Míg a cég ügyeiről a vezető tisztségviselők mindenféle információval rendelkeznek, hiszen e nélkül nem tudnák megfelelően ellátni feladataikat, addig ugyanez már nem biztos, hogy elmondható a cég tulajdonosairól. Hogyan juthatnak információhoz a cég tagjai, a tulajdonosok? Ez kiderül az Érthető Jog mostani blogjából.
Miért szükséges a tagok részére az információ?
Először is felmerülhet a kérdés, még ha elsőre „kissé butának” is tűnhet, hogy egyáltalán miért szükséges és milyen adatok szükségesek a tagok részére? Hiszen ott az ügyvezető, a vezető tisztségviselő, akinek pont az a feladata, hogy irányítsa a vállalkozást. (Természetesen most nem azt az esetet vizsgáljuk, amikor a tag maga is tevékenyen részt vesz a mindennapi működésben, irányításban.)
Az ügyvezetés a cég irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, ugyanakkor a cég irányításával kapcsolatosak.
Az ügyvezetésre a vezető tisztségviselő jogosult. Vagyis a napi, operatív működéssel kapcsolatosan a tagok nem feltétlenül rendelkeznek információval.
Ezzel szemben a tagok kezében vannak a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések és az ügyvezetés ellenőrzése. Így természetes, hogy az ehhez szükséges információkra szükségük van.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy
„A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.”
Az általános válasz tehát az, hogy az ügyvezető kötelessége a kért és szükséges mértékű információkról tájékoztatni a cég tulajdonosát. Az információk megadására vonatkozó kötelezettségnek azonban korlátai is vannak.
A kötelező felvilágosítás korlátai
- A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
- Megtagadható a felvilágosítás megadása abban az esetben, ha ez a cég üzleti titkát sértené. Ilyen eset lehet például, ha az információt olyan kisebbségi tulajdonos kéri, aki egyben a társaság versenytársa is, és az így megszerzett információt a saját javára kívánja felhasználni.
- Szintén megtagadható az információk kiadása, ha a tag visszaél a felvilágosítás kérésére vonatkozó jogával.
- Ugyancsak nem köteles az ügyvezető a tájékoztatás megadására, ha a tag felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot.
Mint láthatjuk a fenti kivételek fennállása nem minden esetben dönthető el egyértelműen. Az is lehetséges, hogy a vezető tisztségviselő nem jogszerűen jár el, amikor megtagadja a felvilágosítást, az iratokba való betekintést.
Ilyen esetben a tag a céget nyilvántartó bírósághoz fordulhat és kérheti a felvilágosítás megadására való kötelezést.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
