Miért olyan bőkezű a Starbuck?

2016. július 26. kedd - 18:30 / Kriston László
  •    

Ismerje meg Howard Schultzot, aki a minap jelentette be, hogy 5-15 %-kal emelte a Starbucks dolgozóinak minimálbérét. Jól járnak ezzel a részvényesek? Áttekintjük a kávéházmogul jellegzetes menedzseri szokásait és élettörténetének furcsaságait, melyek megindokolják e szokásokat.

A béremelés 2016. október 3.-tól lép érvényben és körülbelül 150 000 munkavállalót érint. Miért éri meg a béremelés Schultznak? Akinek elvileg a részvényesek érdekeit és a részvényárfolyamot kellene védenie. Főként költségcsökkentéssel, ahogy azt vezérigazgató kollégái szokták.

Szegénysorból jött

Néhány adalék Schultz motivációja életrajzi gyökereiről. Lakótelepi gettóban nőtt fel, s már kicsi korától első kézből győződhetett meg arról, milyen nagy vagyoni különbséget vannak a társadalomban és milyen kedvezőtlen, lélekölő hatással van az emberekre a szegénység. Saját családjában is megtapasztalta a szegénységet. Hét éves volt, amikor apja eltörte a bokáját és mivel nem volt társadalombiztosítása vagy szakszervezeti tagsága, kezelése nagy pénzt emésztett fel, s a család bevétel nélkül maradt. Amikor egyetemre ment, Schultz diákhitelt vett fel és több munkát is elvállalt, hogy el tudja tartani magát, pincérkedett is. Előfordult, hogy vérvételre ment, hogy így pluszbevételre tegyen szert.

407257955_9471510b8c_b

 

A megvilágosodás pillanata

Egy háztartási eszközöket árusító, svéd tulajdonú cégnél dolgozott, amikor először találkozott a Starbucks-szal. (Vagyis nem ő a cégalapító.) Nagy méretű kávégépet rendelt tőlük, s annyira megtetszett neki a dolog, hogy elzarándokolt Seattle elbeszélgetni a vállalkozás három alapítójával, akik akkoriban három kávéházat üzemeltettek, de már nagy mennyiségben értékesítettek kávét a fogyasztóknak közvetlenül, házi használatra is. Életében akkor érkezett el a sugallatos pillanat, amikor munkaadója egy háztartási készülék-expóra küldte Milánóba.

Az olasz nagyvárosba meglepte tapasztalta, hogy a kávéházak tulajdonosai név szerint ismerik a törzsvendégeket. Ekkor jött rá, hogy az embereknek nagyon személyes kapcsolatot jelent van a kávéfogyasztás élménye. Miért nem lehet ilyen közvetlenséget megvalósítani Amerikában?

Ilyenek a sikeres vezetők
Nehéz megállapítani, hogy velünk született adottság-e vagy egyszerűen tanulható a vezetői képesség. A legvalószínűbb, hogy mindkettő igaz egyszerre. Vannak azonban olyan jellegzetességek, amelyeket akár tanultunk, akár nem, elengedhetetlenek ahhoz, hogy sikeres vezetők legyünk.

Elmegyek, visszajövök

De akárcsak Steve Jobs története az Apple-lel, az ő Starbucks-históriája sincs híján a kiválásnak: mivel kávéház-filozófiáját nem fogadták el a cég alapítói, 1985-ben otthagyta a Starbuckst és megalapította az Il Giornalét. Egy év alatt 242 emberrel beszélt, hogy felhajtsa a vállalkozáshoz szükséges lóvét, ebből 217 mondott neki nemet. Két évet töltött a cég fejlesztésével, s 1987 augusztusában 3,8 millió dollárért megvette a Starbuckst. Ahogy mondani szokták, a többi történelem. 1992-ben tőzsdére ment a cég, akkor már 165 kávéházzal rendelkezett és 93 millió dolláros forgalmat bonyolított. 2008-ig nyolc éven át “csak” elnökként vezette a Starbuckst, de végül visszavette a vezérigazgatói posztot. Két év leforgása alatt, 2010-re 315 millióról 945 millió dollárra növelte a cég éves profitját.

Mindent a minőségért

7100 kávéházat zárt be az Egyesült Államokban, hogy lehetősége legyen képzésben részesíteni alkalmazottait a tökéletes eszpresszó készítéséről.

Kávéóriás – számokban
A Starbucks piaci kapitalizációja 82 milliárd dollárt.
A cég közel 238 000 embert foglalkoztat világszerte.
Árbevétele 2015-ben: 19 milliárd dollár
Nyereség 2015-ben: 2 milliárd dollár
Schultz vagyonát 2,6 milliárd dollárra becsülik.

Mindenbe beleszól

Sok cégvezető azért folyik bele az üzletvitel apró részleteibe, mert vagy a hiúságát legyezgeti azzal, hogy ő minden munkafolyamatnál nélkülözhetetlen, vagy mert maximalista. (Vagy mindkettő.)

Schultz is szereti “mikromenedzselni” a dolgokat. Amikor például a Starbucks a Spotify zenei platformmal indított partnerség keretében új kártyát bocsátott ki, rögtön megvétózta a javasolt színárnyalatot (a feketét), mondván az nem elég menő és fiatalos. (Zöldet akart helyette.)

Hallgat másokra

Schultz, aki 28 éve áll a cég élén, partnereknek tekinti és nevezi az alkalmazottakat. Fontosnak tartja, hogy aki nem ért a döntéseivel egyet, az merje hallassa a hangját és magyarázza meg, miért mond ellen. Szerinte a nyílt diskurzust és vitát felvállaló vállalati közegben tudnak csak igazán jó döntések születni. Ide vág egy 2008-as eset. Schultz kivette az olvasztott sajtot tartalmazó szendvicset a kávéházakból, mert annak illata erősebb és elnyomja a kávé illatát. Elvégre az mégis csak a vállalat főprofilját jelenti.

Menedzserei azonban lázadoztak a döntés ellen. És sikerült meggyőzniük a főnököt! Azt a kompromisszumot sikerült kiharcolniuk, hogy továbbra is a menün marad a szendvics, de úgy készítik el, hogy illata kevésbé markáns, s így nem nyomja el a kávé illatát.

Fair trade

Amikor visszaült a vezérigazgatói székbe, Schultz elindította a fair trade vásárlást. 2010-re a vállalat 65 %-ra növelte kávébeszerzéseinek azon hányadát, melyet fair árszinten, vagyis nem nyomott áron szerez be a harmadik világbeli kistermelőktől. 2015-re az éves mennyiség 99 %-át már a fair trade jegyében vásárolja a Starbucks.

Pörkölünk, ötünk, szolgálunk

Pörkölünk, ötünk, szolgálunk

Tandíjtámogatás

Schultz hisz abban -Széchenyi után szabadon-, hogy a kiművelt emberfőkben rejlik nemcsak egy nemzet ereje, hanem egy vállalaté is. Ezért 2015 tavaszán meghirdette azt a tandíjtámogatási programot, miszerint azok a Starbucks-alkalmazottak, akik szeretnének diplomát szerezni az amerikai felsőoktatásban, a cég a teljes tandíjat fedezi, amennyiben az Arizona State University-re iratkoznak be online oktatásra. A program már azokra is érvényes, akik csak heti 20 órás munkaviszonyra vannak bejelentve a cégnél.

Egészségbiztosítás

Schultz a részmunkaidős alkalmazottakra is kiterjesztette a teljesjogú egészségbiztosítási programot, ha legalább heti 20 órás a munkaviszonyuk és legalább 90 napja vannak a cégnél.

Elismerni a nem tudást – ez a siker kulcsa
Steven D’Souza, a madridi IE és a London Business School tanára a tudást nevezte a világ leggyorsabban elfogyó áruféleségének. Sokan megijednek akkor, amikor valami ismeretlennel találkoznak, márpedig a mai, gyakran változó körülmények között ez rendszeresen előfordul. Számos dologra soha nem is fogjuk tudni a választ. Mit kezdjünk ezzel? Itt olvashat róla.

Élelmiszeradakozás

Létrehozta a FoodShare-programot is, hogy a kávéházak készételei utáni maradékokat a rászorulókat kiszolgáló élelmiszerbankoknak adományozza a cég. A terv az, hogy 2021-ig 50 millió ételt ad jótékony célra a Starbucks.

Munkaerőintegráció

2018-as cél, hogy legalább 10 000 háborús veterán vesz állományba a cég, sok esetben a házastársaikat is. Ez egy 3 éven át tartó, 100 000 fős munkaerőintegrációs program része, mely a hátrányos helyzetű fiatalok (a 16-24 éves korosztály) elhelyezkedését segíti.

Kíméletes munkaidő(?)

2014-ben a Starbucks ígéretet tett rá, hogy kiszámítóhatóbb ütemezésben foglalkoztatja alkalmazottait, nem az utolsó pillanatban közli velük következő heti beosztásukat (hanem legalább 10 nappal korábban), és nem kényszerítik őket zárástól zárásig tartó, egész napos műszakra (ezt hívják úgy, hogy “clopening”, ami a closing & opening keresztezése).

De még 2015 szeptemberében is arról panaszkodtak a beosztottak a The New York Times oknyomozó riportjában, hogy van olyan kávéház, ahol olyan mértékben csökkentették a létszámot, hogy a megmaradt munkavállalók agyondolgozzák magukat, s a “clopening” gyakorlata sem szűnt meg. A Coworker.org-on 200 jelenlegi vagy korábbi alkalmazott szolgált hasonló adalékokkal.

Illatpolitka is kell.

Illatstratégia is kell.

Politizál

Schultz végső soron arra hajt, hogy a Starbucks a céges társadalmi felelősségvállalás mintapéldája lehessen. Az a márka, mely elsőnek jut az emberek eszébe, ha ez a kifejezés hangzik el. Ahogy Anita Roddick Body Shopja vagy Jerry Greenfield és Ben Cohen jégkrémcége, a Ben & Jerry’s is a CSR ikonikus példájává vált az elmúlt évtizedekben. Míg sok tőzsdei cég vezetője tartózkodik attól, hogy politikailag véleményt nyilvánítson, Schult felszólalt és nézetet vallott olyan témákban, mint a fegyverviselésre vonatkozó jogszabályok, a munkaerő sokszínűsége vagy a rasszizmus.

Így lett sikeres az Apple vagy az Ikea
Vajon mi a közös az Apple alapítójában Steve Jobsban és a Tesla megálmodójában, Elon Muskban? Hogyan lehetett az, hogy Walt Disney, már az első miki egér rajzfilm sikere után egész szórakoztató iparágban gondolkozott? „Ők az úgynevezett erős jövőképpel rendelkező vezetők, akik másként néznek a világra. A sikeres vezetés azonban nem csak néhány kiválasztott kiváltsága, igenis tanulható” – mondja Aaron K. Olson, az Aon Global Talent Management vezetője, a Northwestern Egyetem tanszékvezetője, aki a napokban Budapesten mutatta be “Leading with Strategic Thinking” – (Stratégiai gondolkodással vezetni) című könyvét.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor