Magyarországon a németországi rendszer mintájára, 1992-ben született meg a logisztikai szolgáltató központok létesítésének első kritériumrendszere, amely azt a célt szolgálta, hogy a központok adottságai, és szolgáltatásuk minősége objektív szempontok alapján összehasonlítható legyen. Hazánk európai uniós csatlakozásával éles verseny alakult ki a nemzetközi tranzit szállítási útvonalakat kiszolgáló logisztikai csomópontok között.

Annak érdekében, hogy a magyar szolgáltató központok a megváltozott piaci környezetben is versenyképesek maradjanak, az Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége 2006-ban felülvizsgálta és újrafogalmazta a korábban kidolgozott minősítési rendszert, amit a Logisztikai Egyeztető Fórum elfogadott, egyes elemeit pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) beépítette az európai uniós pályázatok feltételei közé - tájékoztatott az intézmény közleményben.

Steffen Nestler, a Német Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének igazgatója szerint, egyedül Magyarországon találkozott olyan, Kelet-Közép-Európában egyedülálló, jól szervezett logisztikai szolgáltató központi rendszerrel, amely egyrészt alkalmas a kontinentális áruforgalom lebonyolítására, másrészt pedig tagjai állandó színvonalon, kontrolláltan, megbízható minősítési kritériumrendszer alapján működnek.

A minősítési eljárást az MLSZKSZ-nél lehet kezdeményezni. A pályázók intermodális, regionális, helyi vagy vállalati logisztikai szolgáltató központ minősítést nyerhetnek el. A Szövetség minden évben felülvizsgálja, hogy a minősítést elnyert központ jogosult-e a cím megőrzésére.

A 2014-ben induló újabb uniós pályázati periódusra az MLSZKSZ átalakítja minősítési rendszerének kritériumait. Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Szövetség folyamatos együttműködése tovább javítja a pályázati források eredményes lehívását, erősítve ezzel Magyarország és a logisztikai szektor nemzetközi versenyképességét - áll a szövetség közleményében.