy a tőzsdére lépjen?

Végh Richárd: – Számos oka lehet, amiért egy magyar vállalatnak érdemes megfontolnia a részvénypiaci szereplést. A legfontosabb, hogy könnyen juthatnak forráshoz, nemcsak hitelhez, hanem tőkéhez is, a bankhitellel szembena tőzsdén közvetlenül lehet a befektetőket megszólítani kötvények vagy részvények értékesítésével. A pénzügyi források diverzifikálása mellett lehetőséget biztosít a finanszírozási szerkezet optimalizálására tőkehiányos vállalatok számára is. A tőkebevonás eredményeként a vállalathoz jutott forrást pedig nem kell visszafizetni, nem kell kamatot fizetni utána, viszont külső tulajdonosok is megjelennek a társaságban. Ugyanakkor a tőzsdére lépésnek is vannak költségei, a belépés egyik legfontosabb előfeltétele a átlátható működés. Néhány millió forintos összegért nem érdemes ebben gondolkodni, de ha nagy beruházásra, vagy cégakvizícióra készül egy társaság, akkor már igen. A saját részvények ugyanis fizetőeszközként is szolgálhatnak a cég kezében, egy akvizíció esetén például a vételár egy részét így is kiegyenlítheti egy társaság.

Végh Richárd - Kép: BÉT

PP: Akkor csak a pénzről szól a tőzsdei részvétel?

V.R.: – A tőzsdei jelenlét átláthatóságot, megbízhatóságot követel meg a cégektől. Rendszeresen nyilvánosságra kell hozniuk adataikat, mérlegeiket, közzétenniük a fontosabb döntéseket, eseményeket. Ez a transzparens működés hívó szó az ügyfeleknek, javítja a vállalat megítélését, növeli az irántuk megnyilvánuló bizalmat. Több tőzsdei kibocsátó vállalat is kihangsúlyozta, hogy a tőzsdei bevezetés üzletfejlesztési szempontból is előnyt jelent, mivel olyan, nagyobb méretű ügyfelek ajtaját is megnyitotta számukra a tőzsdei jelenlét, akik korábban elzárkóztak az együttműködéstől.

Mindemellett kiemelném azt is, hogy a tőzsdei bevezetés, és a tőzsdei jelenlét körüli médiaérdeklődés is pozitívan hat vissza a cégre, hiszen akit a BUX indexben jegyeznek, arra a cégre rendszeresen nagyobb figyelem irányul a médiumokban, a folyamatos közzétételek értéke  komoly forintosítható PR értékkel bír. Van egy harmadik nagy előny is, mégpedig a folyamatos fejlődés szükségessége. Egy tőzsdei cég soha nem dőlhet hátra, a befektetők újabb és újabb eredményeket várnak el a menedzsmenttől, ami hatékony és sikeres stratégia megalkotására kényszeríti a vállalatot.

PP: Mi tesz erre alkalmassá egy magyar vállalatot és hány ilyen cég lehet Magyarországon?

V.R.: – A méretükből fakadóan a 900 magyar nagyvállalat jelentős része megfelel a tőzsdei bevezetési kívánalmaknak, de a hazai nagy cégek nagy része külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkezik, így esetükben  – mint például az Audi, az Opel vagy a Mercedes – az anyavállalat van jelen egy külföldi részvénypiacon. A nagyvállalatok közül körülbelül 50-70 olyan magyar tulajdonossal rendelkező cég van, amelyek számára reális alternatíva a tőzsdei megjelenés. Fontos, hogy tőzsdei megjelenést fontolgató cégek termékként tekintsenek a vállalatukra, azonosítsák, hogy mik a fő erősségei, uniq selling pontjai a társaságnak és, hogy lehetőség szerint legyen egy „növekedési sztorijuk”, ami vonzóvá  teszi  őket a befektetők szemében.

A nagyvállalatok mellett azonban a középvállalatok számára is vonzó lehet a tőzsdei megjelenés. Saját kutatásaink szerint körülbelül 300-ra tehető azon magyar közepes méretű cégek száma, amelyek méretük és növekedési dinamikájuk alapján komoly befektetői érdeklődésre tarthatnak számon és érettek lehetnek a tőzsdére. Őket azonban sokszor éppen a szigorú tőzsdei belépési szabályok riasztják vissza. Ezért egy külön a középvállalatok számára tervezett tőzsdei platformot hozunk létre, ami a tervek szerint az év második felében indul majd el. Itt könnyítettek lesznek a belépési feltételek, és alacsonyabb tőzsdei díjakat alkalmazunk, valamint speciális tőkepiaci tanácsadók segítik a tőzsdei megjelenésben a vállalatokat. Vonzóbbá teheti a közepes méretű vállalkozások tőzsdére lépését a várhatóan a harmadik-negyedik negyedében elinduló Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is, amely 20 milliárd forintos, uniós és nemzeti forrásokból felállított tőkealap és kimondottan a frissen tőzsdére lépő középvállalatokban eszközöl majd befektetéseket.

PP: Egy bankhitel intézése sem egyszerű feladat, de a tőzsdei kereskedés külön tudomány, honnan fogják tudni a cégvezetők, hogy mit kell tenniük, mire kell ügyelniük?

Ez valós probléma, amelyet mi is felismertünk, ezért a BÉT együttműködési megállapodást írt alá a Londoni Tőzsde ELITE Programjával. A program egy kétéves képzéssel indul, ami akár a tőzsdei bevezetésben is támogathatja a cégeket. A képzés célja nagyon leegyszerűsítve az, hogy a tulajdonosok, vezetők megtanulják termékként kezelni a vállalatukat, amit éppúgy el kell adniuk egy banknak, egy kockázati tőkebefektetőnek, vagy épp a tőzsdei befektetőknek, ahogy a termékeiket, szolgáltatásaikat. Idén áprilisban az első hét magyar vállalat csatlakozott is az ELITE közösséghez. A Programban a legváltozatosabb szektorokból vannak cégek: mezőgazdaság, gyógyszerforgalmazás, egészségügy, informatika, feldolgozóipar. A magyar cégek nagyon jól leképezik a nemzetközi ELITE Program összetételét, ugyanis bármely iparágból jelentkezhetnek cégek, de a többség a feldolgozóiparból, fogyasztási cikkek piacáról és a technológiai szektorból kerül ki. Októberig a tervek szerint újabb cégek csatlakoznak hozzájuk, és reményeink szerint évente 15-20 magyar vállalat léphet be a programba, közülük páran akár tőzsdei szereplőkké is válhatnak a jövőben.

Farkas Károly