Lemondhatunk a december 24-ei bevásárlásról

2016. október 27. csütörtök - 09:58 / piacesprofit.hu
  •    

Öt pontból álló javaslatcsomagot dolgoz ki a Fidesz-frakció a kiskereskedelemben alkalmazott munkavállalók helyzetének változtatására. Még az idén szabályozzák az ünnepnapok, a pihenőidő, a műszakrend és a bérpótlékok kérdését is.

Kép: Falatozz.hu

Kép: Falatozz.hu

Még az ősszel az Országgyűlés elé kerül a Fidesz-frakció azon törvénymódosító javaslata– tudta meg a Magyar Idők Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselőtől. A frakció tervei szerint egyik lépésként azt a jogszabályi rést szüntetnék meg, amely a kiskereskedelemről szóló törvényben jelenleg is benne van. Eszerint a törvény most is lehetővé teszi, hogy ünnepnapokon, így például december 25-én vagy 26-án is nyitva legyenek az áruházak, s bár erre itthon nincs gyakorlat, a kiskaput mégis bezárják az őszi módosítások során. „Ezzel együtt viszont vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a törvénymódosítással a munkavállalók igényeinek megfelelően a december 24-ét, szenteste napját is munkaszüneti nappá nyilvánítsa a parlament” – mondta a politikus.

Hasonló javaslaton a kisebbik kormánypárt is gondolkodik.

Kinek jár pluszpénz a hétvégén?
A kereskedelemben érdekeltek számára a vasárnapi boltzár eltörlése után a vasárnapi bérpótlék került a figyelem középpontjába, a kormány ugyanis a korábbi állapotot állította vissza. Ezért összeszedtük, hogy a jelenleg érvényes szabályozás mellett kinek jár és kinek nem pluszpénz vasárnapra.

A mostani elképzelések szerint a várhatóan január elsején életbe lépő törvénymódosításban úgy határoznák meg a kiskereskedelmi alkalmazottak számára a pihenőidőt, hogy havonta minimum két vasárnapot szabadon tölthessenek a dolgozók, a pihenéssel töltött vasárnapok mellé viszont az előtte lévő szombati napokat is meg kell kapniuk az érintetteknek. További fontos változás lesz 2017-től, hogy a két teljes szabad hétvége mellé még egy könnyítést terveznek bevezetni jövőre az áruházakban, mégpedig a műszakok beosztását szabályoznák.

A 2014-ben megszületett vasárnapi zárvatartásos agyrém alig néhány hónapja ért véget. miután a kormány kénytelen volt meghátrálni, vagy egy roppant kellemetlen eredményekkel kecsegtető népszavazással kellett volna szembenéznie.

Hogy mennyi kárt okozott eddig a kormány átgondolatlan intézkedése, azt nehéz felmérni. A KSH adatai szerint több ezer álláshellyel kevesebb lett a kiskereskedelemben, bár a főállásban dolgozók az egyre komolyabb szakemberhiány miatt szinte biztos, hogy találtak új munkahelyet, azok a főleg kismamák, kisgyermekes szülők, és diákok, akik félállásban, vagy más rugalmas foglalkoztatási formában voltak alkalmazottak, valószínűleg rosszul jártak az intézkedéssel. A kiskereskedelmi forgalom ugyan növekedett az elmúlt egy évben, az azonban biztos, hogy ennek jelentős része csak az online kasszák piacfehérítő hatásából eredt – már ami a kis és közepes boltokat illeti. A kormány indoklása, miszerint a legkisebb boltoknál fog lecsapódni a vasárnapi plusz forgalom, látványosan megbukott, a vásárlói szokások kényszerű átalakításával ugyanis éppen ezek az üzletek jártak a legrosszabbul.