Tényleg működik a csodafegyver?

2015. június 22. hétfő - 07:30 / kfarkas
  •    

Sok fegyvert vetettek be az elmúlt években a feketegazdaság elleni küzdelemben, kiszélesítésre került a fordított áfa alkalmazási köre (amelynek segítségével például sikerült kiszűrni a gabonaneppereket), majd sor került az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek és végül az elektronikus árukövetési rendszer (EKÁER) bevezetésére is, amely élesben idén március elsejétől indult el. A Piac&Profit az eddigi tapasztalatokról kérdezte dr. Verbai Tamást, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatóját.

Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő Zrt. vezérigazgatója

A kormányzat sikerként értékeli az EKÁER bevezetését, és valóban láthatóak már az elmúlt hónapokban olyan fejlemények, amelyek arra engednek következtetni, hogy az elmúlt évek intézkedései nem múltak el nyom nélkül és sikerült jelentősen kifehéríteni a magyar gazdaság eddig szürkén, vagy feketén működő részeit. Ön is egyetért ezzel a vélekedéssel?

Az egyes adórendszerekben három fő területre lehet az adóztatást koncentrálni: a foglalkoztatás, a jövedelmek, illetve a fogyasztás adóztatására. Magyarországon a gazdaságpolitika tudatosan a fogyasztás megadóztatására helyezi a hangsúlyt, ebből fakad a 27 százalékos általános áfakulcs, amely a legmagasabb az Európai Unióban. Ezzel szemben a társasági adó az adóalap 500 millió forintot nem meghaladó részére 10 százalék, mely kiugróan alacsony mérték a fejlett országok jövedelem adó terheléseit figyelembe véve. Mivel az adóbevételek meghatározó hányada a fogyasztási adókból és ezen belül is az áfából folyik be a büdzsébe, Magyarországon arra kell ügyelni, hogy az ebből származó, közel 3000 milliárd forintos bevétel megbízhatóan beérkezzen a költségvetésbe, és az adómérték további emelése nélkül, az adóztatás alapjának kiszélesítésével, lehetőleg elsődlegesen önadózás útján további befizetéseket realizáljanak.(Ez még azért messze nem működik tökéletesen, hiszen a becslések szerint minden negyedik áfaforintnak bottal ütheti a nyomát az adóhatóság.)

Az online kasszák, illetve az EKÁER ebben szolgálja az állam – illetve a költségvetés érdekeit. A nemrégiben elfogadott személyi jövedelemadó és a sertés tőkehúsok áfájának csökkentése, illetve a családi adókedvezmény megemelésének hatására a költségvetés bevételei 2016-ban várhatóan mintegy 150 milliárd forinttal csökkennek, ezt a kiesést a kormányzat elsősorban az áfa bevételekből kompenzálhatja. Az már tavaly is látható volt, hogy az új eszközökkel ez pótolható, hiszen 2014-ben az előző évhez képest- nagyrészt az online pénztárgépek bevezetésének hatására – 226 milliárd forinttal nőttek az áfa bevételek.  Mivel idén az első negyedévben – a tavalyi év azonos időszakához képest – már 68 milliárd forintos pluszbevételt hozott az áfa, ami már az újonnan bevezetett EKÁER-nek is köszönhető, úgy érzem nem alaptalan az a kormányzati elvárás, hogy a bevételi oldalon sikerül hozni a számokat.

“A transzparensen működő cégek jól jártak”

Mit éreznek az adózók ebből?

Minden bevezetésnek vannak gyermekbetegségei: nincs olyan rendszer, ami mindenkinek tetszik a piacon. Mivel a jogi háttérszabályozás több, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott rendeletben, illetve az adózás rendjéről szóló törvényben található meg, és elsősorban az adózási nyelvezethez nem szokott logisztikai ügyintézőknek, fuvarozóknak kellett megbirkóznia a normaszöveggel, ezért a jogértelmezésben és a használatban akadtak nehézségek.

Hogyan csaltak az áfával?
Beszerzési csalás
Minden terméknél létezik egy gyártói/előállítói forrás. Ez az előállító pont a saját költségei és érvényesíteni kívánt nyereség alapján egy bizonyos értékesítési árat szab meg. Például egy szlovák tejüzem nettó száz forintért kíván egy bizonyos terméket értékesíteni. Eddig azt történt, hogy találtak egy vállalkozást, akinek a nevében egy stróman jelentkezett az áruért és megvette a terméket száz forintért. Ezt transzparens ügymenet esetén 100 forint plusz nyereség, plusz áfáért adták volna tovább belföldön, ezzel szemben 90 forint plusz áfáért értékesítették, így a magyar soron következő kereskedő nettó 90 forintért vette meg, míg a beiktatott hiányzó kereskedő „lenyelte” az áfa tartalmat. Minél több vállalkozáson ment keresztül a termék, annál nehezebb lett visszakövetni a forrást. Így a gyártási pontok és a magyarországi értékesítés közé több átadót is beiktattak. Ez volt a legtipikusabb beszerzési típusú csalás.
Fekete értékesítés:
Ha valaki feketén, számla nélkül, vagy „féláfával” értékesített árut, akkor a valóságban kevesebb áruval rendezik, mint amennyi a könyvelésében kimutatható. Mikor ez a differencia kezelhetetlen méretű lett, akkor egyes szereplők papíron értékesítették a termékeket egy másik uniós tagállamba – áfa mentesen színleltek egy szállítást, így nem kellett az áfát befizetniük.

Ennek ellenére most már elmondható, hogy a transzparensen működő cégek jól jártak. Tapasztalataim szerint például egyes, a húsiparban tevékenykedő vállalkozások két számjegyű bevétel-növekedést könyvelhettek el. Sok szereplő ugyanis, aki korábban túlzottan alacsony árakkal dolgozott, a rendszernek köszönhetően kiszorult a piacról. Hasonló a hatás az acél-fémkereskedelemben: eltűntek az áfacsalásra szakosodott közvetítő cégek, így az ágazatban nőtt a jogkövető vállalkozások versenyképessége, ezen keresztül nyeresége. Ugyanez tapasztalható az élelmiszer-kereskedelemben, például a tej esetében az annak áfájával játszók visszaszorultak a piacról, így jelentős tisztulás érezhető az első negyedév után.

A fuvarozóknál is tapasztalható az átrendeződés. Bizonyos kockázatos termékek tekintetében, melyek jellemzően érintettek voltak áfa visszaéléssel, színlelt szállítási tevékenységgel, és amelyekre az EKÁER kiemelt figyelmet fordít, a megrendelések száma csökkent, ugyanakkor az összrendelések száma érdemben nem változott. Ennek oka az lehet, hogy azok a fuvarozó cégek, amelyek az áfa csalásokban való közreműködésre szakosodtak, egyszerűen nem voltak versenyképesek a normál piacon a tisztességesen és hatékonyan működő vállalkozásokkal szemben.

A transzparensen működő adóalanyi kör visszajelzései tehát alapjában pozitívak, különösen most, hogy az elmúlt hónapokban módosított szabályok egyszerűsítették a rendszer alkalmazását.

Vannak azért a rendszernek árnyoldalai is?

Éppúgy, ahogy az adózói kör is tanulja az alkalmazást, úgy a NAV-nak is kellett egy kis idő a speciális ellenőrzési technikák kialakításához. Képzeljük csak el azt az azonnali ellenőrzési helyzetet, amikor többféle árut, termékegységet szállít a kamion. Nem mindig egyszerű egy ellenőrzés során eldönteni, hogy mire kell(ett volna) EKÁER-számot kérni, mire nem, mi van az értékhatár alatt, így akár egy-két órát is igénybe vehetett egy-egy fuvarozás közben végzett ellenőrzés. Most már azonban olyan visszajelzéseket kapunk, hogy jelentősen rövidültek az ellenőrzések időtartamai, így csökkent a fuvarozók, megbízók által stresszhelyzetként megélt időszak is.

“Ahogy az adózói kör is tanulja az alkalmazást, úgy a NAV-nak is kellett egy kis idő a speciális ellenőrzési technikák kialakításához”

Külön problémakört képeznek az EKÁER ellenőrzéseket kísérő végrehajtási cselekmények. Amikor ugyanis a NAV a fuvarozásban érintett adóalanynál adóhátralékot észlel, akkor a kamiont zár alá helyezi az EKÁER ellenőrzés során. Ezekben az esetekben sokszor komoly kihívás az áru tulajdonosának, a tulajdonjog átszállás időpontjának megállapítása, ami alapvető jogi feltétele lehet a végrehajtás szabályszerű foganatosításának. A hatósági zár alkalmazása egyéb szabálytalanság, adó visszaélésre utaló körülmény észlelése esetén is kritikus pontja az eljárásnak, mivel automatikusan újabb ellenőrzést generál az áru rendeltetési helyén, amivel jelentősen kitolhatja a termékekkel való szabad rendelkezés időpontját. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a bevezetés során, illetve az azóta eltelt időben is, érzésem szerint a hatóság sok erőfeszítést tett annak érdekében, hogy az adózókat felkészítse az új rendszerre, minimálisra csökkentse az ezzel járó terheket a számukra, illetve hogy valós időben kezelje a problémákat.

A NAV szerint nem olyan sötét az EKÁER kép
A cégek saját hibája, ha új embereket kellett felvenniük az EKÁER adminisztráció miatt – véli Suller Gyögy Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alezredese. A Piac&Profitnak adott nyilatkozata szerint az EKÁER a tisztességes cégek versenyképességét kifejezetten javítja.

A NAV szempontjából mi a rendszer előnye?

Az adóhivatal most már valóban valós időben képes ellenőrizni az áruforgalmat, hiszen az EKÁER bejelentések és a HU-GO (e-útdíj) rendszer adataiból a NAV már nemcsak azt tudja, hogy egy fuvarozási tevékenységben közreműködő jármű merre halad, hanem azt is, hogy mit szállít, kik az érintettek, továbbá a magyar útszakaszban pontosan hol tart a szállítási eszköz. A rendszer bevezetésével így a NAV tovább élesítheti a kockázatkezelési rendszerét, és pontosabban felmérheti a valódi kockázatokat. Az olyan társaságok például, amelyek néhány hónapja alakultak, nagy összegben forgalmaznak, vagy váratlanul nagy forgalomnövekedést érnek el, gyakoribb intenzitással számíthatnak ellenőrzésekre. Az adóhatóság számára ugyanígy gyanús körülmény lehet, ha a vállalkozás székhelye olyan helyszínre van bejelentve, ahol több száz cég „működik” egy címen, vagy olyan tulajdonosa van, akinek adózási előéletében komoly adókockázatok mutathatóak ki. A NAV ezen vállalkozások kockázatos tevékenységére képes lesz gyorsabban reagálni, és szükség esetén vizsgálatot elrendelni az érintett cégeknél. Összességében elmondható, hogy a rendszer most már működik és használható, de néhány finomítás még elképzelhető.

“A NAV finomíthatja a kockázatkezelési rendszerét, hogy a transzparens cégeket kisebb valószínűséggel terheljék az ellenőrzések”

Milyen módosítások lehetségesek még?

Egyrészt a NAV finomíthatja a kockázatkezelési rendszerét, hogy a transzparens cégeket kisebb valószínűséggel terheljék az ellenőrzések, míg a visszaélésekben közreműködőket a lehető leggyakrabban kiszűrhessék. Ennek keretében elképzelhető olyan technikai fejlesztés is, hogy a HU-GO kamerák mellé automatikus tömegmérő pontokat fognak kihelyezni, így nemcsak az egyes ellenőrzések során, hanem minden ilyen ponton mérhető lesz egy kamion össztömege. Ezzel lehetetlenné válik az a gyakorlat, hogy egy, az országon papíron csak áthaladó, tranzitforgalmat bonyolító áruszállító lepakolhasson bejelentés nélkül egy magyarországi telephelyen.

A jövőben elképzelhető a kockázati termékek körének kibővítése, bekerülhetnek olyan termékek, mint például a csokoládé, a lekvár, a gyümölcslevek, az infokommunikációs termékek, a nyomdaipari, a háztartási gépek. Mivel a kockázatos termékek forgalmazásának egyes eseteinél kockázati biztosíték nyújtása kötelező lehet, és ezen pénzügyi terhet csak azok kerülhetik el, akik benne vannak a minősített adózói körben, vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban, így a vállalkozásoknak figyelnie kell, hogy a feltételeknek való megfelelés esetén kérjék az adatbázisokba történő felvételt.

 

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek