Elfogadta a kormány a munkavédelem nemzeti politikáját, amely 2016-2022-ig meghatározza a hazai munkavédelem prioritásait. Az erről szóló határozat a héten jelent meg a Magyar Közlönyben. A gyors technikai és technológiai változások magukkal hozták a munkakörülmények átalakulását is, a foglalkozási megbetegedések jellege folyamatosan változik – fogalmazott Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az „Egészséges munkahelyet minden életkorban" című konferencián, az eddig nem ismert kockázatokra való felkészülés érdekében a kormány az államtitkár elmondása szerint a munkavédelmi kutatás, fejlesztés támogatását is fontosnak tartja.
A munkavédelemmel kapcsolatos fegyelemmel viszont egyelőre jócskán vannak problémák a munkahelyeken derült ki Dr. Simon Attila István az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár tájékoztatásából. Az ellenőrzött vállalkozások 80%-ánál találtak valamilyen szabálytalanságot, hibát, közös felelősség és feladat, hogy ezt minél alacsonyabb szintre sikerüljön leszorítani – mondta a helyettes államtitkár.
A módszer sokáig a súlyos bírságok kiszabása volt, mostanra viszont a jogszabályalkotók számára is nyilvánvaló tapasztalat lett, hogy – ahogy az államtitkár helyettes fogalmazott – „a munkavédelmi fegyelemmel semmilyen összefüggése nincs a bírságok mértékének”. (Ennek ellenére azért bőven volt bírság is tavaly.) Ezért arra jutottak, hogy a poroszos, bírságon alapuló megközelítés helyett a támogató, partneri megközelítés lesz eredményesebb. A jó gyakorlatok bemutatása és a tájékoztatás mellett azért nem tekintettek el a szabályoktól és a bírságoktól sem – sőt, a kkv-kat jövő év elejétől újabb szankció sújthatja. A Munkavédelmi Törvény júliusi módosítása értelmében 2017. január 9-től már a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek is kötelező lesz munkavédelmi képviselőt választaniuk, ellenkező esetben komoly közigazgatási bírsággal kell számolniuk. Hogy minek kell megfelelni, hogy elkerülhető legyen a félmillió forintos büntetés, arról itt olvashat részletesebben.
Komoly veszteség
Ugyanakkor bár a munkáltató feladata a szabályok ismerete és betartatása, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek megteremtése, elsődlegesen nem a bírság elkerülése érdekében érdemes foglalkozni a kérdéssel, hanem a tényleges gazdasági előnyök miatt.
Az ILO, a nemzetközi munkavédelmi ügynökség adatai szerint a munkabalesetek és a foglalkozási eredetű megbetegedések teljes költsége a világ GDP-jének 4 %-át tesz ki, az Európai Bizottság adatai szerint pedig a munkabalesetek költsége (beleszámítva a kiesett munkát és a balesetek okozta plusz költségeket) 2000-ben, az EU15-ben 55 milliárd euró volt. A helyettes államtitkár szerint hazai viszonylatban is óvatos becslések szerint is 200 milliárd forintos veszteséget jelent nemzetgazdasági szinten a munkahelyi balesetek miatti kiesés és költés.
Megtérülő költség
A munkavédelembe fektetett pénz tehát sokszorosan megtérülhet, a vállalkozások számára azonban ez a megtérülés nehezen kalkulálható – mondta Dr. Simon Attila István, így leginkább a felelős működés iránti elkötelezettség növelése lehet az, ami valódi változást hoz a munkavédelmi fegyelem ügyében.
De azért elég meggyőző számokat is tudunk mutatni arra vonatkozóan, hogy mennyire éri meg ez a befektetés.
- Az Egyesült Királyság Munkavédelmi Ügynöksége (HSE) adatai szerint a vezetési tanácsadásba és a munkavédelemi képzésbe befektetett 175.000 £ rövid időn belül 286 %-os (500.000 £) hasznot hozott.
- Az európai munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint minden munkavédelembe fektetett 1 euró 2,5 – 4,8 eurós megtérülést eredményez.