Pénz van, irány a nagyvilág!

2014. november 03. hétfő - 07:30 / kfarkas
  •    

Ma már nem mondhatjuk, hogy az exportra érett cégek nem tudnak pénzt találni a külpiacra lépéshez, a sikerhez azonban sokkal több kell.

Kép:Pixabay

A legtöbb vállalat úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy exportáljon, elsősorban pénzre van szüksége, és azzal érvel, hogy ez hiányzik, ezért nem lép ki országhatáron kívüli piacokra.
– Ez nem igaz – mondta Gyurácz Németh Iván, az M27 partnere a HVCA és az M27 Absolvo által rendezett konferencián. – Akár bankhitelből, akár kockázati tőkéből, akár pályázati pénzből, de ma Magyarországon lehet tőkét találni a külpiacra lépéshez.

Mi garantálja a sikert a külpiacon?
Egyedül nem megy – ez az egyik legfontosabb tanács, amit a szakemberek azoknak a vállalatoknak adnak, amelyek a külpiacok felé kacsingatnak. A tapasztalatok szerint ugyanis a magyar kkv-k nem rendelkeznek megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal ahhoz, hogy megvessék a lábukat külföldön.

A pénz azonban önmagában nem garantálja a sikert. A kis- és középvállalatok két évtizedes problémája, hogy nehezen tudnak bekapcsolódni az exportba. A piacismeret, a külkereskedelem-technikai tudás, a munkaerő és az idő mind a hiányok listáján szerepel. A HITA – ma már HIPA – adatai szerint az exportképes magyar vállalatoknál az alkalmazottaknak általában a 0,27 százaléka foglalkozik a külpiacokkal. Az is kérdéses, hogy ez az alkalmazott rendelkezik-e nyelvismerettel, tárgyalási tapasztalattal, piacismerettel. A legtöbben azt is alábecsülik, hogy mennyi időt kell rászánni egy-egy külpiacra. Az első értékesítés legalább hat hónap, de amíg a befektetés elkezd valóban megtérülni, az legalább két-három év a szakember szerint.

Tóth Zoltán, az Euroventures igazgatósági tagja a már említett konferencián a versenytársak megismerésére hívta fel a figyelmet.
– Szinte minden vállalkozó el tudja mondani a versenytárs termékének gyengeségeit, de az erősségeit is fontos ismernünk – figyelmeztetett. És persze a saját termékünk versenyelőnyével sem árt tisztában lennünk.

Ha azonban ezekkel az információkkal rendelkezünk, akkor már nekikezdhetünk a stratégia kidolgozásának, kereshetjük a partnereket, vagy létrehozhatunk leányvállalatot. Az is lehet, hogy a célországban már működő versenytársat felvásároljuk. Így kialakult ügyfélkört és kapcsolatrendszert nyerünk, és bevezethetjük a saját termékünket. (Még az orosz embargót is lehet lehetőségként értelmezni a szakemberek szerint.)

A kivitel ma

Ma a magyar kivitel közel 80%-a az EU-ba irányul,
az unión kívüli európai relációba 10%,
és 10% az amerikai kontinensre és Ázsia országaiba.
80-85%-át a magyar kivitelnek a nemzetközi tulajdonú nagyvállalatok exportálják,
a kkv-k exportrészesedése ma 15% körüli.

Kiugró statisztika

Az elmúlt években rendkívül dinamikusan bővült a 100 százalékban hazai tulajdonban lévő vállalkozások részaránya a kivitelből: míg 2010-ben alig 17 százalék volt, 2012-re 25,5 százalékra ugrott a NAV adatbázisa szerint – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója az idei közgazdász-vándorgyűlésen elhangzott előadásában. Persze a háttérben állhatnak tulajdonosváltások – akár offshore vállalkozások is kerülhettek új kézbe –, és az is elképzelhető, hogy a hazai piac jelentős szűkülése miatt van a kiugrás – találgattak néhányan a hallgatóság soraiból.

Kormánytervek

A kormányzat célkitűzése szerint a magyar export egyharmada az Európai Unión kívüli, gyorsan növekvő országokba fog irányulni 2018-ra a keleti nyitás politikájának megfelelően, miközben a nyugat-európai és az amerikai export is bővül. Mindeközben cél az is, hogy az exportáló kkv-k száma a jelenlegi kétezerről tizenkétezerre növekedjen. Az ambiciózus elképzelésekről Szijjártó Péter, külügyminiszter – akkor még a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkáraként –  beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésén, Nyíregyházán. Szijjártó kiemelte: az a cél, hogy nálunk legyen a legmagasabb az export/GDP arány és az egy főre jutó közvetlen külföldi működőtőke-állomány is.

Pénz, paripa, fegyver – az exportálókat segítők

Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH)

Elsősorban kapcsolati háló kiépítésével igyekszik a magyar exportot fellendíteni. Már 13 országban működik, ahol partnerhálózata révén közvetítői szerepet tölt be a vevő és az eladó között. A kereskedőházak akár teljeskörűen menedzselik az ügyletet, legyen szó szállítmányozásról, finanszírozásról vagy szerződéskötésről. Emellett integrátori és inkubátori szerepre is törekszenek. További kereskedőházak nyitását tervezik, nem az Európai Unió államaiban.

EXIM

Az Exportélénkítési Hitelprogram keretében kedvező árú, fix kamatozású hitelhez juthatnak a külpiacokra szállító, valamint a hazai cégeknek exportcéllal beszállító vállalatok. Az olcsó refinanszírozási forrás növeli a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandóságát, a garancia pedig a hitelezési készséget. A kevésbé hitelképes és a piaci szempontból túl kockázatos relációba szállító kkv-k is forráshoz juthatnak a kereskedelmi bankokon keresztül. Előbbi esetben az EXIM garancia, utóbbiban a biztosítás lehet a megoldás.

Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA – korábban HITA)

A feladata a 2014. július 25-i, 183/2014. (VII. 25.) számú kormányrendelet alapján a külföldi befektetők Magyarországra vonzása. A befektetésösztönzési feladatok része az is, hogy felkutassák azokat a magyar cégeket, amelyek az idetelepülő külföldi befektetők potenciális beszállítói lehetnek.

Kereskedelmi és iparkamarák

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) tizenkét tagozata van: arab, horvát, kazah, kínai, mongol, német, orosz, román, szlovák, szlovén, török, nyugat-balkáni. Ezek rendezvényeket, szemináriumokat, tájékoztató fórumokat tartanak, delegációkat fogadnak az adott országokból, illetve magyar üzletember-találkozókat szerveznek a térségbe, közvetítik a gazdasági, üzleti, vásárokkal kapcsolatos információkat, és ha kell, lobbiznak a kormányzati szerveknél és az uniós intézményeknél. Ezenkívül a vegyes kamarák és az akkreditált bilaterális kamarák is hasznos információkkal szolgálhatnak az adott piacokról. Az MKIK üzemelteti az Export Directoryt, amely külföldi cégek számára gyűjti össze az exportra szánt magyar termékeket és szolgáltatásokat. A kamarai regisztrációt követően a vállalkozások térítésmentesen bekerülhetnek az angol nyelvű online magyar exportőr-adatbázisba.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek