Az adóeljárásokban azonban − legyen szó hivatalból indított adóregisztrációs eljárásról, adóellenőrzésről, végrehajtásról, kérelemre irányuló igazolási kérelmek kiadásáról, fizetési könnyítési kérelmekről stb. − nem lehet akárki képviselő.
Törvény határozza meg, hogy az adóigazgatási eljárásokban az adózót ki képviselheti. Így a képviseletet ellátó személyek meghatározásakor különbség van a között, hogy magánszemély vagy vállalkozás, illetve egyéb szervezet ad-e meghatalmazást az adóhatóság előtti eljárásban való részvételre – olvasható Fekete Zoltán Titusz adómenedzser legfrissebb bejegyzésében az RSM DTM blogján.
Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet képviselhet:
- a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos;
- a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos;
- ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász;
- adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő;
- számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja;
- környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben az előzőekben meghatározottakon túl termékdíj-ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy.
Egy vállalkozásnak az adóeljárásokban mindig gondoskodnia kell adójogi képviselőről. Ez lehet törvényes képviselet, amikor is a cégjegyzésre jogosultak járnak el az adóeljárás során, vagy meghatalmazáson alapuló képviselet. Ez utóbbi esetben a cégvezetés dönthet úgy, hogy olyan személynek ad meghatalmazást, aki egyébként is a vállalkozásnál dolgozik (munkavállaló, jogtanácsos), de hozhat olyan döntést is, hogy mást bíz meg a képviselettel (adószakértő, könyvelő, ügyvéd). A döntés ebben az értelemben az, hogy a cég ügyvezetése a képviseletet saját házon belülről vagy külső szakember bevonásával kívánja megoldani.
Az adózási feladatok közül az ügyfélkapun keresztül elektronikusan benyújtandó bevallások miatt ma már elkerülhetetlen, hogy minden cégnek legyen egy állandó meghatalmazottja, aki e kötelezettséget teljesíti. Erre a feladatra rendszerint valamelyik munkavállaló vagy – ha a könyvelési feladatokat külső erőforrás bevonásával oldják meg – a könyvelő kap meghatalmazást.
Az adóképviselő az ügy természete, illetve az ügyfele akaratának megfelelő mélységben vehet részt az adóeljárásokban. Az adóképviselet korlátja, hogy a megbízó mire ad meghatalmazást. Előfordulhat, hogy az adóképviselő csak meghatározott cselekményeken való részvételre kap felhatalmazást, ekkor gyakorlatilag a cég eljárási segédjeként viszi előre az ügyet. Önálló fellépésnek helye nincs .
Az adózó úgy is dönthet, hogy teljesen átad minden eljárási jogot és kötelezettséget a meghatalmazott adóképviselőnek, aki az adóhatósággal szemben gyakorlatilag önállóan áll szemben. Ilyen esetben a képviselő mintegy védőpajzsszerűen az adózó és az adóhatóság közé ékelődve, megkerülhetetlen szereplőjévé válik az eljárásnak. A megkerülhetetlenséget az okozza, hogy az adóhatóság a képviselet bejelentését követően hivatalosan csak a képviselővel tarthatja a kapcsolatot. Az adózó természetesen, amennyiben fontosnak tartja a közvetlen kapcsolattartást, bármikor kapcsolatba léphet az adóhatósággal, ebben a jogában a képviseletre adott megbízása nem korlátozza.
Meggyőződésem, hogy a jó adóképviselő egyszerre szolgálja az ügyfele érdekeit, és alakít ki szakmai alapokon álló konstruktív kapcsolatot az adóhatósággal.