Kereskedő legyen a talpán, aki tudja, kinyithat-e vasárnap

2015. március 19. csütörtök - 13:30 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Hány négyzetméteres üzlethelyiségnek minősül egy webshop? A világörökségi helyszínen található bolt végezhet kiszállítást vasárnap? Mivel igazolhatjuk, hogy családtag áll a pult mögött vasárnap? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tucatjával merülnek fel a vasárnapi nyitva tartás kapcsán és a válaszok cseppet sem megnyugtatóak. A jogszabály ugyanis számtalan esetben homályosan, nem egyértelműen fogalmaz.

Kép: Pixabay

Valószínűleg mindenkinek nyilvánvaló, hogy a vasárnapi zárva tartást előíró törvény („Kszvmtv. ”) hatályba lépésével még messze nem zárult le a jogalkotási folyamat. A törvény szabályait ugyanis még akkor sem lenne egyszerű alkalmazni, ha az újabb változásokra történő felkészülés és előzetes latolgatások helyett „csupán” a jelenleg hatályosnak vélt joganyagot kellene átültetniük a kereskedőknek a gyakorlatba – hívták fel a figyelmet a PwC Legal jogi szakértői.

„Jogi szempontból a Kszvmtv.-t számos belső ellentmondás feszíti, és nem áll teljes összhangban az ágazati alapjogszabálynak számító kereskedelmi törvénnyel („Kertv. ”) sem. Ez az ellenőrzési gyakorlatot is érintő értelmezési kérdésekhez vezet. A Kszvmtv.-t illetően a bizonytalanságok alapvető forrása, hogy míg e törvény hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, addig – ellentétben a törvény címével – a benne foglalt tilalom nem közvetlenül a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tiltja meg, hanem az üzletek nyitva tartását korlátozza” – magyarázza Dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

A kereskedelmi gyakorlatban az üzlet egy fizikailag meghatározható értékesítési helyet jelent; kiskereskedelmi tevékenység azonban nem csupán üzletben végezhető. Korábban ugyanez volt a főszabály, azonban a Kertv. 2009-es módosítása óta a kereskedő a kiskereskedelemben is maga választhatja meg szabadon a tevékenység formáját egyes elsődlegesen közbiztonsági jellegű   korlátok között. A kiskereskedelmi tevékenységnek számos formája lehetséges az üzletben folytatott tevékenységen kívül. A gyakorlatban ilyennek minősült eddig a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, a vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, a közterületi értékesítés, a közvetlen értékesítés, az üzleten kívüli kereskedelem és a csomagküldő kereskedelem.

Mi az üzlet?

„Az üzlet fogalmát a Kszvmtv. újradefiniálta, de ennek ellenére nem tisztázódott még megnyugtató módon, hogy a nem üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenységekre – így különösen az e-kereskedelemre, csomagküldő kereskedelemre, üzleten kívüli kereskedelemre – milyen jogalkotói és hatósági elvárások vonatkoznak” – mondja Dr. Firniksz Judit.

A turizmusnak is betehet a vasárnapi zárvatartás
Az idegenforgalom csődjétől tart az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, ha nem változik a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvény. Vámos György az RTL Híradónak azt mondta, kevesebb turista, kevesebb pénzt költ majd Magyarországon. A kormány hajthatatlan, továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy vasárnap senkit ne lehessen dolgoztatni.

Éppen ezért számos kérdés vetődik fel: eltérnek-e ezen elvárások akkor, ha egy webshop mögött áruházlánc is áll vagy kizárólag egy önálló webshopon keresztül valósul meg az értékesítés? Ki lehet-e szállítani a tilalommal érintett időszakokban olyan üzletekből az online leadott megrendeléseket, amelyek valamely kivételnél fogva egyébként jogszerűen vannak nyitva? A kérdés az, hogy a webshop üzlet-e például, így vonatkoznak-e rá az üzleti nyitvatartásra vonatkozó szabályok. Az is homályos, hogy a webshopnak van-e üzlete, vagy raktára, amire vonatkozik a nyitvatartási szabályozás. Ugyan a törvény külön nem rendelkezik az online értékesítésről, de a jogszabály a Nemzetgazdasági Minisztérium értelmezése szerint a webshopokra is vonatkozik: ebben az esetben viszont felmerül az a kérdés, hogy a webshop miért minősül üzletnek, míg mondjuk a házaló kereskedelem nem. Ezenkívül mikor élvezhet mentességet? Ha világörökségi helyszínen van bejegyezve? Hány négyzetméteres üzlethelyiségnek minősül egy webshop? Ha a bejegyzett tulajdonos pattan motorra és szállítja ki az árut akkor végezhet kereskedelmi tevékenységet? Firniksz Judit szerint ezek azok a homályos kérdések, amelyek a jogszabály hiányzó részei kapcsán felmerülhetnek.

A Piac&Profit kérdésével kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a napokban kiadott kormányrendelet amely alapján a kereskedők mentességet kérhetnek a területileg illetékes jegyzőktől, is arra hivatkozik, hogy a kormánynak kell meghatároznia a mentességi szabályokat, amely alapján nyitvatartási engedélyt kérhetnek a kereskedők. „Ilyen azonban még nem létezik” – jelentette ki.

Az értelmezési kérdések mellett az ellenőrzéshez kapcsolódó gyakorlati kérdések is felmerülnek: tegyük fel, hogy a boltunk világörökségi területen található: milyen módon lehet ezt bizonyítani? Egyáltalán mi számít világörökségi területnek? A budapesti hetedik kerülti Király utcai résznél ugyanis a világörökségi rész a kerülethatárral együtt húzódik, a Király utca egyik oldalán tehát nyitva lehet a bolt, a másikon be kell zárnia? Vagy a másik odlal beletartozik a világörökségi területet körülvevő ún. pufferzónába?  „Ennek egyértelmű megítélésére csak a Forster-központtól (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) lehet igazolást beszerezni és ezt ott kell tartani az üzletben” – hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy mire sikerül beszerezni ezt az igazolást, már semmi hasznát sem veszi a kereskedő, hiszen a kormány tovább szűkíti a kivételek körét, a világörökségi helyszíneken nyitvatartó üzleteket is bezáratná.

Ki dolgozhat vasárnap?

problémás, hogy csak a tulajdonos, illetve közeli hozzátartozó láthat el személyesen kereskedelmi tevékenységet.  „Annak a bizonyítása ugyanis, hogy valóban a tulajdonos, vagy a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó tartózkodik ott, nem egyszerű. Elméletileg a munkavégzés végző személy köteles két tanú előtt nyilatkozni arról, hogy valóban jogosul munkát végezni. Ha kétség merül fel a hatóságban, akkor felhívhatja az érdekeltet, hogy ezt közokiratban tegye meg: de felmerül a kérdés, hogy a hatóság mennyivel van előrébb, hogy ha egy közjegyzői pecsét is van az okiraton. „Ott áll a felügyelő és megkérdezi, hogy családtag-e, de a gyakorlatban ezt csak igazoló iratok garmadájával lehet bizonyítani” – hívta fel a figyelmet Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje

Be kell ugyanis mutatni a már említett nyilatkozaton kívül a társaság alapító okiratát, (amiben rögzítve van a tulajdonos neve) az dolgozó anyakönyvi kivonatát (ami a rokoni fok igazolására szolgálhat, bár nem minden esetben) és a működési engedélyt is. Egy mostohagyerek, vagy egy mostohaszülő esetén gyámhivatali igazolásra is szükség lehet.

„Ráadásul csak olyan gazdasági társaság élvezheti a mentességet, amelynek természetes személy lehet a tulajdonosa, hiszen egy jogi személyiség nem tud odamenni kiszolgálni” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nem elég, ha a tulajdonos, vagy a családtagja szolgál ki, ahhoz, hogy kereskedelmi tevékenységet végezhessen, megfelelő képesítéssel is rendelkeznie kell. „Egy nagyobb üzlet esetén, ha több családtag is bent van vasárnap, mindenkinek rendelkeznie kell képesítéssel, ami komolyan leszűkíti a bevethető családtagok számát” – mondta Szűcs László.

IGAZSÁGTALAN ÉS ÉRTELMETLEN
Igazságtalannak tartja az intézkedést a Magyar Lapkiadók Egyesülete, mert az aktív, többkeresős, sokat dolgozó és családos emberek választási lehetőségeit korlátozza tömegesen. A TNS Hoffmann néhány évvel ezelőtti, országos reprezentatív felmérése szerint a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők 40%-a is látogatja az üzleteket vasárnap. Az MLE szerint a következmény azonnal látható lesz: elbocsátások, jövedelemcsökkenés. Az intézkedés miatt a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, emiatt legalább 30-35.000 dolgozó azonnali elbocsátását vonja maga után, további 15-20.000 munkavállalót pedig a csökkenő bérek miatt érintene a változás hátrányosan. A vasárnapi nyitvatartás megtiltása a piac egyes szereplői számára ellentétes a kormány által meghirdetett munkahelyteremtési programmal, ezzel együtt a nyitva hagyott kiskapuk és a diszkriminatív szabályozás a feketegazdaságot erősítené. A teljes munkaidősök létszáma a kereskedelemben az utóbbi években 58 ezer fővel csökkent, miközben a részmunkaidősök száma 21 ezer fővel nőtt. A KSH adatai szerint több mint 40 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak. Elhelyezkedniük nyilván nem könnyű, ez az adat is azt mutatja, ráadásul az üres álláshelyek száma az ágazatban 2014 derekán 2.375 fő volt.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek