A vállalkozások működését leginkább a folyamatok állapota alapján lehet megítélni. Az indulásnál a vállalkozók jellemzően egyszerű, logikus módon szervezik meg saját munkájukat, optimálva az idő- és költségráfordítást. Az idő előrehaladtával új feladatok jelennek meg, amelyekhez új munkatársakat vesznek fel. Ennek során nem mindig van energia arra, hogy átgondolják a változások hatását a mindenkori működésre. Ezzel elkezdődik a folyamatok spontán, „organikus” fejlődése, amelynek eredménye a bonyolult, fölösleges és redundáns műveletek sokasága. Ha ebben az állapotban állunk neki a folyamatok gépekkel és szoftverekkel történő automatizálásának, „beégetjük” a hibákat, amelyeket később csak hatalmas összegek fejében fogunk tudni eltávolítani. A követendő út tehát az, hogy először egyszerűsítsünk, és csak utána fejlesszünk.
Az egyszerűsítés nem egyszerű. Komoly erőfeszítést igényel eltérni a hosszú évek alatt kialakult rutintól, lemondani a komoly munkával generált feladatokról. Mint amilyen nehéz tud lenni a „delete” gomb megnyomása egy-egy leírt mondat kitörlésekor, olyan nehéz tudomásul venni, hogy amit eddig csináltunk, az mostantól felesleges. De ha túljutunk ezen a holtponton, jóleső megkönnyebbülést érzünk a letett súlyoknak köszönhetően.
Az egyszerűsítés érdekében be kell azonosítanunk és el kell különítenünk egymástól az értékes, a szükséges és a fölösleges tevékenységeket. Értékes az, amelynek eredményeképpen a termékünk vagy szolgáltatásunk tulajdonságai közelebb kerülnek a vevőink elvárásaihoz. Ha a kiállított számlánkon tételesen felsorolnánk az elvégzett műveleteinket és azok díját, ezekért biztosan hajlandó lenne az ügyfelünk fizetni.
A javítás valójában újraépítés. A beazonosítást és elkülönítést követően kíséreljük meg felépíteni a folyamatunkat kizárólag az értékes tevékenységek segítségével. Gondoljuk végig, hogy ezek milyen kimeneteket (terméktulajdonságok, információk) állítanak elő, és ehhez milyen bemenetek (alapanyagok, alkatrészek, szerszámok, berendezések, információk, kompetenciák) szükségesek. Ha olyan bemenetet azonosítunk be, amelyet nem állít elő valamelyik korábbi értékes lépés vagy egy másik folyamat és nem is tudjuk beszerezni, meg kell határozni egy szükséges lépést, amely ezt megteszi. A munka eredményeképpen megkapjuk az optimálisnak tekinthető folyamatot, amely csak értékes és minimális mennyiségű szükséges lépést tartalmaz.
Az optimalizált folyamat csak akkor működhet megfelelően, ha rendelkezésre áll minden feltétel. Ha bármelyik bemenetnél mennyiségi, minőségi vagy időzítésbeli problémát észlelünk, azt meg kell oldani, majd meg kell találnunk a működetéshez szükséges erőforrásokat. Itt kerül sor a feladatok és felelősségek munkatársakhoz rendelésére, az esetleges nem humán erőforrások (gépek, szoftverek stb.) lefejlesztésére vagy beszerzésére, a képzések végrehajtására és a változás kezelésére. A problémamegoldás és a bevezetés jelentős mennyiségű, komplex és sok kockázatot magában rejtő munkájának a kifejtése meghaladja az itt rendelkezésünkre álló keretet, ezért ezek módszertanát következő cikkeinkben részletezzük.
Szerző:
dr. Csiszér Tamás
minőségügyi mérnök,
a Resultator Kft. vezető tanácsadója.