Új ügyfeleket hozhat a tőzsdei jelenlét

Ötödik legnagyobb szereplőként lépett a Waberer’s a magyar tőzsdére, ahol első logisztikai szolgáltatóként vezette be papírjait. Tőzsdei szakemberek régóta szorgalmazzák a hazai vállalatok részvénypiaci jelenlétét. De mit remélhet egy magyar vállalat a tőzsdei szerepléstől? Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Piac&Profit: Miért érdemes megfontolnia egy magyar cégnek, hogy a tőzsdére lépjen?

Végh Richárd: – Számos oka lehet, amiért egy magyar vállalatnak érdemes megfontolnia a részvénypiaci szereplést. A legfontosabb, hogy könnyen juthatnak forráshoz, nemcsak hitelhez, hanem tőkéhez is, a bankhitellel szembena tőzsdén közvetlenül lehet a befektetőket megszólítani kötvények vagy részvények értékesítésével. A pénzügyi források diverzifikálása mellett lehetőséget biztosít a finanszírozási szerkezet optimalizálására tőkehiányos vállalatok számára is. A tőkebevonás eredményeként a vállalathoz jutott forrást pedig nem kell visszafizetni, nem kell kamatot fizetni utána, viszont külső tulajdonosok is megjelennek a társaságban. Ugyanakkor a tőzsdére lépésnek is vannak költségei, a belépés egyik legfontosabb előfeltétele a átlátható működés. Néhány millió forintos összegért nem érdemes ebben gondolkodni, de ha nagy beruházásra, vagy cégakvizícióra készül egy társaság, akkor már igen. A saját részvények ugyanis fizetőeszközként is szolgálhatnak a cég kezében, egy akvizíció esetén például a vételár egy részét így is kiegyenlítheti egy társaság.

Végh Richárd - Kép: BÉT

PP: Akkor csak a pénzről szól a tőzsdei részvétel?

V.R.: – A tőzsdei jelenlét átláthatóságot, megbízhatóságot követel meg a cégektől. Rendszeresen nyilvánosságra kell hozniuk adataikat, mérlegeiket, közzétenniük a fontosabb döntéseket, eseményeket. Ez a transzparens működés hívó szó az ügyfeleknek, javítja a vállalat megítélését, növeli az irántuk megnyilvánuló bizalmat. Több tőzsdei kibocsátó vállalat is kihangsúlyozta, hogy a tőzsdei bevezetés üzletfejlesztési szempontból is előnyt jelent, mivel olyan, nagyobb méretű ügyfelek ajtaját is megnyitotta számukra a tőzsdei jelenlét, akik korábban elzárkóztak az együttműködéstől.

Mindemellett kiemelném azt is, hogy a tőzsdei bevezetés, és a tőzsdei jelenlét körüli médiaérdeklődés is pozitívan hat vissza a cégre, hiszen akit a BUX indexben jegyeznek, arra a cégre rendszeresen nagyobb figyelem irányul a médiumokban, a folyamatos közzétételek értéke  komoly forintosítható PR értékkel bír. Van egy harmadik nagy előny is, mégpedig a folyamatos fejlődés szükségessége. Egy tőzsdei cég soha nem dőlhet hátra, a befektetők újabb és újabb eredményeket várnak el a menedzsmenttől, ami hatékony és sikeres stratégia megalkotására kényszeríti a vállalatot.

PP: Mi tesz erre alkalmassá egy magyar vállalatot és hány ilyen cég lehet Magyarországon?

V.R.: – A méretükből fakadóan a 900 magyar nagyvállalat jelentős része megfelel a tőzsdei bevezetési kívánalmaknak, de a hazai nagy cégek nagy része külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkezik, így esetükben  – mint például az Audi, az Opel vagy a Mercedes – az anyavállalat van jelen egy külföldi részvénypiacon. A nagyvállalatok közül körülbelül 50-70 olyan magyar tulajdonossal rendelkező cég van, amelyek számára reális alternatíva a tőzsdei megjelenés. Fontos, hogy tőzsdei megjelenést fontolgató cégek termékként tekintsenek a vállalatukra, azonosítsák, hogy mik a fő erősségei, uniq selling pontjai a társaságnak és, hogy lehetőség szerint legyen egy „növekedési sztorijuk”, ami vonzóvá  teszi  őket a befektetők szemében.

Húszmilliárdból löknék a tőzsdére a kkv-kat
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerint segítheti stratégiájának megvalósítását a 20 milliárd forintos kezdő tőkével létrejövő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap.
A nagyvállalatok mellett azonban a középvállalatok számára is vonzó lehet a tőzsdei megjelenés. Saját kutatásaink szerint körülbelül 300-ra tehető azon magyar közepes méretű cégek száma, amelyek méretük és növekedési dinamikájuk alapján komoly befektetői érdeklődésre tarthatnak számon és érettek lehetnek a tőzsdére. Őket azonban sokszor éppen a szigorú tőzsdei belépési szabályok riasztják vissza. Ezért egy külön a középvállalatok számára tervezett tőzsdei platformot hozunk létre, ami a tervek szerint az év második felében indul majd el. Itt könnyítettek lesznek a belépési feltételek, és alacsonyabb tőzsdei díjakat alkalmazunk, valamint speciális tőkepiaci tanácsadók segítik a tőzsdei megjelenésben a vállalatokat. Vonzóbbá teheti a közepes méretű vállalkozások tőzsdére lépését a várhatóan a harmadik-negyedik negyedében elinduló Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is, amely 20 milliárd forintos, uniós és nemzeti forrásokból felállított tőkealap és kimondottan a frissen tőzsdére lépő középvállalatokban eszközöl majd befektetéseket.

PP: Egy bankhitel intézése sem egyszerű feladat, de a tőzsdei kereskedés külön tudomány, honnan fogják tudni a cégvezetők, hogy mit kell tenniük, mire kell ügyelniük?

Ez valós probléma, amelyet mi is felismertünk, ezért a BÉT együttműködési megállapodást írt alá a Londoni Tőzsde ELITE Programjával. A program egy kétéves képzéssel indul, ami akár a tőzsdei bevezetésben is támogathatja a cégeket. A képzés célja nagyon leegyszerűsítve az, hogy a tulajdonosok, vezetők megtanulják termékként kezelni a vállalatukat, amit éppúgy el kell adniuk egy banknak, egy kockázati tőkebefektetőnek, vagy épp a tőzsdei befektetőknek, ahogy a termékeiket, szolgáltatásaikat. Idén áprilisban az első hét magyar vállalat csatlakozott is az ELITE közösséghez. A Programban a legváltozatosabb szektorokból vannak cégek: mezőgazdaság, gyógyszerforgalmazás, egészségügy, informatika, feldolgozóipar. A magyar cégek nagyon jól leképezik a nemzetközi ELITE Program összetételét, ugyanis bármely iparágból jelentkezhetnek cégek, de a többség a feldolgozóiparból, fogyasztási cikkek piacáról és a technológiai szektorból kerül ki. Októberig a tervek szerint újabb cégek csatlakoznak hozzájuk, és reményeink szerint évente 15-20 magyar vállalat léphet be a programba, közülük páran akár tőzsdei szereplőkké is válhatnak a jövőben.

Farkas Károly

Véleményvezér

A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo