A 2011-es, azaz az utolsó, jelenleg hozzáférhető mérlegadatok összesítése szerint a szőlőbor előállítást főtevékenységként végző magyarországi cégek 92 milliárd forint árbevétel mellett összesen 186 millió forint adózott eredményt értek el – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az ezt megelőző három évben az ágazat árbevétele 82 és 84 milliárd forint között ingadozott, 2007-ben viszont még 94 milliárd forint volt. Ágazati szakértők szerint az értékesített bor mennyisége valójában nem esett vissza 2008 és 2010 között sem, arról van szó csupán, hogy ebben az időszakban literenkénti tételes jövedéki adó terhelte a bort, ami miatt megnőtt az illegális értékesítés.
Ha nem vesszük figyelembe a listavezető, és kizárólag pezsgőgyártással foglalkozó Törley eredményét, azt mondhatjuk, hogy az ország legnagyobb borászata a kiskunmajsai Grape-Vine Kft. Az ágazat 20 legnagyobb szereplője közt egyáltalán nem képviselteti magát a Soproni borvidék, vagy Dél-Balaton, egy-egy céggel van csak jelen Tokaj, Badacsony, Villány, Eger, Szekszárd, Neszmély és a Mátrai borvidék, a többi cég az Alföldi borrégióban vagy Budapesten van bejegyezve.„A borász szakma élmezőnye jól láthatóan kettészakadt. Az egyik kategóriában találhatók azok a szereplők, akik ipari mennyiségben állítanak elő alsó- és középkategóriás bort jellemzően nem saját, hanem vásárolt szőlőből. A másik csoportba azok a nagy pincészetek tartoznak, akik saját szőlőből prémium-, felső- és középkategóriás borokat termelnek, márkát építenek, nevük egyben védjegyükké is válik” – mondja Cserháti Gábor a KPMG igazgatója, aki a listát a föld alapú és ültetvényfejlesztési EU-s támogatásokkal összevetve jutott erre a következtetésre.
A TOP20 borászatból 2012-ben összesen 7 vett fel terület alapú agrártámogatást, összesen 253 millió forint értékben, 13-an egyáltalán nem folyamodtak ilyen forrásokért. „Bár elképzelhető, hogy egy-egy borászat külön cégbe szervezi a szőlőtermesztést, és egy másikba a bor készítését, összességében azért az valószínűsíthető, hogy a legnagyobb piaci szereplők között is vannak olyanok, akik nem rendelkeznek saját név alatt szőlőültetvénnyel” – mondja Cserháti Gábor. A Top 20 borászatból összesen 3-an vették igénybe az EU szőlőültetvény-fejlesztési támogatását, ők ezen a címen összesen 461 ezer euró értékű támogatáshoz jutottak.
Többek között ezért szigorodik tovább a bor szállítására és nyilvántartására vonatkozó szabályozás!
Nem meglepő ezek után, hogy a Top20-ban kevés az igazán ismert bormárka, mint a 2. helyezett Tokaj Kereskedőház Zrt. a 7. Weinhaus Kft. a 8. Varga Pincészet, a 10. Hilltop Neszmély, az Ostoros, a Csányi pincészet és a Nagyrédei. A többiekkel nem találkozunk a boltokban. „Egy neves szőlészet-borászat befuttatásának tőke- és időigényét, összességében a rendkívül hosszú megtérülési idejét figyelembe véve nem véletlen, hogy sok piaci szereplő letett a saját ültetvény felvásárlásáról” – véli a KPMG igazgatója.
„A borászatban rendkívüli jelentősége van a méretgazdaságosságnak, jelentős mennyiség nélkül ugyanis lehetetlen az áruházak polcaira kerülni. Erre azonban saját ültetvénnyel rendelkező borászat 1 milliárd forintos befektetés nélkül nem lehet képes” – mondja Cserháti Gábor. A szakma szerencséjére a borászat kiemelt helyen szerepel a 2014-2020-as EU-s támogatási források között is, így a földalapú támogatásokon felül a következő években is több milliárd forint jut majd borászati beruházásokra és gépbeszerzésre.