Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a következő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte a magyar cégek felkészítését a paksi atomerőmű bővítésében való részvételre. A miniszter szerint az orosz féllel kötött megállapodások alapján a Roszatom kész fogadni 40 százaléknyi magyar beszállítói hányadot, de ennek tartalommal való megtöltéséhez a potenciális cégeket fel kell készíteni a kontrollált és szigorú szakmai feltételekre, kapacitásuk bővítésére. A felkészülés jegyében az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. országos fórumokat tart, ahol a lehetséges beszállítók megismerhetik az elképzeléseket - mondta. Hozzátette: azzal, hogy Magyarország a 2014-2020-as időszakban a források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja, lehetőségük lesz a cégeknek technológia- és kapacitásfejlesztésre is.
A felkészített magyar cégeket a Roszatom is minősíti, és a folyamaton átjutó magyar cégek számára ez nemcsak egyedi és belföldi lehetőséget jelent, hanem az orosz atomenergetikai cég más projektjeikbe is bekapcsolódhatnak - tette hozzá.
Németh Lászlóné reményei szerint viszonylag gyorsan megállapodás születhet a bővítésével kapcsolatos államközi hitelszerződésről, és ennek alapján a műszaki egyeztetéseket, a megvalósíthatósághoz szükséges lépéseket a szakemberek hamarosan megkezdik.
Egy kis szabálytalanság is totális kudarc
Egy ilyen beruházáshoz szükséges a nagyon szigorú elfogadhatósági szabályok betartása, az idegen nyelv, elsősorban az angol, magas szintű ismerete - közölte. Kifejtette: a nukleáris iparban elvárás, hogy minden körülmények között az utasítások szerint kell eljárni. A szemléletváltás ebben azért szükséges, mert a felmerülő problémára nem lehet úgy reagálni, hogy "majd mi azt megoldjuk". Bármilyen apró eltérés vagy a legkisebb szabálytalanság is komoly pénzügyi és időbeli veszteséget eredményezhet és rögtön csődbe is vihet egy-egy vállalkozót - mondta Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója.
Jelenleg 158 vállalkozás van Magyarországon, amely képes nukleáris létesítmény fejlesztésében részt venni és további 287, amely továbbképzés és technológiai fejlődés révén képes lehet rá. Ehhez kapcsolódva jelezte: folyamatban van egy oktatási program kidolgozása, amely kifejezetten a paksi atomerőmű bővítését érinti. Megítélése szerint a két új paksi blokk építése közvetlenül 7-8 ezer embernek adna munkát és további 20-30 ezernek közvetett módon. Beszámolója szerint kutatások támasztják alá azt, hogy ahol atomerőmű épült, azokban a régiókban nőtt a munkaerő képzettsége, az átlagkereset, és ezáltal az életszínvonal; csökkent a munkanélküliség és az adóbevételek is növekedtek.
Tőke kell egy ekkora fejlesztéshez
Barta E. Gyula, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a cégeknek érdemes kockázatitőke-társaságokat is bevonniuk egy ekkora volumenű projekthez szükséges fejlesztésekhez. Szavai szerint egy ilyen társaság részvétele ugyan sok adminisztrációval járhat, az uniós pályázatokkal szemben nagy előny, hogy "nem szabják meg, mire költhető el a pénz". A Jeremie-programban részt vevő hasonló társaságoknak 2015 végéig 60 milliárd forintot be kell fektetniük, ebből 57 milliárd még nincs kihelyezve - hívta fel a figyelmet.
A szakember a vállalkozások technológiai fejlesztéséhez ajánlotta az uniós pályázati forrásokat és a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramját. Véleménye szerint a paksi atomerőmű-bővítési projekt az elkövetkező évek egyik legnagyobb gazdasági fejlődési lehetőségét hordozza magában, és a magyar cégeket arra biztatta, hogy ha lehetőségük van, próbáljanak meg abban részt venni. A vezérigazgató egyúttal a közös munkára, a klaszteresedésre is biztatott, hiszen egy ekkora volumenű projektben így lehet nagyobb eséllyel részt venni.