Kisvállalat, nagy CSR

2016. szeptember 24. szombat - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Nincsenek könnyű helyzetben a magyar cégek, így háttérbe szorul a felelős működés, gondolnánk. Dehogyis! A CSR az akut problémák megoldásában is szerephez jut. Tíz évvel ezelőtt csak a multik tudták, mit jelent egy cég esetében a társadalmi felelősségvállalás, mára azonban egyre több cég mindennapi működésének része a CSR. Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke szerint a kisvállalkozások túlnyomó többségének azonban még ma sincs fogalma a kifejezés jelentéséről.

„Leginkább azok kezdenek el foglalkozni a tudatosan felelős működéssel, akiket egy nagyobb, alapvetően külföldi partnercég erre rákényszerít. Ennek ellenére a kis cégek közül sokan felelős módon működnek, CSR-programokat működtetnek anélkül, hogy tudatosítanák, éppen ezt teszik” – mondja a szakember.

Szerinte a kkv-knak alapvetően könnyebb társadalmilag felelősen működni. Bizonyos elemek, mint például a munkavállalók iránti felelősségvállalás, szinte természetes módon a működésük része, és könnyebben hatja át a cég egészét az elkötelezett tulajdonos szemléletmódja is. Profi szinten viszont kevesen foglalkoznak vele, aminek Lakatos Zsófia szerint az egyik fő oka, hogy nincsenek – vagy nagyon kevesen vannak – olyan tanácsadó cégek és szakemberek, akik segítenének a CSR-stratégia kialakításában, pedig nagy szükség lenne rájuk.

a felelős vállalatoké a jövő

Kép: PP

Kisebb gond is nagyobb?

Összességében nincs igazán jó állapotban a CSR Magyarországon. Lakatos Zsófia szerint a hazai multi cégek pár éve itthon is rengeteg pénzt pumpáltak ebbe a területbe, mostanra viszont, úgy tűnik, elfogyott a lendület. „A magyar cégeknek mostanában kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy fenntarthatósági programokat tervezzenek és hajtsanak végre. És amíg egy cégnek a túlélésre vagy a gazdasági fejlődés fenntartására kell koncentrálnia minden energiáját, addig ez a helyzet nem is fog változni. A szakember szerint hiába nem ez az ideális, akkor lesz jelentős változás, ha az állam kényszeríti majd rá a cégeket. A másik út, ha az akut problémák orvoslása érdekében érvényesítenek felelősségvállalási szempontokat is.

Ne legyen láthatatlan a szponzor
Hasznos lehet, ha megjelenik egy cég egy sporteseményen, vagy egy jótékonysági ügy mögé áll, de viszonylag keveset ér, ha a szponzor csak alig-alig válik észrevehetővé, mint ahogy az sem egészséges, ha támogatás címén direkt értékesítést folytat. Adunk pár tanácsot, hogyan szponzoráljunk jól!

Példamutató kisvállalati kezdeményezésekről itt olvashat!

„Utóbbira bőven van lehetőség, különösen, hogy a kkv-k esetében végképp semmi köze a CSR-nek a kommunikációhoz, sokkal inkább a józan paraszti ész diktálja számukra a felelős működést” – mondja a szakember. A környezetükért és közösségükért felelősen működőknél ugyanis kisebb az alkalmazottak fluktuációja, megelőzhető, hogy a vállalat konfliktusba kerüljön a körülötte élőkkel – a településsel, ahol működik, a munkavállalókkal vagy azok családjával –, sőt, nemzetközi tapasztalatok szerint azok a cégek, amelyek nem örvendenek jó hírnévnek a fogyasztók és a partnerek körében, gyakrabban kerülnek vitás jogi ügyekbe is. A felelős vállalatoknak nagyobb esélyük van sikeres beszállítóvá válni, és nem utolsósorban akár jelentős megtakarításokat is elérhetnek a tudatos fogyasztás révén.

Eszköz a munkaerőhiány ellen

Az egyre súlyosabb problémát jelentő munkaerőhiány miatt mindinkább elengedhetetlen a kisebb cégek estében is a tudatos munkáltatói márkaépítés, aminek a CSR is hangsúlyos eleme lehet. A Nielsen tavaly végzett, nemzetközi kutatása szerint a munkavállalók 67 százalékának számít a cég CSR-ja. Hogy miért? Mert ha a cég „jót tesz”, az a munkatársaknak is azt jelenti, hogy egy magasabb célért dolgozhatnak, úgy érzik, valami fontoshoz járulhatnak hozzá.

Nemzetközi CSR-trendek 2016-ra és azon túl
Egyre több vállalat számára egyértelmű, hogy nem tekintheti függetlennek magát a körülötte lévő természeti és társadalmi környezettől. A fejlődés ezen a területen sem csak „mennyiségi”, az irányok is erősen változnak.

Az alkalmazottak ugyanakkor a legkomolyabb kritikusai is lehetnek a cég társadalmi felelősségvállalásának. Ők azok, akik pontosan látják, hogy az szerves része-e a cég működésének, vagy csak egy kendő, amit a valós tevékenység elé kötöttek a külvilág számára, hogy jobban mutasson a vállalat. A munkatársak tudják, hogy mi az igazság, és nem is félnek elmondani – ha nem is a főnök füle hallatára teszik ezt. Már csak ezért is érdemes a programot szorosan kapcsolni az üzleti célokhoz.

Fontos az is, hogy a cégek a társadalmi felelősségvállalás részének tekintsék a munkavállalókért való felelősségvállalást is. A szakmai fejlődés lehetősége felmérések szerint az egyik legfontosabb motiváló erő az Y generáció számára. Az egyéni karriertervek kidolgozása és támogatása, a munka mellett egyéb, a közösen elfogadott célokhoz kapcsolódó tevékenység segítése, a képzési lehetőségek biztosítása mind olyasmi, ami a cég számára is hasznot hoz, miközben a versenyképesség megtartása révén segíti a munkavállalókat és az egész társadalmat.

A kollégák érdekében tett lépések pedig közvetetten másra is hathatnak: ha a cég engedi, hogy pár perccel előbb fejezzék be a munkát, vagy később érkezzenek a dolgozók, figyelemmel a tömegközlekedési csatlakozásra, az nemcsak a munkatársakat teszi elégedettebbé és lojálisabbá, hanem jó a környezetnek is. Többen döntenek ugyanis a közösségi közlekedés mellett. A munkavállalókkal szembeni felelősség különösen fontos téma a haza kkv-k esetében most aktuális generációváltás kérdése kapcsán is. „A hosszú távú menedzsmentgondolkodás éppúgy a CSR része, mint fákat ültetni” – hangsúlyozza Lakatos Zsófia.

Fogyasztók szerepe

De ha mindez nem győz meg egy mai cégvezetőt, a végső érv, hogy a cégeknek azért kell törődnie a felelősségteljes működéssel, mert a fogyasztók törődnek vele. A felelős üzlet áttörést hozó változásait mind a fogyasztók változó döntései és szokásai váltották ki az elmúlt évtizedekben. Sajnos, az a gondolat, hogy a fogyasztó döntéseivel egy értékrend mellett is leteszi a voksát, Magyarországon csak nyomokban van jelen, bár a világban meglehetősen elterjedt – mondta a Piac & Profit konferenciáján egy éve Radácsi László, a BGE tudományos főmunkatársa. Véleménye szerint a most felnövekvő – és hamarosan fogyasztóvá váló – fiatal generáció lesz az, amelynek döntései esetében már itthon is erősebb lehet a tudatosság és az értékekért való kiállás. Lakatos is úgy látja, megjelent már Magyarországon egy felelős fogyasztói réteg. Egyelőre kevesen vannak, a többség inkább árérzékeny, így az etikus működés eladásnövelő hatása helyett egyelőre inkább csak az etikátlan működés büntetése érzékelhető. Egyelőre.

Íme a 21. század felelős vállalatának modellje
A világ leghíresebb befektetője és számos neves kollégája nyílt levélben fordult az amerikai cégvezetőkhöz: harácsolás és a rövid távú profitérdek helyett üzleti döntéseikben olyan elveket kövessenek, melyek a „józan észrei” alapoznak. A „Commonsense Corporate Governance Principlesi” nevet viselő kiáltványban hat pontban fogalmazták meg, milyen alapelvek mentén kell működnie egy felelősségteljes cégnek, hogy ne zsigerelje ki a természeti környezet, és ne vegye semmibe azokat a terheket sem, melyeket a társadalom egészének jólétért kell magára vállalnia.