Márciusban megváltozott az életünk

2014. december 22. hétfő - 07:30 / asalgo
  •    

Márciusban lépett hatályba az új Ptk., ami sok ponton változtatta meg az életünket. De ebben a hónapban derült ki az is, megúsztuk az elmarasztalást a kiskereskedelmi különadó miatt.

Új Ptk., új világ
Kép:Fotolia

2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépésével feleslegessé vált a fizetési felszólítás. Az új Ptk. kivette a fizetési felszólítást abból a körből, mely megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása a gyakorlatban azt eredményezi, hogy az elévülési idő a megszakítástól újból elkezd ketyegni, vagyis olyan, mintha addig nem is telt volna le belőle semmi. Ha például egy követelés 2014. április 1-én vált esedékessé, de azt nem teljesítették, elindul az 5 éves elévülési idő. Ám ha az 5 év alatt, mondjuk 2014. november 1-én a jogosult tesz valamit, ami a törvény alapján megszakítja az elévülést, akkor a követelése attól az időponttól ismét 5 évig érvényesíthető. A fizetési felszólításoknak 2014. március 15-ig igen nagy szerepe volt, hiszen ezzel meg lehetett akadályozni, hogy egy követelés elévüljön. Vagyis, ha a tartozásról igazolható módon fizetési felszólítást küldtek az adós részére, az elévülési idő újból kezdődött. Így az 5 éves elévülési idő akár a többszörösére is meghosszabbítható volt és mindez nem igényelt komolyabb anyagi ráfordítást sem. További részletek itt olvashatók.

Megúsztuk: az Európai Bizottság bejelentette, hogy a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást anélkül zárta le, hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon. A bizottsági eljárással párhuzamosan egy külföldi sportszergyártó cég, a Hervis egy magyar bíróságon megtámadta a magyar bolti kiskereskedelmi adót, amelyet a magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz továbbított. Az ügyben a taláros testület február elején már ítéletet is hirdetett. Ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a különadóra vonatkozó magyar jogszabály elhatárolja egymástól az adóalanyokat attól függően, hogy valamely vállalatcsoportba tartoznak-e vagy sem. Noha nem hoz létre közvetlen hátrányos megkülönböztetést (a különadót azonos feltételek mellett vetik ki a Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi társaságra), ezen elhatárolási szempont azzal a hatással jár, hogy hátrányos helyzetbe hozza a kapcsolt vállalkozásokat azokkal a jogi személyekkel szemben, amelyek nem képezik valamely vállalatcsoport részét. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint egyértelmű, hogy e fejlemény miatt tartotta feleslegesnek Brüsszel folytatni az eljárást és a harmadik, bírósági szakaszba léptetni azt. Hiszen az Európai Bíróság februári ítéletében megadta a kulcsokat az ügy lezárásához az őt előzetes döntéshozatali kérelemmel megkereső székesfehérvári bíróságnak. További részletek itt olvashatók.

Nemcsak uniós, hazai fronton is zajlott az élet:  a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a fogyasztási cikkekre továbbra is egy év jótállás jár, de a dokumentum hangsúlyozza, hogy a határidő jogvesztő, lejártával a jótállás mindenképpen megszűnik. A jótállás lényege, hogy a gyártónak, illetve a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a vásárló nem rendeltetésszerűen használta a terméket. Ellenkező esetben köteles kijavíttatni, illetve kicserélni azt. (A szavatossággal és a jótállással még mindig komoly gondok vannak.) A vásárolt eszköz szakember általi üzembe helyezését továbbra is előírhatja a forgalmazó, illetve gyártó, de az nem róhat aránytalan terhet a fogyasztóra. A rendelet kiemeli, hogy a jótállási jegynek a jótállási idő végéig jól olvashatónak kell lennie.További részletek itt olvashatók.

Új Ptk – ezek változtak
2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

Az új Ptk. hatályba lépése után már csak két hetünk maradt, hogy elköltsük a SZÉP-kártyákon felhalmozódott pénteket. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint március végén még 3,9 milliárd forint volt a SZÉP-kártyákon a 2012-ben utalt összegekből, (nem sokkal előtte még a 4 milliárdot is meghaladta) amit az érvényben lévő szabályozás szerint idén május 31-ig lehet felhasználni. „Ez a belföldi SZÉP-kártyával lefoglalt üdülések átlagos értéke és hossza alapján csaknem kétszázezer vendégéjszakára lenne elegendő, vagyis több mint ötszáz évnyi pihenésre lehetne beváltani” – magyarázta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója. Úgy tűnik azonban, hogy a szoros határidő ellenére még mindig nem használjuk ki maximálisan a lehetőséget: a SZÉP-kártya felhasználásának aránya 2014 első két hónapjában csökkent a tavalyi adatokhoz képest. Míg 2013-ban átlagosan a szállásfoglalások 23 százalékánál váltottak be SZÉP-kártyát, addig idén januárban csak 16, februárban pedig csak 15 százalékban használták ezt a juttatást a magyarok. További részletek itt olvashatók.

Miközben Magyarországon hatályba lépett az új Ptk., egy izraeli cég automatizált tisztítási megoldással állt elő és ezzel beindult a világ első öntisztító naperőműve. A napelemek hatékonysága függ tisztaságuktól is, hiszen minél kevesebb por és egyéb lerakódás van rajtuk, annál több napfényt képesek elnyelni és elektromos energiává alakítani. További részletek itt olvashatók.