Mit kell tudni a számla dátumáról?

2019. június 17. hétfő - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A számla dátuma fontos és érzékeny kérdés az adózó és partnere, illetve a NAV számára egyaránt. Fontos pontosan látni a különbséget a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte között. Ezt magyarázza el az RSM szakmai portálon Sztankó Dániel.

A számlakibocsátás dátuma

A számlakibocsátás kelte az a nap, amikor a számla kibocsátásra került. Ezt a dátumot nem lehet módosítani, “visszadátumozni”, még abban az esetben, ha a számlakibocsátás valamilyen oknál fogva elmaradt. Értelemszerűen az „előredátumozás” sem megengedett.

 Kép: SXC

Kép: SXC

Mi lehet a teljesítés időpontja? 

A teljesítés időpontja előbbiekkel szemben az a nap, amikor az ügylet teljesült vagy teljesítettnek kell tekinteni az áfa-törvény rendelkezései szerint. Az áfa-törvény három teljesítési időpontot ismer:

  • Fő szabály szerinti, avagy tényállásszerű teljesítés,
  • Részteljesítés,
  • Időszakos elszámolási ügylet vagy részletfizetés.

Milyen következmények kapcsolódnak a teljesítés időpontjához? 

A teljesítési időpont a számlázás kiinduló állomása, amelyhez nagyon sok jogkövetkezmény kapcsolódik, például:

  • A számlakibocsátási kötelezettség a teljesítés függvénye. A számlát az ügylet teljesítéséig, de legfeljebb az attól számított ésszerű határidőn belül kell kibocsátani.
  • Az áfalevonási jog a teljesítés időpontjában nyílik meg.
  • A teljesítés napja határozza meg – főszabály szerint -, hogy az adott számlát mely adó-megállapítási időszakban kell szerepeltetni (ez alól vannak kivételek, például az előleg, amelynek átvétele önmagában adófizetési kötelezettséget keletkeztet).
  • Devizás számla esetén a számlán forintban feltüntetendő áfa összegét leggyakrabban a teljesítés napján érvényes árfolyam alapján kell megállapítani.

Ebből kifolyólag a teljesítés időpontja rendkívül fontos tényező az adózó számára. Annak lehagyása a számláról csak akkor lehetséges, ha a számlát a teljesítéssel egyidejűleg bocsátották ki.

Befogadói oldalon, ha a számlán nem szerepel a teljesítés időpontja, annak két oka lehet:

  • A számlát a teljesítés időpontjában bocsátották ki, így ez a számla jó.
  • A számlát nem a teljesítési időpontjában bocsátották ki, így nem csak a számlakibocsátás keltét, hanem a teljesítés napját is fel kellett volna tüntetni, ezért ez a számla nem jó.
    Még egyszer a behajthatatlan követelések áfájáról
    Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót.

Miért érdemes a teljesítési időpontot feltüntetni a számlán, akkor is, ha nem kötelező?

De még abban az esetben is érdemes (bár nem kötelező) feltüntetni a teljesítés időpontját a számlán, ha a számlakibocsátás a teljesítéssel egyidejűleg történt meg. Gondoljuk csak az alábbiakra:

A könyvelés számára is fontos információkat hordoz az ügylet teljesítési időpontja.

Az online számlaadat-szolgáltatás rendszerben (100.000 forintot meghaladó áfatartalmú áthárított belföldi számlák esetén) az adatszolgáltatás formáját előíró xsd séma szerint az adatszolgáltatáshoz használatos invoice xml-ben a teljesítés időpontját és a számla-kibocsátás keltét kell szerepeltetni. 

  • Ha minden esetben feltüntetjük a teljesítés időpontját, így saját adminisztratív terhünket könnyítjük, és nem kell még egy vizsgálati szempontot kell beépíteni a rendszerbe (ha a számlakibocsátás kelte egyenlő a teljesítés időpontjával, akkor a teljesítés időpontja nem kötelező, egyéb esetben kötelező) 
  • Könnyen összezavarhatjuk a számlabefogadót (ld. a fenti dilemmát) a teljesítés időpontjának elhagyásával. 

A fizetési határidő szerepeltetése a számlán

Végezetül térjünk ki még a fizetési határidőre. A fizetési határidő szerepeltetése a számlán – az áfa-törvény szerint – nem kötelező, bár kétségtelenül hasznos adat. 

Időszakos elszámolásnál a fizetési határidő szerepet játszik a teljesítési időpont meghatározásánál. Az időszakos ügyletek esetén érdemes tehát mindkét időpontot (teljesítési időpontot és a fizetési határidőt) szerepeltetni a számlán, de nem kötelező.

Adótanácsadással, könyveléssel, bérszámfejtéssel kapcsolatos információ a konyvelesbudapest.hu weboldalon.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek